Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-07 / 28. szám
1906. julius 7. ^ÖZBf^DEK A dunaföldvári főbírói lak ügye' Régen köztudomású dolog, hogy vármegyénk legnagyobb járásának, a dunaföldvári járásnak főbírói hivatala nem csak esztétikai, de közegészségügyi, főleg az ügyesbajos, tehát a jogkereső felek minimális kényelme szempontjából, igen sok kifogás alá esik. Valamikor istállónak, konyhának, legjobb esetben cselédlakásnak használ Paks hatalmas ura Szeniczey Ferencz azt a he- lyiséget, a mely most a széles jogkörrel, még több munkával megterhelt főbírói hivatal helyiségeit képezi. Ha az embert sorsa véletlenül a dunaföldvári kényelmes berendezésű és ízléses községháza után a paksi főbírói helyiségbe viszi, hizony nem akaija elhinbi, hogy a kamarának is szűk helyiségben a vármegye urai intézik az agyon egyszerűsített közigazgatást. A vármegye múlt évi nyári közgyűlésén, tehát egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy a város tulajdonát képező Daróczy féle ház főutezai telkét megvásárolja és ott a szolgabirói hivatalnak és a főbírónak megfelelő helyiséget, illetve lakást épit. Nem tudjuk, hogy az eddigi zavaros politikai helyzet okozta-e, vagy mi okból, de az építés ügye még mindig nyugszik valahol a reszort miniszter aktahalmazában és igy a vármegye tisztviselői kénytelenek ezekben a szűk kis odúkban teljesíteni hivatalos kötelességeiket, az ügyes bajos emberek pedig télen a dermesztő hidegben, nyáron a rekkenő hőségben arra vannak kárhoztatva, bogy a szűk, nyitott folyosón és udvaron várják meg, mig rájuk kerül a sor. Úgy értesültünk, hogy Paks község elöljárósága képviseletében Szeip Gyula biró és Popovits Gyula jegyző múlt hó 29-én felkeresték Dőry Pált, Tolnavármegye alispánját és kérték, hogy sürgesse meg a főbírói lak ügyében a miniszter döntését, mert a község nincs abban a helyzetben, hogy telkének eladását tovább is függőben tartsa. Dőry Pál alispán belátván a község igazát, de mérlegelve azon körülményt is, hogy a jelenlegi főbírói lak kritikán aluli állapotban van, továbbá, hogy ha ezen telek vételét a vármegye elszalasztja, alkalmas üres telek ily középület, a szolgabiróság részére Pakson nincs, a küldöttséget az ügy legmelegebb támogatásáról biztosította. Hisszük, hogy vár- megyénk alispánja és a közügyek iránt élénk érdeklődést tanúsító főispánunk jóindulata és közbenjárása mielőbb dűlőre vinné a dunaföldvári főbírói lak ügyét, amely nem csak a járási tisztviselők eminens érdeke, de a messziről berendelt, beidézett feleké is, tehát közérdek. A. simontornyai járás jegyzői egyletének közgyűlése. (Folytatás és vége.) Tisztelt közgyűlés! Nincs az országban élő községi jegyzők közt egy sem, a ki ne cudná, ne érezné azokat a vonatkozásokat, melyek állásával kapcsolatosok. Ha az állást politikai feléről tekintjük, felettünk találjuk a községi bírót a maga egészében jó és rossz tulajdonságaival együtt. Ha pedig a másik felét vizsgáljuk, akkor meg azt találjuk, hogy a magyar közönség szintén érzi és tudja, hogy a községek ön- kormányzati hatásköre nagyon meg van szorítva s ebből kifolyólag közfelfogássá lett az a várakozás, hogy közönségünk, a polgárok fogyatékos közszelleme, értelmisége és politikai érettsége mellett a jegyzőben keresi a község értelmi erejét, megkívánja tőle a kezdeményezést, hogy a község, az államalkatnak ez a legkisebb része is éljen és fejlődjék. Ez a felfogás hozott és hoz legtöbb I kellemetlenséget a fejére Ha az államaikat másik, nagyobb részének tisztviselője jó érzéssel van iránta, nem gyanúsítja meg, figyelemmel kiséri munkáját és örömmel várja az alkalmat, ha kell, hogy támogassa. Ha pedig ez a rokonszenv hiányzik, a jegyzőnek a sikerre való törekvésében elfogultságot keresnek és gonosz lóvá lesz a tett, mely gazdáját tűznek víznek viszi és végre is lehajitja. S ha még a községi elöljáróság tetszésével is szemben találja magát, - megkezdődik az orvoslás, gyógyítják a községet, de a jegyzőnek adják be az orvosságot. Ha azonban arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jó közigazgatás szükséges ugyan, de még ennél is fontosabb, hogy a község maga magát igazgassa az önkormányzatban, akkor a mindennapi közfelfogással gyűlik meg a baja, kényelmességgel vádolják, és jogfejlődésünk fogyatékosságát csakhogy nyakába nem varrják. Ilyen körülmények közt mindig fontos volt a községi jegyzőre nézve az a kérdés, hogy ki áll a megye administrativ területének az élén ? S ha olyan férfiú áll ott, a ki a jegyzőnek nehéz helyzetét megérti, a sikerre való törekvéseiben nemcsak figyelemmel kiséri, de támogatja is, akkor a jegyző helyzete a kívánt kezdeményezések körül könnyebb, a közügyek pedig nyernek. Egy ilyen férfiút veszített el nemrégiben a járás és a mi egyesületünk Késmárky Dezső személyében. A m. kir. határrendőrséghez folyamodott, a hova kineveztetvén, járásunkat a múlt év végén elhagyta. Ez a férfiú az 1900 évben került hozzánk. Magatartását eleinte félreismertük, tartózkodónak véltük, pedig megfigyelő volt, modorában nyerseséget láttunk, holott az őszinteség volt. S midőn felismerte működésének terén az eszközöket, melyek rendelkezésére valá- nak, összeforrott járásával, összemelegedett a jegyzői karral, mely őt egyesületének tiszteletbeli tagjává választotta. S felemelt fővel mondhatjuk és mondhatja maga tagtársunk is, hogy a közügyet tudásának egész mértékével komolyan és híven szolgálta. Számolt ez a férfiú azzal a váddal is, hogy a közigazgatásban nincs jogászi érzék, a midőn inkább volt igazságos, mintsem korrekt jogi formákkal bástyázta volna körül magát. Tudta ez a férfiú, hogy a kezdeményezőt, a jegyzőt szelíden kell vezetni és nem megkötözni. Tudta ez a férfiú, hogy addig is mig a jogászi érzék a közigazgatásban kifejlődik, a közigazgatási törvények intentióit előbbre kell vinni, nem pedig abstrakt logikával ölni meg. Emlékét szivünkbe zárjuk, az Isten áldja meg. Sárszentlőrincz, 1903 évijuniushó 16-án. Ludvigh József, egyleti elnök. A közgyűlés az elnök jélentését élénk helyesléssel tudomásul veszi, az abban foglaltakat a választmány javaslata alapján is határozattá emeli és igy jóváhagyja, hogy a házi pénztárból Döring Frigyes kartárs részére 50 korona kiutalvány oztatott; Klimes Antal hőgyészi kartársnak a jegyzői magánmunkálatokra vonatkozó szabályrendelet revíziója és a jegyzői nyugdíj szabályzat átdolgozása és törzskönyvek készítés;? körüli buzgó fáradozásaiért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz s ezt kivonat alakjában kartársunknak tudtul adni határozza.; a Fonciére biz-j tositó intézet, a tolnanémedi-i községi hitel- szövetkezet és a nagyszékelyi anyakönyvi hivatal perselygyüjteményét megköszönni határozza ; az elnöki jelentésnek a volt járási szolgabiró: Késmárky Dezső úrra vonatkozó részét jegyzőkönyvi kivonat alakjában közölni határozza, hogy ezáltal dokumentálja az egyesület, volt főnökének és tiszteletbeli tagjának, megemlékezését és ragaszkodását. Olvastatott a választmány javaslata, mely szerint az egyesületi pénztár és az egyesületi ösztöndij alap 1905 évi számadásai jóváhagyandók lennének. Közgyűlés az egyesületi pénztár 1905 évi számadását 314 kor. 65 fill, bevétellel, 12 kor. 27 fill, kiadással, 302 kor. 38 fill, készpénz és takarékpénztári betéttel; 30 kor. követelésbeli hátralékkal elfogadja; az egyesület ösztöndij alap 1905 évi számadását 2279 kor. 64 fill, bevétellel, 1 kor. 57 fill, kiadással, 2278 kor. 07 fill, készpénz és takarékpénztári betéttel, 43 kor. követelésbeli hátralékkal elfogadja, mindkét számadást jóváhagyja, és egyleti pénztárnokot a további felelősség alól, a szokott óvások fenntartása mellett felmenti; a tagokat pedig felkéri, hogy tagdíjaikat, valamint hátralékaikat az egyesület pénztárnokánál lefizetni szíveskedjenek. Á választmány által megállapított és az egyesületi tagokról szóló 1906 évre érvériyes névjegyzéket a közgyűlés elfogadja. Ezek szerint a tagok összes száma a) tiszteletbeli 4, b) rendes 31. Összesen 35. A jövő küzgyülés helyéül Gyönk község tűzetett ki. Balogh János gyönki adóügyi jegyző indítványozza, hogy a megyei és községi adók főkönyvéül olyan minta fogadtassék el, a melyben nemcsak az előírás és lerovás, hanem minden egyes adónemre nézve az egyénenkénti kivetési alap és kivetés is benne foglaltassák ; mellékel ezért egy nyomtatvány mintát és kéri annak elfogadását. Tekintve, hogy a vármegye községeinek pénztári kezelése és számviteléről alkotott 42/889 sz. vármegyei szabályrendelet tárgyalása alkalmával a jegyzői egylet a ma érvényben levő főkönyvi nyomtatvány minta mellett egy tökéletesebb mintát ajánlott elfogadásra és az a vármegye által nem fogadtatván el, az egylet által a minisztériumhoz felebbezés adatott be és a törvényhatóság által megállapított minta használata lett kötelezővé téve; tekintve továbbá azt, hogy egy újabb minta elfogadása, az erre vonatkozó megyei szabályrendelet gyökeres átalakítását követelné, az uj kormányprogrammjába pedig mindennemű adóügyi nyomtatványok teljes megváltoztatása van kilátásba helyezve s igy ezen munka meddő munka lenne, s tekintve végül a benyújtott minta több lényeges hiháját a közgyűlés a választmány javaslatára is az indítványt nem fogadja el. Több tárgy nem lévén elnök a közgyűlést berekeszti. Kmft. Kiadta: Oravszky László, egyleti jegyző. VARMEGYE. A vármegyei közigazgatási bizottság julius havi ülését e hó 11-én szerdán tartja. A közúti kölcsön. Sok utánjárás után végre nyélbe lesz üthető a vármegyei közúti kölcsön. Az 1906 évi küzuti költségve- ésben módosításokat és újabb számításokat vtégzett a kereskedelmi minisztérium és azon AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAITÓSZEFL
