Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-07 / 28. szám

1906. julius 7. ^ÖZBf^DEK A dunaföldvári főbírói lak ügye' Régen köztudomású dolog, hogy vár­megyénk legnagyobb járásának, a dunaföld­vári járásnak főbírói hivatala nem csak esz­tétikai, de közegészségügyi, főleg az ügyes­bajos, tehát a jogkereső felek minimális ké­nyelme szempontjából, igen sok kifogás alá esik. Valamikor istállónak, konyhának, leg­jobb esetben cselédlakásnak használ Paks hatalmas ura Szeniczey Ferencz azt a he- lyiséget, a mely most a széles jogkörrel, még több munkával megterhelt főbírói hiva­tal helyiségeit képezi. Ha az embert sorsa véletlenül a dunaföldvári kényelmes berende­zésű és ízléses községháza után a paksi fő­bírói helyiségbe viszi, hizony nem akaija elhinbi, hogy a kamarának is szűk helyiség­ben a vármegye urai intézik az agyon egy­szerűsített közigazgatást. A vármegye múlt évi nyári közgyűlésén, tehát egy évvel eze­lőtt elhatározta, hogy a város tulajdonát képező Daróczy féle ház főutezai telkét meg­vásárolja és ott a szolgabirói hivatalnak és a főbírónak megfelelő helyiséget, illetve la­kást épit. Nem tudjuk, hogy az eddigi za­varos politikai helyzet okozta-e, vagy mi okból, de az építés ügye még mindig nyug­szik valahol a reszort miniszter aktahalma­zában és igy a vármegye tisztviselői kény­telenek ezekben a szűk kis odúkban teljesí­teni hivatalos kötelességeiket, az ügyes bajos emberek pedig télen a dermesztő hidegben, nyáron a rekkenő hőségben arra vannak kárhoztatva, bogy a szűk, nyitott folyosón és udvaron várják meg, mig rájuk kerül a sor. Úgy értesültünk, hogy Paks község elöl­járósága képviseletében Szeip Gyula biró és Popovits Gyula jegyző múlt hó 29-én fel­keresték Dőry Pált, Tolnavármegye alispán­ját és kérték, hogy sürgesse meg a főbírói lak ügyében a miniszter döntését, mert a község nincs abban a helyzetben, hogy tel­kének eladását tovább is függőben tartsa. Dőry Pál alispán belátván a község igazát, de mérlegelve azon körülményt is, hogy a jelenlegi főbírói lak kritikán aluli állapotban van, továbbá, hogy ha ezen telek vételét a vármegye elszalasztja, alkalmas üres telek ily középület, a szolgabiróság részére Pakson nincs, a küldöttséget az ügy legmelegebb támogatásáról biztosította. Hisszük, hogy vár- megyénk alispánja és a közügyek iránt élénk érdeklődést tanúsító főispánunk jóindulata és közbenjárása mielőbb dűlőre vinné a du­naföldvári főbírói lak ügyét, amely nem csak a járási tisztviselők eminens érdeke, de a messziről berendelt, beidézett feleké is, tehát közérdek. A. simontornyai járás jegyzői egyletének közgyűlése. (Folytatás és vége.) Tisztelt közgyűlés! Nincs az országban élő községi jegyzők közt egy sem, a ki ne cudná, ne érezné azokat a vonatkozásokat, melyek állásával kapcsolatosok. Ha az állást politikai feléről tekintjük, felettünk találjuk a községi bírót a maga egészében jó és rossz tulajdonságaival együtt. Ha pedig a másik felét vizsgáljuk, akkor meg azt találjuk, hogy a magyar közönség szintén érzi és tudja, hogy a községek ön- kormányzati hatásköre nagyon meg van szorítva s ebből kifolyólag közfelfogássá lett az a várakozás, hogy közönségünk, a pol­gárok fogyatékos közszelleme, értelmisége és politikai érettsége mellett a jegyzőben keresi a község értelmi erejét, megkívánja tőle a kezdeményezést, hogy a község, az államal­katnak ez a legkisebb része is éljen és fej­lődjék. Ez a felfogás hozott és hoz legtöbb I kellemetlenséget a fejére Ha az államaikat másik, nagyobb ré­szének tisztviselője jó érzéssel van iránta, nem gyanúsítja meg, figyelemmel kiséri mun­káját és örömmel várja az alkalmat, ha kell, hogy támogassa. Ha pedig ez a rokonszenv hiányzik, a jegyzőnek a sikerre való törekvésében elfo­gultságot keresnek és gonosz lóvá lesz a tett, mely gazdáját tűznek víznek viszi és végre is lehajitja. S ha még a községi elöl­járóság tetszésével is szemben találja magát, - megkezdődik az orvoslás, gyógyítják a köz­séget, de a jegyzőnek adják be az orvosságot. Ha azonban arra az álláspontra helyez­kedik, hogy a jó közigazgatás szükséges ugyan, de még ennél is fontosabb, hogy a község maga magát igazgassa az önkormány­zatban, akkor a mindennapi közfelfogással gyűlik meg a baja, kényelmességgel vádol­ják, és jogfejlődésünk fogyatékosságát csak­hogy nyakába nem varrják. Ilyen körülmények közt mindig fontos volt a községi jegyzőre nézve az a kérdés, hogy ki áll a megye administrativ területének az élén ? S ha olyan férfiú áll ott, a ki a jegyzőnek nehéz helyzetét megérti, a sikerre való törekvéseiben nemcsak figyelemmel ki­séri, de támogatja is, akkor a jegyző hely­zete a kívánt kezdeményezések körül könnyebb, a közügyek pedig nyernek. Egy ilyen férfiút veszített el nemrégi­ben a járás és a mi egyesületünk Késmárky Dezső személyében. A m. kir. határrendőrséghez folyamo­dott, a hova kineveztetvén, járásunkat a múlt év végén elhagyta. Ez a férfiú az 1900 évben került hoz­zánk. Magatartását eleinte félreismertük, tartózkodónak véltük, pedig megfigyelő volt, modorában nyerseséget láttunk, holott az őszinteség volt. S midőn felismerte működésének terén az eszközöket, melyek rendelkezésére valá- nak, összeforrott járásával, összemelegedett a jegyzői karral, mely őt egyesületének tisz­teletbeli tagjává választotta. S felemelt fővel mondhatjuk és mondhatja maga tagtársunk is, hogy a közügyet tudásának egész mérté­kével komolyan és híven szolgálta. Számolt ez a férfiú azzal a váddal is, hogy a közigazgatásban nincs jogászi érzék, a midőn inkább volt igazságos, mintsem korrekt jogi formákkal bástyázta volna körül magát. Tudta ez a férfiú, hogy a kezdeménye­zőt, a jegyzőt szelíden kell vezetni és nem megkötözni. Tudta ez a férfiú, hogy addig is mig a jogászi érzék a közigazgatásban kifejlődik, a közigazgatási törvények intentióit előbbre kell vinni, nem pedig abstrakt logikával ölni meg. Emlékét szivünkbe zárjuk, az Isten áldja meg. Sárszentlőrincz, 1903 évijuniushó 16-án. Ludvigh József, egyleti elnök. A közgyűlés az elnök jélentését élénk helyesléssel tudomásul veszi, az abban fog­laltakat a választmány javaslata alapján is határozattá emeli és igy jóváhagyja, hogy a házi pénztárból Döring Frigyes kartárs ré­szére 50 korona kiutalvány oztatott; Klimes Antal hőgyészi kartársnak a jegyzői magán­munkálatokra vonatkozó szabályrendelet re­víziója és a jegyzői nyugdíj szabályzat át­dolgozása és törzskönyvek készítés;? körüli buzgó fáradozásaiért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz s ezt kivonat alakjában kartársunk­nak tudtul adni határozza.; a Fonciére biz-j tositó intézet, a tolnanémedi-i községi hitel- szövetkezet és a nagyszékelyi anyakönyvi hivatal perselygyüjteményét megköszönni ha­tározza ; az elnöki jelentésnek a volt járási szolgabiró: Késmárky Dezső úrra vonatkozó részét jegyzőkönyvi kivonat alakjában közölni határozza, hogy ezáltal dokumentálja az egye­sület, volt főnökének és tiszteletbeli tagjának, megemlékezését és ragaszkodását. Olvastatott a választmány javaslata, mely szerint az egyesületi pénztár és az egye­sületi ösztöndij alap 1905 évi számadásai jóváhagyandók lennének. Közgyűlés az egyesületi pénztár 1905 évi számadását 314 kor. 65 fill, bevétellel, 12 kor. 27 fill, kiadással, 302 kor. 38 fill, készpénz és takarékpénztári betéttel; 30 kor. követelésbeli hátralékkal elfogadja; az egyesület ösztöndij alap 1905 évi számadását 2279 kor. 64 fill, bevétellel, 1 kor. 57 fill, kiadással, 2278 kor. 07 fill, készpénz és takarékpénztári betéttel, 43 kor. követelésbeli hátralékkal elfogadja, mindkét számadást jóváhagyja, és egyleti pénztárno­kot a további felelősség alól, a szokott óvá­sok fenntartása mellett felmenti; a tagokat pedig felkéri, hogy tagdíjaikat, valamint hátra­lékaikat az egyesület pénztárnokánál lefizetni szíveskedjenek. Á választmány által megállapított és az egyesületi tagokról szóló 1906 évre érvériyes névjegyzéket a közgyűlés elfogadja. Ezek szerint a tagok összes száma a) tiszteletbeli 4, b) rendes 31. Összesen 35. A jövő küzgyülés helyéül Gyönk köz­ség tűzetett ki. Balogh János gyönki adóügyi jegyző indítványozza, hogy a megyei és községi adók főkönyvéül olyan minta fogadtassék el, a melyben nemcsak az előírás és lerovás, hanem minden egyes adónemre nézve az egyénenkénti kivetési alap és kivetés is benne foglaltassák ; mellékel ezért egy nyomtatvány mintát és kéri annak elfogadását. Tekintve, hogy a vármegye községeinek pénztári kezelése és számviteléről alkotott 42/889 sz. vármegyei szabályrendelet tár­gyalása alkalmával a jegyzői egylet a ma érvényben levő főkönyvi nyomtatvány minta mellett egy tökéletesebb mintát ajánlott el­fogadásra és az a vármegye által nem fogad­tatván el, az egylet által a minisztériumhoz felebbezés adatott be és a törvényhatóság ál­tal megállapított minta használata lett köte­lezővé téve; tekintve továbbá azt, hogy egy újabb minta elfogadása, az erre vonatkozó megyei szabályrendelet gyökeres átalakítását követelné, az uj kormányprogrammjába pe­dig mindennemű adóügyi nyomtatványok tel­jes megváltoztatása van kilátásba helyezve s igy ezen munka meddő munka lenne, s tekintve végül a benyújtott minta több lé­nyeges hiháját a közgyűlés a választmány javaslatára is az indítványt nem fogadja el. Több tárgy nem lévén elnök a közgyű­lést berekeszti. Kmft. Kiadta: Oravszky László, egyleti jegyző. VARMEGYE. A vármegyei közigazgatási bizottság julius havi ülését e hó 11-én szerdán tartja. A közúti kölcsön. Sok utánjárás után végre nyélbe lesz üthető a vármegyei köz­úti kölcsön. Az 1906 évi küzuti költségve- ésben módosításokat és újabb számításokat vtégzett a kereskedelmi minisztérium és azon AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAITÓSZEFL

Next

/
Thumbnails
Contents