Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-21 / 30. szám
2 a mi társadalmunk egy szolgabirói, egy alispáni állást valóságos glóriával vesz körül, addig a kereskedőt csaló kalmárnak, a gazdászt béresnek, a mérnököt lakatosnak nevezi. Uton- utfélen látjuk, milyen csekély megbecsülésben van részük eme pályáknak a társadalom részéről. Ifjúságunk, mely ilyetén társadalmi előítéletek közepette nevelődik fel, nem csoda, ha egyszer pályaválasztás elé kerül és ezeket a pályákat egyszerűen félreteszi. De ha tovább keresgélünk, megtaláljuk a bajnak okát még egy más körülményben is. Azok a szakiskolák, melyek hivatva vannak ezekre a pályákra a legfelsőbb kiképezést nyújtani, egyetlen egynek, a teknikának kivételével, nem állanak ma még azon a fokon, hogy a jelesebb tehetségek ambícióját kielégíteni tudnák. Tudjuk p. o., hogy van egy gazdasági akadémiánk, a melynek előképzettsége a matúra és vannak egyéb gazdasági tanintézetek, a hova hat polgári, vagy hat középiskolai képzettséggel lehet bejutni. Ebből egyszerű logikával az következik, hogy az első magasabb kiképezést kell hogy nyújtson, mint a többiek. Ám a gyakorlati életben azt látjuk, hogy a magyar gazdatársadalomra nagyon mindegy, hogy a mezőgazdálkodás szolgálatában állók akadémikusok-e vagy egyszerűbb gazdasági tanintézetet végzettek-e. Erre nálunk ma senki valami különösebb súlyt nem fektet. A botos ispán és az akadémikus között a gyakorlati életben semmi, de semmi nincs, a mi a határvonalat meghúzná. A felsőbb gazdasági kiképzés tehát csak látszólagos. Annyival látszik magasabbnak, hogy ahhoz matúra is kell. Es épen mivel ez a kiképzés csak látszólagos, — mert tényleg nem áll I KÖZÉRDEK azon a fokon, a melyen állania kellene, ezért van az, hogy ifjúságunkat a gazdasági pálya nem ambicionálja. Es ilyen körülmények között nincs semmi megütközni valónk egy érettségizett fiatal embernek az eszejárásán. 0 látja, * nagyon tisztában van vele, hogy ezen a pályán a matúrája daczára is csak oda jut, a hova társai, a kik elmaradtak mellőle, kibuktak, kidőltek a hatodik vagy hetedik osztályban. De ha majd ennek a gazdasági főiskolának tényleg azt a jelleget fogjuk kölcsönözni, a mi megilleti az egyetemeket, — ha azon tényleg biztosítva lesz egy olyatén felsőbb ki- képezés, mely úgy a modern mező- gazdálkodás követelményeit, mint a nagyratörő ambíciókat ki fogja tudni elégíteni, akkor Magyarország középiskolát végzett ifjúsága nagyobb arányokban fogja felkeresni a gazdasági pályákat is. Egy tarthatatlan állapotban nyögünk most és nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, nem lehet eléggé figyelmeztetnünk a magyar ifjúságot, mi lesz Magyarország közgazdaságából, ha oda, annak munkakörébe csak kibukott, kiselejtezett része kerül. Kirchner József. Két nagy birtok parczellázása. i. Tolna község birtokvétele. A tolnai báró Drasche-féle birtok eladása után különféle kombinácziók indultak meg arra nézve, hogy az uj tulajdonosok a megvett birtokot miként fogják értékesíteni ? Abból a körülményből, hogy Schönborn gróf, Farkas és Czeiner beregmegyei főtisztjei által megnézette a párját ritkító szép uradalmat, már el is terjedt a hir, hogy az uradalmat Schönborn gróf vette meg. Szerencsére ez a kombináczió nem bizonyult valónak. A tolnai uradalomból nem lesz .uj hitbizomány, de egy hatalmas része immár 1906. julius 21. hozzáférhetővé vált a szorgalmas, munkás polgári kezeknek. A tényállás az, hogy az uj tulajdonosok nyolcz napi gondolkodási időt adtak gróf Schönbornnak, de ennek letelte után tárgyalást kezdtek Tolna közseggel s amint más forrásból is tudjuk, de ottani tudósítónk is értesít, Tolna község megvette a báró Drasche-féle, jelenleg a Wolf, illetve a „Budapesti parczellázó és telepítő bank részvénytársaság“ tulajdonát képező birtokból a tolnai határban fekyő malati 827, kúriai 230, foki 1024, igy a belterülettel együtt összesen 2081 kát. holdat kitevő földeket. Továbbá 2682 kát. hold erdőt, valamint a vásári, halászati és róvjogot. Az egésznek vételára 2,900.000 korona. 4763 kát. hold föld jut igy a község birtokába, de ez a lakosság közt lesz a megállapított osztályozás szerint — felosztva. Az előjegyzések még egyre folynak. Eddig már annyian jegyeztettek, hogy egyes földekből nem jut minden jelentkezőnek. A törvényhatóság a legközelebbi közgyűlésén fogja tárgyalni a vételt, s biztosan hihető, hogy azt jóvá is hagyja, már csak azért is, mert örvendeni kell minden magyar embernek, ha az idegen kézből visszaváltott hazai föld nemcsak magyar kézbe jut, de igy szétdarabolva orvossággá válik a mindinkább érezhető földéhség és szocziális bajok gyógyítására. A tolnaiakra különben is életkérdés ennek a határukhoz úgyszólván odá- nőtt s beletartozó földterületnek megszerzése, mert Tolnán igazán nagy földszükség van, a község területe annyira kicsiny, hogy lakosainak nagy része kénytelen vidéken keresni kenyerét. Azonkívül a község határát az uradalom gyűrűzi körül, igy terjeszkedni csak a földek megvétele mellett lehet. Nagy elismerés illeti tehát mindazokat, akik ezt a birtokvásárlási ügyet eddigi jótanácsukkal, fáradhatlan tevékenységükkel nyélbe ütötték, de az eladókat is, hogy tisztes nyereséghez jutván, további tulcsigázott követeléseikkel, busásabb haszon reményében nem kívánják kizsákmányolni a szegény nép szorultságát és földéhességét. II. Furkó-pusztát felosztják I Lapunk múlt évi szeptember 9-iki számában „Báta jajkiáltása“ czim alatt bőven ismertettük azt a pártolásra méltó mozgalmat, a melyet Báta község 413 polgára in-, ditott az iránt, hogy a bátaszéki TereziánumiÖn tévútra vezette a törvényszéket. Skultéti él. Tatár keserű mosolylyal rázta fejét. — Nem lehet az. — Pedig nem ölted meg — szólt felesége. — Kit öltem hát meg ? — kérdé bambán Tatár. — Senkit. Ekkor belépett a három csipkés legény. — Tatár — szólt az elnök — forduljon meg s nézze, hogy ismer-e a három legény közül valakit. Tatár unottan hátrafordult s ránézett a három legényre. Közönyösen nézte előbb őket, majd hirtelen felugrott, végigsimitá homlokát, mintha nem tudná emlékeit rendezni, aztán rámeresztette szemét a középen álló Skultétira. Ez hátrálni kezdett tekintete elől. Akkor Mihály egy szökéssel ott termett mellette, vad erővel ragadta meg, odahuzta a törvényszék elé. — Ez az — hebegte — ezt öltem meg . . . nem öltem meg ... él, él, hús és vér ... itt van, ez az. Aztán térdre rogyott, imára kulcsolt kézzel. — Könyörületes Isten, tehát nem vagyok gyilkos? Es csendesen zokogva hajtotta fejét a lóczára. Úgy megkönnyült, hogy sírni is tudott. y. Dobos Anicza beismerte cselszöványét. A gyanúra szolgáló adatok ^általa szereztettek és rendeztettek. Előbb csak a csipkés pénzét akarta ellopni, a min Kocsis Julcsával osztoztak volna s a lopást akarták Tatárra fogni. A csipkésnél azonban pénz nem volt s hogy szökve akart távozni, fogamzott meg Dobos Anicza agyában a gyilkosság vádja s ő beszélte rá a csipkést, hogy hagyja ott úgy is üres bátyáját és egy rongyos ingj ét ^ Azért tette, mert Tatár kedvese volt, házasságot Ígért és elhagyta. Egyszer fel is gyújtotta házát. Kocsis Julcsa csak eszköze volt, kit vallomásra pénzzel bírt, a mit később nem mert visszavonni. Bizonyosan látta egy párszor a János úr vallatási módszerét. Az ítélet a két hamis tanúra igy szólt: „Dobos Anicza és Kocsis Julianna rabasszonyok pedig — a magok lehető jobbu- lásokra és a mások rettentő példájokra — egyen-egyen harmadfél esztendei rabságnak és az alatt ángáriánként JíO-ával elveendő 300 korbátsoknak szenvedésére, és az alatt a megyében, Munkácson, Kaszonyban, Bükén és Beregszászban tartani szokott országos vásárokra a nyakokba akasztott táblákra írott itéletjeikkel, büntetések elvételére leendő hordoztatására büntettetni — ez alkalmatossággal ezen hamis esküvők hitetlensége azon környülállással, hogy ezen hitetleneknek soha többé semmi tekintetbe hitelek nem lészen, a megyében kihirdettetni rendeltetnek.“ (Az eredeti ítéletből). Még csak azt teszem hozzá, hogy tákosi Buday János esküdt, még a pör folyama alatt a nádor által elrendelt vizsgálat folytán hivatalától megfosztatott. Tiidöbstegsegek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza eUen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche“ eredeti csomagolási. F. HtffaiaHB>La Roche A Cm, Basel (StíJc), Kapható mvmí rendeletre a gyéfyítertárak- ban. — Ara OvegenJtint 4.— korona.
