Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-05-05 / 18. szám
2 k;özbrdhi^ 1906. május 5. sem. Egyszerűen eltiltotta a műkincsek külföldre vitelét, elővételi jogot biztosított az államnak. Igen, ilyen elővételi jogot kell minálunk is biztosítani az államnak minden olyan 1000—2000 holdon felüli birtokra nézve, a mely telepítés, par- czellázás czéljára alkalmas, vagyis, ha a népesség sürü voltánál arra predesti- nálva van. Ne az amúgy is gazdag bankok és magánosok gyűrjék zsebre az eredeti és az ismét eladási ár között levő busás hasznot, hanem maradjon meg az a szegény nép zsebében. Legyen talán egy párral keve: sebb milliomosa az országnak, de az általános jólét emelése sokkal fontosabb érdeke az államnak a bankok és egyesek gazdagításánál. Megelégedett parasztság, erős közép osztály vállán nyugszik ez az ország. Sajnos, ma éppen úgy görnyedez mindakettő, akárcsak a mitológiai Atlasz a földgömb súlya alatt. A tolnai birtokot békén élvezzék tehát uj tulajdonosai, de a hasonló esetekből okuljon az állam! B. VARMEGYE. Az uj főispán beiktatása. Apponyi Géza gróf, az uj főispán a múlt vasárnap Szekszárdra érkezett s a választás ideje alatt itt is maradt. Beiktatásának határnapját e hó 14 éré tűzték ki. Ez alkalommal a vár- megye közgyűlést tart. Maga a beiktatási aktus nagy fénnyel megy majd végbe. Meghívják a szomszédos törvényhatóságokat is. A járások főszolgabirái egész a határszélig mennek az uj főispán elé, a kit Szekszárdon, a vármegyeházban Dőry Pál alispán fogad a tisztikarral. A vármegyei közgyűlést Dőry Pál alispán nyitja meg, mire az uj főispánt küldöttségileg hivják a terembe, hol leteszi a hivatalos esküt. A közgyűlés ezután templomba megy, a főispán elmondja programm- beszédjét s a vármegye nevében ősi szokás szerint a főjegyző, Simontsits Elemér üdvözli. Közgyűlés után az uj főispán a küldöttségeket fogadja s ez után fényes ebédet ad. A szekszárdi uj választás. A szekszárdi uj választás határnapját a központi Választmány először e hó 16-ára tűzte ki. Később azonban Boda Vilmos kérelmére, mivel ezen a napon Agárdon és Várdombon búcsú van, megváltoztatta határozatát s 15 re állapította meg a választási határnapot. Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én, szerdán tartja meg rendes havi ülését. VÁROSI ÉLET. Képviselőtestületi közgyűlés. Szck- szárd r. t. város képviselőtestülete folyó évi május 5-én délután 2 órakor a városháza nagy tanácstermében rendkivüli képviselő- testületi ülést tart. Tárgysorozat: 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 2. A községi iskolaszék megkeresése az építendő polgári leányiskola telkének megvásárlása iránt. 3. A róm. kath. óvoda kérvénye segély megadása iránt. 4. A gyámol- tak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözteté- séről és a tartalékalap javára leróható jutalékokról alkotandó szabályrendelet. 5. A gyámpénztár pénzkészletének mely intézettekben való elhelyezése iránti határozat meghozatala. 6. A rendőri szabályrendelet tárgyában kiküldött határozat meghozatal. 7. A rendőrök kérvénye fizetés felemelése iránt. 8. Az ártézikut létesítése ügyében előterjesztés és javaslat. 9. A betétszerkesztők mellett működő bizalmi férfiak és a végrehajtók mellett lévő becsüsök napidijainak a nyári időtartamra való felemelése iránt előterjesztés. 10. A rendőrkapitány előterjesztése a városi rendőrség államosításának kérelmezése iránt. 11. A városi végrehajtók kérvénye, a felekezeti adók beszedése utáni végrehajtási dijaknak részükre leendő átengedése iránt. 12. Csötönyi István és társai kérvénye utcza kövezés iránt. 13. Eber Márton kérvénye terület átengedése iránt. 14. A Duna-utcza felől egy vasúti hozzájáró útnak létesitése tárgyában előterjesztés. Közgyűlés. A szekszárdi képviselő- testület múlt szombaton közgyűlést tartott, melyen a következő határozatokat hozták': 1. Jegyzőkönyv hitelesitőkül felkérettek: Székely József és Krammer János. 2. Az országgyűlési képviselő választásokhoz személyazonosság» tanukul kiküldötték dr. Hilbert István és Nagy György tanácsnokokat, rendes és Janosits Károly főjegyzőt póttagul. A város 1905. évi számadását 193.231 kor. 60 fill, bevételi előírással 146.225 kor. 36 fill, bevétellel, 133,486 kor. 80 fill, kiadással, 12738 kor. 56 fillér pénztári maradvánnyal, 44382 kor. 05 fill, kinnlevő kö? vetéléssel és 257.785 kor. 04 fillér szenvedő hátralékkal megállapították es a Kossuth Lajos-utcza kövezéséből fennálló hátralék behajtását elrendelték. A napirend előtt a polgármester bejelentette, hogy a tisztujitás ellen beadott panaszt a közigazgatási bíróság elutasította s igy azok helyett a tisztviselők helyett, a kik a képviselő testületnek adófizetés jogán, vagy választás alapján tagjai, és pedig a választottak közül Nagy György tanácsnok helyett Pöndör Ferencz, a virilisták közül pedig Kunczer János közgyám és dr. Hilbert István tanácsnok helyett Fleischer Ödön fakereskedő és Kram- mer János polgári iskolai igazgató behívattak. Ugyancsak a virilistáknál, minthogy az ezek névsorába felvett Uj János választott tagsági jogát tartotta meg, helyette behívatott Mehrwerth Lajos kereskedő. Képviselőválasztás. A vármegyénkben mult hó 30-án megejtett képviselőválasztásokról a következőkben számolunk be. A szekszárdi kerület. A bevonulás. Szekszárd utczái már a kora reggeli órákban benépesültek. A kaszinó-bazár előtti korzót reggel 7 óra után nagyszámú előkelő közönség lepte el. Hölgyek és urak vegyesen álldogáltak, vagy sétálgattak, nem akarván elmulasztani a választók bevonulásának kétségtelenül festői látványát. Az érdeklődők leginkább a kaputos osztályból kerültek ki, mert a polgári elem egy része a róm. kath. olvasókör előtt gyülekezett, egy része pedig kivonult a vasúthoz a sárközi választók fogadására. Fél nyolcz órakor aztán berobogott az óriási hosszú vonat. A temérdek zászló messzire leviritott róla. Mig a választók le- czihelődtek, valami 8—10 kocsival a Szabó párti bátai választók vonultak be a kórház felől való melléksikátoron a vásártérre. Nem keltettek valami különösebb bizalmat Szabó győzelme iránt. Ezután elsőnek a Boda párt jött be a vasútról. Bandériummal, tűzoltó zenekarral, de biz ezek sem valami nagyszámú választó polgárral, jóformán a báta- székiekkel s azzal a 41 emberrel, a kiket Bus Lajos ref. lelkész vezetett be Decsről. moruságos sárgunyhói kandikálnak elő, de itt-ott egy-egy hatalmas mecset minaretje emelkedik ki a szegényes környezetből, hirdetve, hogy a nép, mely itt lakik, csak Isten számára épít palotát, magának csak gunyhót. De minek is volna itt az állandóbb lakhely, hiszen örökké derült az ég, téltől, fagytól, esőtől nem kell az embereknek védekezniük. Itt látható a misedi mecset, melyet egy régi templom köveiből építettek ; a köveken még látni a hyeroglifákat, néhol egy-egy álatfejü alak mutatja, hogy melyik istenség számára volt itt valamikor templom. Magasan a Nílus fölött, egy kiálló hegygerinczen vannak a Kardassi templom romjai. Csak pár oszlop áll már belőle, de ez a csekély maradvány is igen érdekes. A homlokzat oszlopai Isis fejekkel di- szitvók, a többiek lotus virágokkal. Az oszlopok alakja az egyiptomi építészetben, mint láttuk különféle. Láttunk a görög dóri oszlopokhoz hasonlókat, vannak rovátkos oszlopok s vannak viszont olyan Tüdobetegsegek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor ,,Koche“ eredeti cnomagolúst. F. Hoffmann-La Roche A Co. Basel (Svájc). oszlopfejek is, melyeknek négy oldalán istenfejek vannak, legtöbbnyire Hathor istennőt ábrázoló fejek. Leggyakoribb azonban az itt is látható bimbó, vagy kehply alakú oszlopfő; a bimbó alakút papyrusnak, a ' kehely alakút Idusnak nevezik. A Nílus partjait szegélyző zöld vonal mindinkább keskenyebb lesz, a sivatag néhol már egészen a folyóig ér, másutt kiszélesedik a völgy s ilyen helyt nagyobb városok romjait látjuk. A mai Kalabses falu helyén állott egykor Tahnis városa, hol az oroszlán alakban ábrázolt nap isten cultusa uralkodott. Ennek tiszteletére épült a római Caesarok alatt ez a festői fekvésű templom ide ki a Nílus partjára, kettős fallal körülvéve. Valószinü, hogy régebbi templom romjaiból építették, amennyiben a köveken még Tut- mosis Farao idejéből való feliratokat is találunk. Haladva lassan felfelé a Níluson, közeledünk a második katarakta felé, melyen túl régi egyiptomi emlékeket már nem találunk. A hóditó faraók hadseregeikkel behatoltak ugyan még messzebbre is Ethiopia szivébe, de maradandó emlékeket ott már nem hagytak maguk után. A legutolsó, de talán a legérdekesebb romok egyike az Abu-Simboli templom. Már messziről észrevesszük a sziklából faragott óriás kolossusokat, melyek a templom előtt állanak s II. Ramsest ábrázolják. Valószínűleg a nagy faraó egyik győzelmes ethiopiai hadjáratának emlékére lettek ezek a kolossusok felállítva. A bejáratnál bevésett képek vannak, melyek a királyt ábrázolják amint egy térdelő csoportnak fogja egyik kezével a haját, másik kezével pedig egy csatabárdot tart felemelve. A cso- portozat előtt Amon isten áll, s egy sarlót nyújt át a királynak, mellette ez a felirat olvasható: „Fogd ezen sarlót és öldökölj vele hatalmasan, megadom neked, hogy meghódítsad délt s elfoglald északot, hogy szétszórjad a tisztátalanok népét s házad uralmát kiterjesszed ameddig az égboltozata tart.“
