Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-05-05 / 18. szám
1906. május 5. 3 E közben elindult a vasútról a Szabó párt 540 tagból álló tábora, rengeteg zászlóval, a festői sárközi viseletben pompázó szebbnél- szebb leányokkal és menyecskékkel. A bá- taszéki tűzoltói zenekar ugyan fújta a. Kossuth nótát, a leány sereg azonban úgy látszik, hűvösnek találta a fogadtatást, tánczra sem igen perdült, megszokta a régi jó világban, hogy a szekszárdiak tenyeren hordják őket. Most azonban Szekszárd inkább Boda párti volt, igy bizony csak szórványos volt az éljen, bár azért igy is sok sétáló ur a szájára ütött, mert hirtelen rájött, hogy fürge női szemek figyelnek reájuk. A menetnek eleje táján jött Szabó Károly az egyik jelölt is. Kalapját lengetve köszöntötte az őt üdvözlő ismerősöket. Egyenesen a városháza elé vonultak, mig Szabó a nagyvendéglőbe szállt. A piacztéren akkorára már kordont vont a katonaság. Budapestről utólag még kétszázad gyalogságot rendeltek. Ezeknek a jóképű bakáknak jobban villogott a szemük, , mint a puskájukra feltüzött szuronyuk, a mikor a szebbnél-szebb fehér népet megpillantották. A Szabó párt a városháznak Bar- tina felé eső részén kapott helyet. Egyré- szük azonnal visszament a tolnaiakért, a kik nem a főutczán vonultak be, hanem letértek a mellékutczára s úgy gyülekeztek a gimnázium mellett. Ekkor már jöttek az agárdiak is, a Boda párt lovas bandéristái ficzán- koló lovakon vezették a festői menetet. Itt is szólt a tűzoltó zene, de a czifra öltözetű agárdi leányok jobban megszokták az ottani „rezest“, annak a hangjára ropták a csár^ dásszerü tánczot. Mire a felvonuló Szabó párti tolnaiak az értük ment sárköziekkel a Garay térre értek, épp akkor értek oda az agárdi választók is. Az utóbbiak tehát vártak egy darabig s úgy indultak a hozzájuk csatlakozó szekszárdiakkal fel a Szentháromságtérre, a takarékpénztár elé, hol helyük ki volt jelölve. Gyönyörű felvonulás volt ez is. A sárközivel úgyszólván egyenértéket mutatott, a leggyakorlatlanabb szem is láthatta, hogy itt a barcz ma úgyszólván kés hegyig megy. E közben megtörténtek fent a jelölések. A szavazás. A városházánál Totth Ödön elnöklésével, Szondi] István volt a helyettes elnök, jegyző: Őrffy Gyula dr., helyettes jegyző pedig : ifj. Haypál Sándor. A szavazást sorshúzás utján 9 órakor a Szabó párt kezdte, Szekszárd várossal. Szabó Károly egyfolytában 83 szavazatot kapott s Bodára délután 2 óráig 401 szavazatot adtak le Szekszárdról. Legelsőnek dr. Hirling Ádám polgármester szavazott le és azután jött a kir. törvényszék Szabó Gyula vezetésével majdnem testületileg, alig pár ember maradt csak Szabónak, a többi hivatalok tisztviselői is nagy számmal jöttek az urnához. E kétségtelen szép eredmény daczára is a Boda párt csak rövid ideig volt e bi zottságnál is többségben, mert jött Ocsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék s lenyomta a mérleget. A másik bizottságnál, lent a polgári iskolában pedig, hol Beöthy Károly volt az elnök, - layer Gyula dr. a helyettes elnök, dr. Török Ottó a jegyző és Mihály ffy Jó-*1 zsef a helyettes jegyző, elejétől végig a Szabó párt vezetett, mert Tolna mindjárt eleinte leadott 203 szavazatot Szabó javára. E bizottságnál gyorsabb tempóban ment a szavazás, kevesebben is szavaztak, 3 órára már végeztek s ekkor az elnök kitűzte a zárórát 5 órára. Ezalatt Bodára még 34 szavazatot adtak le, Szabóra pedig 75-öt. Lassan még mindég szállingóztak a választók, különösen Tolna volt kifogyhatatlan. Az egyik főkortes Horváth Ferencz tanító nagyokat mosolygott hatalmas bajusza alatt, a mikor egy-egy kocsi uj választó megérkezett. Érdekes, hogy a Szabó párt egyik főkortese Stern kereskedő elkésett 8 —10 választóval s maga sem szavazhatott. Viszont Boda is elvesztett Mözsről egy pár szavazót. Ennél a bizottságnál Bodára 262, Szabóra 391 szavazat esett. Ezalatt fennt a városházánál is szakadatlanul folyt a szavazás. A Szabó párt többségét a 139 egyfolytában leadott szavazattal a tisztán Boda párti Sióagárd község sem tudta lenyomni. A záróra kitűzésekor 5 órakor Szabó 70 többségben volt. S most kezdődött csak a két párt igazi mérkőzése. A kitünően szervezett Boda párt kortesei sorra vették az utczákat, a ki csak mozgatható volt az urnához hozták. Kocsik robogtak ide és oda, ki a mezőre a munkásokért, vagy a súlyos betegekéit, s ezeket ketten, hárman is támogatták, mikor a terembe beléptek. Természetesen a másik párt sem pihent. Megmozgatott minden követ. Kapaczitálás folyt itt is, ott is. Szabó többsége azonban lassacskán fogyott, bár a délután folyamán még 84 szavazatot kapott Szekszárdról. így megjelent az urnánál Szabó mellett Dőry Pál alispánnal és Sirnontsits Elemér főjegyzővel az élén a vármegyei jegyzői kar, az árvaszék, a főszolgabírói hivatal, összesen 17-en, mig a kisebb tisztviselők s a kezelő személyzet tagjai közül 18-an Bodára szavaztak, ki délután még 154 szavazatot kapott. A legizgalmasabb perczek a záróra letelte után következtek. A kapukat becsukták s csak az ott bennt maradottak szavazhattak. Szabó Károly 10—12 többsége 2-—3-ra ol-. vadt, sőt Boda jutott többségre 5 szavazattal. Ez azonban ismét leszállott 3-ra, majd 1-re, a melyet a szavazatszedő bizottság két tagjának szavazata 3-ra szöktetett fel. Ekkor Totth Ödön elnök, miután több szavazó nem jelentkezett, befejezettnek jelentette a szavazást, azután véve észre, hogy absolut többség nincs, mert Kondor szoczialistára is esett 3 szavazat. Ekkor már, mint elnök sem adhatta le döntő szavazatát, igy Boda Vilmos kapott 1011, Szabó Károly 1008, Kondor liernát 3 szavazatot, tehát az 1012 absolut többséget egyik párt sem érte el. Az eredmény kihirdetése után mindenik párt éltette saját jelöltjét s csendben eloszlott. Ezt megelőzőleg azonban a Szabó párt hívei a nagyvendéglő elé vonultak, hol Szabó Károly intézett hozzájuk köszönő beszédet. Ezzel a választás'első felvonása véget ért, most jön a második, a mely bizonyára még érdekesebb lesz. Mint örvendetes dolgot emlitjük meg, hogy a választás hevében a legkisebb rendzavarás sem fordult elő. így legyen jövőre is, kövesse mindkét párt legjobb meggyőződését. A szavazatok arányát érdekesnek találjuk községenként ide iktatni. A község neve : Választók Leszavazott száma*: Bodára : Szabóra Szekszárd 893 555 167 Ocsény 181 3 155 Decs 275 41 155 Sárpilis 51 2 40 Alsónyék 116 • — 100 Sióagárd 162 148 — Bátaszék 266 68 84 Tolna 430 39 253 Simon máj or 10 6 — Báta 138 76 17 Mözs 170 60 23 Várdomb 36 13 14 Ezen kívül esett Tolnáról Kondor Ber- nát szoczialista jelöltre 3 szavazat. Leszavazott tehát összesen 2022 választó, vagyis ennyi még — sohasem ! A szakcsi kerület. A szakcsi választásról a következő értesítést vettük: Az „utolsó“ szakcsi választás csendesen folyt le. „Utolsódnak azért nevezzük, mert ha jövőben nem is községenkint történnék a szavazás, de Szakcs semmi esetre sem marad választási székhely, miután az áthelyezés szükségességét a központi választmány is kimondta s az illetékes tényezőket a képviselőházhoz utasította, hová a kérést nyomban a megnyitás után beterjesztik s az eredmény kétségen kívül az áthelyezés lesz. A kerületben a régi képviselő, Szlnha Jánoson kívül még egy dr. Lipkay Kálmán nevű jelölt is volt, kinek bár alig volt pártja, mégis meg kellett tenni az előkészületeket a szavazásra, mert tartani lehetett tőle, hogy Lipkay leszavaztatja minden községből a néhány emberét. Választási helyiségül a vásártéren egy deszkabódét állítottak fel Már vasárnap Szakosra érkezett Jeszenszky Andor választási elnök, Nayy István főszolgabiró és Reich Oszkár szolga- biró, hogy az előkészületeket megtegyék. Odaérkezett a karhatalmi segédlet is, Star- kenthurmi Mayer Henrik ezredes parancsnoksága alatt a 44. gyalogezred egy félzászló alja Kaposvári ól, De Pont báró kapitány vezetése alatt a 12. ulánus ezred egy százada Tolnáról, valamint Mráz Henrik had- nagygyal az élén. 30 csendőr. Ilyen erős karhatalomra azért volt szükség, mert a választási elnök a szokásos verekedések megakadályozása végett a községet teljesen elzárta, úgy hogy a választási helyre, csak annak megkerülésével juthattak a vidéki választók, Szakosról pedig csak a szavazók jöhettek ki. Ezen óvatosságra azonban nem volt szükség, mert már réggel 8 Órakor megjött a hir, hogy Lipkay nem lép fel, illetve nem ajánltatja magát. Kilencz órakor Jeszenszky Itt látható a 4 Ramses kolossus; hosszúságúk 23 méter, tehát 13-szor nagyobbak a rendes emberi nagyságnál s mindamellett is alakjuk teljesen részarányos. Kezeiket térdükre téve mereven néznek maguk elé kifejezéstelenül a szobrok, évezredek óta hirdetve a hóditó király dicsőségét. A zsarnok uralkodó, aki meghódította északot és délt s kinek lábai előtt hevert az akkor ismert világ összes népe, nem elégelte meg azt, hogy saját korának korlátlan ura volt, hanem még a jövendőt is még akarta hódítani; azt akarta, hogy halála után is uralkodjék, hogy nevét dicsőítsék és retteg jék a késő unokák is. Naiv felfuvalkodott- ságában daczolni akart halandó ember létére a mindennél erősebb múlandósággal, azt hitte, hogy amint meghódította az élőket, meghódítja az utókort is. Vagy talán volt valaki, aki a kétség órájában gúnyosan fülébe súgta, mint Madács Fáraójának Luczifer: N« félj csak szellemed vész De tested megmarad, mint múmia . Kíváncsisága iskolás fiuknak Torzarczulatta1, melyről elmosódott Az irás, szolga volt-e vagy parancsoló. Még egyszer a pyramisok. Elértük Utazásunk végpontját; forduljunk vissza! Válasszuk most a rövidebb utazási módot a vasutat; 24 óráig robogunk a délibábos pusztákon keresztül mig feltűnnek újra előttünk az óriások Óriásai: a pyramisok. Vessünk még egy utolsó pillantást az ősi idők ezen csodálatos alkotásaira, melyeket zsarnoki önkény hozott létre saját hiúsága kedvéért milliók véres verejtékének árán s nézzük meg végül a modern szellem egy nem kevésbé momentalis művét; mely szintén évtizedek munkája volt, s mely az emberi munka ép olyan óriási kifejtését igényelte, miDt, a pyramisok építése, de mig az csak nyomort és szenvedést hozott a népnek, ennek létesítése áldást és haladást jelentett. Ez szintén évezredekre szóló mű a suezi csatorna. A suezi csatorna. A földközi tengernek a vöröstengerrel való összekötésének gondolata már a régi Egyiptom fáraóit is foglalkoztatta, de kivitelre nem került a dolog. Csak a legújabb korban merült fel újra az eszme s Lesseps Ferdinándnak érdeme, hogy tényleg meg is valósult. 1869. november 16-án nyitották meg több uralkodó jelenlétében ezt a korszakot alkotó müvet, mely a világforgalomnak óriás haladását idézte elő. A geniális franczia mérnök sirja fölött nem építettek gúlákat s emlékét nem jelzi sem obelisk sem szobor, de neve élni fog, mig csak emberek lesznek s hajók járnak a vizek felett. Porte—Said népes kikötőjében jönnek és mennek a hajók a távol Indiákra s vissza Európa felé; a mi hajónk is felszedte már horgonyait; üljünk fel rá s miután láttuk a Faraók érdekes országát, térjünk vissza a mi borús égü, hideg éghajlatú, de azért nekünk még is oly kedves hazánkba. (Vége.)
