Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-21 / 30. szám
1906. Julius 21. K6ZÉHDEK alap tulajdonát képező 1200 holdas Furkó- puszta parczellázás czéljából eladassék s Báta község 112, teljesen földnélküli s 544, 1193 Q-holdon élősködő családja között, vagyis összesen 2485 családtag anyagi megélhetésének biztosítására, felosztassák. Örömmel halljuk, hogy a mozgalom nagy lépéssel halad a megvalósulás felé. E hó 11-én ugyanis Szabó Károly képviselő vezetésével deputáció kereste fel gróf Apponyi Gréza főispánunkat, ki nemcsak a legnagyobb készséggel szegődött be a szegény emberek pátronusának, de értesülésünk szerint már cselekedett is érdekükben. Miután főispánunknak tudomására jutott, hogy a kultuszminiszter, Apponyi Albert gróf a londoni interparlamentáris konferenciára utazik -— ezt megelőzőleg, már e hét elején felkereste Budapesten s a képviselőház miniszteri fogadótermében élőszóval tolmácsolta a szegény emberek baját. Apponyi Albert gróf biztos értesülésünk szerint elvileg semmi akadályt nem lát a puszta eladását illetőleg. Ha tehát majd meggyőződik a kérelem jogos voltáról, kész ő felsége beleegyezésének kikérésére is, miért is főispánunk utján azt üzente a jó bátaiak- nak, hogy kíméljék meg a hozzá tervbe vett deputáczió költségét is, ha házajön, figyelmeztessék egyszerűén egy ajánlott levélben s ő azonnal elővéteti a minisztériumban heverő ügyüket s tanulmányozni fogja; sőt minden lehetőt elkövet, hogy a kérelem teljesítessék. Úgy a mi főispánunk, ki rövid ittléte alatt már nem egyszer adta fényes tanujelét a szegény emberek baja iránt való meleg érdeklődésének, valamint derék kultusz- miniszterünk is, örök hálára kötelezi le az ilyen, igazán eléggé nem dicsérhető emberbaráti érzéstől sugallt eljárással nemcsak Báta földhöz ragadt szegény polgárait, de mindazokat is, akiknek csak érzékük van a nyomor, szenvedés, de még a magasabb szo- cziális érdek és nemzeti politika iránt. Utat kap a Sárköz. Végtére megvalósul a Sárköz forró vágya, a melyért évtizedek óta küzd nem lankadó kitartással, de biz még mindeddig nem sok szerencsével. — Szabó Károly or- szággyülési képviselő, amint biztos forrásból értesülünk, a napokban fentjárt a kereskedelemügyi minisztériumban, ahol értesítették, hogy a minisztérium nemsokára jóváhagyja a vármegyének azt a már több ízben kifogásolt határozatát, hogy a törvényhatósági úthálózatba az Ocsény, Decs, Pilisen keresztül vezető ut is felvétessék. Ez alkalommal ugyan nem fog sikerülni az említett községek amaz óhajtása, hogy minden egyes helység ne egymással, de a Szekszárdról Várdombra vezető állami úttal köttessék össze, de hogy mily óriási előnnyel jár rájuk nézve a kérdésnek ilyetén megoldása is, csak az tudja kellőleg méltányolni, akit sár-viz idején sorsa e világtól elzárt községekbe be, vagy pedig onnan ki akart vinni. Legtöbb esetben hiú vállalkozás volt az e fajta kísérlet, elmondhatni tehát, hogy a Sárköz ez ut kiépítésével voltaképpen csak most nyer állandó összeköttetést a távolabbi czivilizáczióval. Sajnos, Alsónyék ez alkalommal még elesik a köves ut áldásától. A baja-bátaszéki hid nemsokára megkezdendő kiépítése azonban az ő útépítési ügyüket is bizonyára aktuálissá teszi s a megvalósulás stádiumába vezérli, igy a Sárk öz, a szinmagyarság eme emporuma végtére sok türelem és rengeteg utánjárás után eljut odáig, a hova a nemzetiség lakta vidékek már évtizedek óta eljutottak. Bolond ország ez a szegény Magyarország, benne idáig mindég legutoljára következett a — magyar ... VÁROSI ÉLET. Városi közgyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőié stülete múlt szombaton, dr. Hirling Ádám polgár- mester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen végre a képviselőtestület tagjai oly számban jelentek meg, hogy az ingatlan vétel és eladások felett is lehetett határozni. A gyűlés lefolyásáról értesülésünk a következő: 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére Stann István és Mészáros Károly képviselőket kérték fel. 2. Az újvárosban építendő menedékház építése ügyében megbízták a tanácsot, hogy a kínálkozó négy házhely közül, a legalkalmasabbra alkudjék meg s a kötendő szerződést a vétel tárgyalására augusztus 2l-ére kitűzött közgyűlésen mutassa be. Az építkezésre megtartott árlejtés eredményét, minthogy csak egy ajánlat érkezett be, de ez is 10% felülfizetést kíván, nem hagyták jóvá, hanem uj árlejtés megtartását határozták el. Főglein Márton és Steiner József, a menedékháznak az újvárosi fecskendőbáz mellé való építését javasolták, mely javaslatra a tanács a következő gyűlésen fog jelentést tenni. 3. Az amerikai szőlőtelep és szénkéneg raktár átvételéhez városi megbizottakul dr. Hirling Ádám polgármestert, Nagy György tanácsnokot és dr. Török Ottó t. ügyészt küldték ki. 4. A polgári leányiskola czéljaira megvásárolandó Albanich féle ház vételénél Boda Vilmos kívánja, hogy a szerződés úgy alakíttassák át, hogy az iskolaszék szerepeljen mint vevő, mert az szerezte a vételár kifizetéséhez szükséges pénzt. Dr. Leopold Kornél Boda kívánságát a szerződésbe felvehetőnek nem tartja, hanem azt, hogy a pénzt az iskolaszék gyűjtötte össze, a mai gyűlés jegyzőkönyvébe lehetne felvenni. Janosits Károly főjegyző a tanács javaslatának elfogadását ajánlja, mert az iskola a városé, annak jövedelme is a városé s mert az iskolaszék a város nevében s arra kötelező terhes szerződést nem köthet. Krammer János az építési alapot szolgáltató jövedelemre megjegyzi, hogy az a miniszter külön engedélye alapján felemelt tandíjakból gyűlt össze s hogy az csak iskolavételre fordítható, ellen- esetben az állam javára az állampénztárba befizetendő. Kovács Dávid javasolja, hogy a szerződésbe vétessék bele, hogy az épületet az iskolaszék vette meg s azt a városnak átengedi. Dr. Hirling Ádám szerint ez a szerződésbe bele nem vehető, hanem a mai határozat indokolásába lehetne belevenni, hogy a pénz az iskolaszék által gyüjtetett. Dr. Albersz Rezső a szerződésbe belevenni kívánja, bogy a telek az iskola czéljára vétetett s meg nem terhelhető. Schneider János a terhelési ti alom feljegyzését ellenzi, mert ez lehetetlenné tenné a törlesztéses kölcsön felvételét. Boda Vilmos azért tartja szükségesnek az ő indítványának az elfogadását, mert ha a 70—80000 kor. építési költség fedezésére az iskola jövedelme nem volna elegendő, ha ebből a törlesztési részletek nem volnának fedezhetők s a város akkor kimondaná, hogy nem épit, az esetben akkor az iskolaszék az államnak ajánlaná fel az iskolát és azt állami 3 iskolává épitené meg. Török Béla javasolja, hogy a szerződés fogadtassék el, mégis annak egyik pontjához toldassék hozzá, hogy a vételár a községi iskolaszék által gyűjtött összegből fog kifizettetni. Ily értelemben 76 igen szavazattal a vételt 30000 kor. vételár mellett elhatározták. 5. A pinczesoron levő 11*5 Q-öl kiterjedésű haszontalan területet 34 kor. vételárért Ferger Mátyás és Ferqer Mihálynak eladták. 6. Eber Mártonnak az általa kért területet nem adták el. 7. Török József és társai ingatlan vétel iránti kérelmét elutasították, mert közut- ból akarták foglalni, 8. Szabó József kérvényét, melyben a vámházi erdő melletti városi területet kérte megvételre, elutasították. 9. A városi kocsisok bérét 20 kor.-val és csizmapénzét 12 kor. val felemelték s a felemelt bért augusztus 1 tői folyósították. 10. Az 1907. évi közmunkaköltségvetést 5012 kor. 96 fill, bevétellel, 650 kor. kiadással, tehát 4362 kor. 96 fill, felesleggel megállapították és kimondották, hogy 1907-ben közmunkát nem vetnek ki. 11. Almási Károlynénak megengedték, hogy ezukrázdája elé egy sor asztalt helyezhessen el, úgy azonban, hogy a közlekedés ne zavartassék. 12. A rendőrkapitány igazoló jelentését tudomásul vették, de ezt hosszabb vita előzte meg. A rendőrkapitány hosszú jelentésének elején Boda Vilmos indítványozta, hogy a rendőrkapitány szóval ismertesse az abban foglattakat. Ä rendőrkapitány tekintve a nagy anyagot, kéri annak felolvasását. A hosszú jelentés annyira felemésztette a képviselők türelmét, hogy mire Szűcs Ferencz nyilvántartó a végére ért, alig néhány an voltak már a teremben. Boda Vilmos a jelentés felolvasása után meghajtja az elismerés zászlaját a rendőrkapitány munkaképessége előtt s épen ezért nem tartja szükségesnek az alkapitányi állást. A jelentés azonban őt nem elégíti ki, mert mindennel foglalkozik, csak a tárgygyal nem. A képvt. azt kívánta, hogy a rendőrség iskolázva legyen, s a felügyelet gyakorlása igazoltassák. Ezen&ivül a jelentés szerint a rendőrkapitány mindenhova fordult jelentéseivel csak a képviselő- testülethez nem, pedig ez van hivatva a szükséges eszközöket rendelkezésére bocsátani. Hozzájárul a rendőrség létszámának emeléséhez, és ahhoz, hogy irodai személyzet bocsáttassék a rendőrkapitány rendelkezésére, de az alkapitányi állás rendszeresítését ellenzi. Molnár Lajos rendőrkapitány szükségesnek tartja a rendőrségi szabályrendelet megalkotását, melynek a képviselőtestület elé terjesztését több ízben kérte, mert enélkül a rendőrséget kötelessége teljesítésére nem szoríthatja. A polgármester és Bodnár István felszólalása után dr. Leopold Kornél szintén a szabályrendelet elkészítését sürgeti, mert akkor követelhetjük, hogy tisztességes rendészeti viszonyok legyenek. Örült volna, ha a rendőrkapitány a rendelkezésére álló kis személyzettel is nagyobb lelkesedéssel és munkakedvvel csinált volna rendet. De senkire sem hárítja a felelősséget, mert a mostani rendőrséggel, a mikor 10 rendőr teljesít csak szolgálatot, nem lehet rendet tartani s ezért a jelentést tudomásul venni javasolja, a mi Kovács Dávid és Horváth Ignácz felszólalása után is meg történt. 13. Bognár Albert tb. tanácsnok dijait kiutalványozták. Ennél a tárgynál dr. Leopold Kornél azárvatigyek gyorsabb intézése érdekében kéri, hogy a tb. tanácsnoknak ügyek osztassanak ki s hogy számvevő alkalMost jelent meg X“ Nagy Magyar Atlasz mely tartalmasságánál, mint kiállításánál figva minden tekintetben felülmúlja a Tartalmaz 158 színes főtérképet és 257 szines níelléktérképet. Ara díszes felborkotesben 48 korona. Két koronás havi rés?letre is kapható — Megtekinthető és megrendelhető Báter János könyvkereskedésében Szekszárd, Kaszinó-Bazár.
