Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-07 / 28. szám

4

KÖZÉRDEK

az alapon lehetségessé válik a kölcsön felvétele. Az eredeti költségvetésből nem volt megállapítható a fedezet. A miniszteri rendelet szerint igy módosul a mérleg az 1906 évi költségvetésben I Bevétel lesz 326.625 kor. 04 fillér, kiadás 279.519 kor. 17 fillér és igy a nfaradvány 47.105 kor. 87 fillér, mely összeg a felveendő 717.000 koronás kölcsön 1906 évi annuitásának mintegy 37.000 koronát kitevő törlesztésére elégségesnek bizonyul. Ez alapon felhívja a miniszter a megye közönségét, hogy a tervezett kölcsönt még ez év folyamán vegye fel. A kiépítendő törvényhatósági közutak kijelöléséről hozzon újabb határozatot és azt terjessze fel jóváhagyás végett.

VÁROSI ÉLET.

Képviselőtestületi közgyűlés.

Szekszárd r. t. város képviselőtestülete, folyó hó 3-án dr. Hirling Ádám polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a rendőrkapitányi állás szervezésére vonatkozó törvényhatósági határozat tárgyalása keltett nagyobb érdeklődést. A képviselőtestület tagjai egyértelmüleg erős kritikát mondottak a közrend, közbiztonság, személy- és vagyonbiztonság tekintetében a várossá létei óta beállt visszafejlődés miatt.

Részletes tudósításunk a gyűlés lefolyásáról a következő.

1. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével Wilhelm Ede és Kiinger Ferencz képviselőket bizták meg.

2. Az újvárosban építendő menedékház létesítése ügyében a tanács jelentését, hogy az építés vállalatba adására vonatkozó árlejtési hirdetményt kibocsátotta s az árlejtést 12-ére kitűzte, a képviselőtestület jóváhagyólag tudomásul vette és az épitési határidőt a törvényhatósági jóváhagyástól számított 3 hónapban megállapította. Az építés helyéül, minthogy eddig telket találni nem lehetett, arra az esetre, ha más hely az építés megkezdéséig található nem volna, a tanács, bár ezt a teret a maga részéről alkalmasnak nem találja, az újvárosi fecskendőház feletti teret kéri kijelölni. Boda Vilmos a telekre vonatkozó rész kivételével a javaslatot elfogadja, ezt azonban nem, mert magán érdekek szenvednének sérelmet, de közérdekből is ellenzi a menedékház odahe'yezését, mert 2 utcza közé épülne, ahol nagy a kocsiforgalom és mert azt a helyet köztérnek kell fenntartani. Horváth Ignácz pártolja Boda indítványát s megtoldja azzal, hogy a tér fásittassék. Dr. Leopold Kornél felszólalása után a határozatot ily értelemben hozták meg.

3. A báró Augusz árvaház alapitó oklevelének jóváhagyása előtt a belügyminiszter az alapítványi ingatlanokra az elidegenítési és megterhelési tilalom feljegyzését, az alapszabályok olynemü módosítását rendelte el, hogy az árvaház javára teendő alapítványokról az alapító okleveleket kormányhatósági jóváhagyás alá és az alapítvány 160,000 kor. készpénz vagyonát értékpapírokba való befektetés végett hozzá fel kell terjeszteni. A két első rendelkezést a képviselőtestület teljesítette, az utóbbiakra azonban Schneider János és dr. Leopold Kornél felszólalása után kimondotta, hogy a minisztert annak hatályon kívül helyezésére felkéri, mert a városi vagyon mikénti kezelése a képviselőtestület joga.

4. A város czimerét a képviselő testület a bemutatott czimerrajz alapján úgy, a mint lapunk más helyén olvasható, megállapította.

5. A törvényhatósági bizottságnak azt a határozatát, melylyel 1600 K, fizetés és 400 K. lakbér illetménnyel javadalmazott al- kapitányi állás szervezését és rendőrségi szabályrendelet megkészitését rendeli el, a tanács megfelebbezni javasolja. Ennél a tárgynál elsőnek Boda Vilmos szólalt fel. A megye határozatát törvénybe ütközőnek mondja, mert az sérti a város önkormányzati jogát. Az alkapitányi állást feleslegesnek tartja, az

annak szánt díjazásból inkább javítandónak véli a meglevő tisztviselők alacsonyan megállapított fizetését. A helybeli rendészeti szolgálatnak a csendőrség által való ellátása ügyében a csendőröket csak korlátolt számban kívánta alkalmazni, mert a közelmúltban is a csendőrséget az önkormányzati jog megcsonkítására használták fel.

E helyett inkább a városi rendőrséget kellene fegyelmezni, iskolázni és kötelességeire kioktatni. Fischof Mór a gyakori lopások ellen kér orvoslást, dr. Leopold Kornél szerint rendőrt a városban sehol nem látni. Schneider János kérdést intéz a polgármesterhez, hogy a visszafejlődés okát miben látja ?

Dr. Hirling Ádám polgármester a bajt abban látja, hogy a rendőröket senki sem ellenőrzi, hogy kötelességüket teljesitik-e ? Dr. Albersz Rezső utalva az eddig elhangzottakra s arra, hogy a közelmúltban, közel a városházához egy embert majd agyonvertek, de rendőr sehol látható nem volt, a rendőrkapitány és az egész rendőrség ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelését indítványozza. Dr. Hirling Ádám polgármester bár elismeri, hogy közbiztonsági és rendőri ügyeink ma rosszabbak, mint a községi szervezet mellett voltak, mégis ellenzi a fegyelmi elrendelését. Dr. Leopold Kornél szintén ellenzi a fegyelmi vizsgálat elrendelését, bár a várossá történt átalakulás óta a személy és vagyonbiztonság é§ köztisztaság terén nagy a visszafejlődés és ezekben az ügyekben egyáltalán semmi sem történik. Belátja azonban, hogy 12 rendőrrel nem sokat lehet tenni. Indítványozza, hogy a rendőrkapitánynak hozzák tudomására, hogy a rendészetben beállt visszafejlődésért őt terheli a felelősség s hívják fel 8 nap alatti igazoló jelentésre s ha ez nem volna elfogadható, rendeljék el ellene a fegyelmi vizsgálatot. Egyben kéri a polgár- mestert, hogy a rendőri szolgálat javítása iránt tegyen javaslatot. Schneider János indítványozza, hogy a kiküldött bizottság a csendőrség kérdésében is járjon el. Albersz Rezső, dr. Leopold javaslata folytán a magáét visszavonja, mert a rendőrkapitány igazolását ez utón is előadhatja. Ez utón elnök kimondja a határozatot, hogy a vármegye határozatát megfelebbezték és a felebbezés szóval való támogatására a képviselőtestület a polgármester vezetése alatt Boda Vilmos, dr. Török Ottó és az esetleg csatlakozó tagokból bizottságot küld ki, amely a csendőrség kérdésében is eljár a minisztériumnál.

6. Az esküdtképés egyének összeirására hivatott bizottságba Fejős Károlyt és Grosz- bauer Ferenczet választották be.

HÍREK.

— Személyi hir. Gróf Apponyi Géza főispán, e hó 1-én Szekszárdra érkezett hivatalos ügyek elintézése végett és kedden délután visszautazott Hőgyészre.

Dőry Pál alispán f. hó 3-án kezdte meg 6 heti szabadságát, távollétében Simon- tsics Elemér vármegyei főjegyző helyettesiti.

Fink Kátmán kir. tanácsos pénzügyigazgató e hó 3-án hosszabb szabadságra Kassára utazott.

Dr. Hangéi Ignácz vármegyei főorvos f. hó 16-ától aug. I6-ig szabadságra megy. Szabadságidejét Marienbadban tölti. Távollétében dr. Drágíts Imre járásorvos helyettesiti.

Kurz Vilmos árvaszéki elnök a múlt vasárnap haza érkezett Herkules fürdőről s átvette a hivatal vezetést. Hazaérkezte után Pap Gyula árv. elnök ment szabadságra s jövő héten pedig Haypál Sándor és Stein- feld Béla kezdik meg szabadságukat.

— Hivatalos látogatás a múzeumban. Szalay Imre min. tanácsos, a nemzeti múzeum igazgatója és országos helyettes főfelügyelő, múlt hó 30-án Szekszárdon időzött s a vármegyei múzeumot vizsgálta meg, s. a tapasztalt rend felett elismerését nyilvánította; a déli vonattal Bezerédj Pál selyemt. min. meghatalmazott, főrendiházi tag szívélyes meghívására Hídjára utazott.

1906. juliusJ7.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Udvarát] Jenő szekszárdi p. ü. számgyakorno- A.ot számtisztté, Odry János ugyanottani díjtalan számgyakornokot pedig segelydijas számgyakornokká nevezte ki. Előbbit a soproni, utóbbit pedig az eperjesi pénzügyigaz- gatóság mellé rendelt számvevőséghez.

— A püspök köszöneté. Gróf Zichy Gyula pécsi egyházmegyei püspök a Szek- szárd-vidéki róm. kath. tanitó egylet üdvözlő sürgönyét a Fekete Ágoston tolnai préposthoz, mint a tanitó egylet elnökéhez intézett következő levélben köszönte meg: „Nagyságos és főtisztelendő prépost-plébános ur! Székesvárosomtól távol lévén, mikor a Szek- szárd-vidéki r. k. tani tóegyesület üdvözlő távirata érkezett, csak most köszönhetem meg ennek igazán kedves figyelmét, mely annyival őszintébb örömet okozott, mivel azoktól származik, kik szóval és példával kátholikus szellemben tanítanak és nevelnek. A derék egyesület munkásságára, ennek kedves tagjaira és a tagok családjaira főpásztori áldásomat küldöm. Buzgó imáiba ajánlottan vagyok Pécs, 1906. junius 30-án, Nagyságodnak jóakarója gróf Zichy Gyula püspök.“

— Apponyi Albert a tanítókhoz. Apponyi Albertet a múlt héten, Dunaföldvárott tartott tanitó-gyülésből következő sürgönnyel üdvözölték : „Ä Szekszárd vidéki r. k. tanító-egyesület közgyűlése a legmélyebb hódolattal, hazafias benső örömmel üdvözli Nagyméltóságodat a magyar tanügy élén, mint vezért, kinek nemes vallásossága s lángoló hazafisága az egész nemzet számára a legszebb példa és legjobb oktatás. Fekete Ágoston prépost-plébános, egyesületi elnök.“ Apponyi a következő feleletet küldte a tanítóság üdvözletére ; „A Szekszárd-vidéki r. k. tanitó-egyesületnek, Nagyságos és főtiszte- tendő Fekete Ágoston prépost-plébános egyesületi elnök ur czimén, Tolna. A Szekszárd vidéki r. k. tanító egyesület hazafias üdvözletét őszintén köszönöm és szívből viszonzom. Apponyi.u

— Boszniai uj kormánytanácsos. A közösügyi kormány Krcsmarik Jánost, Krcsma- rik Pál szekszárdi főügyész helyettes testvérét, Békésmegye' volt főispánját boszniai kormánytanácsossá nevezte ki. Krcsmarik a múltban magvas tanulmányt irt az ottani állapotokról a Budapesti Szemlében.

— Szekszárd czimere. Szekszárd r. t. város czimerét a képviselőtestület legközelebbi ülésén, a belügyminiszter leirata alapján következőkép állapították meg, illetve fogadták el: „Kék mezőben négy sor terméskőből épült várfalon, jobbról kétfürtü szőlőtőke s balról három arany buzakalász főzött vörös fedelű nyílt harangtorony emelkedik ki, melyet középen egy gerenda két részre őszt s felső részében a födél alól arany szőlőfürt, az alsó részében pedig a gerendáról harang csüng alá. A pajzsra arany czi- mer korona van téve.“

— Uj plébános. Csernohorszky József pécsi székesegyházi karkáplánt, ki a szekszárdi belvárosi plébánián is működött, Pécs- váradra nevezték ki plébánossá.

— Áthelyezés. Blazsik Ferencz Szekszárdi máv. államvasuti napidijast saját kérelmére Lipikre helyezték át.

— Eljegyzés. Csepelka Péter betétszerkesztő szakdijnok múlt hó 29-én eljegyezte Mutschenbacher Lipót helybeli előkelő iparos kedves leányát, Etelkát. — Eicher János apari kántortanitó junius 24-én jegyezte el Brezár Teruskát, Brezár András bányafőgépész leányát Pécsett.

— Utóállitás. Az 1905. évi fősorozáson megjelenésben akadályozott hadkötelesek mielőbbi megvizsgáltatása végett f. évi julius hó 20-án és 26-án Kaposvárott a „Szarvas“ vendéglőben utóállitások tartatnak. A f. évben utóállitás lesz még' aug. 13-án, október 5-én, november 12-én és deczember 5-én is.

— Arató sztrájk. Az idén elég csendes világ van Tolnavármegyében. Legfeljebb szórványosan fordulnak elő sztrájk esetek, így a Felsőireg községhez tartozó Muth pusztán dolgozó idegen munkáscsapat hét tagja a munka folytatását abból a fúr csa okból tagadta meg, mert augusztus hó