Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-17 / 11. szám
2 K Ö Z ÉRDE K 1906. márczius 17. győződhetik, hogy a kölcsönvevő rendesen törleszt-e, bárki bármily csekély összegét hetenként beadhatja és igy apránként többkevesebb tőkét gyűjthet, szövetkezetének saját bizalmasai kezébe teheti le s tudja, hogy azok szakszerű ellenőrzésben részesülnek, az évenkinti 10°/o tartalékalap esetleges felszámolás esetén helyi jótékony czélt szolgál, mert az a községi nyugdíjalapot illeti; ezek mind olyan előnyök, melyekét más intézet nem nyújthat. A szövetkezeti kölcsönök háromfélék: váltó vagy kötelező, jelzálogilag bekebelezett, kötvény és 50 éves olcsó földkölcsönök. Mindezeknek előrebocsájtása után, a Tolnanémedi községben való megalakítás és fejlesztés adatait a következőkben ismertetem. A szövetkezetek alapításának kiinduló pontja volt az 1898. évi XXIIL. t.-czikk. Én olvasva a fentebb hivatkozott törvényt, 1899. évi február hóban Eösze Zsigmond ág. hitv. evang. lelkész, Érsek Elek, volt tolnanémedii, jelenleg szárazajtai ev. ref. lelkész, Lemle István tanító s Onody Zsigmond központi kiküldött közreműködésével megalakítottam a 25 évre alakult tolnanémedii községi hitelszözetkezetet és két üzletrésszel az országos központnak tagja lettünk. Ekkor tagul beiratkozott 99 egyén 120 Üzletrésszel és márczius hóban a szövetkezet megkezdette működését. Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagul többek közt megválasztattak : Eösze Zsigmond és Érsek Elek lelkészek, Oravszky László jegyző; könyvelőül pedig: Lemle István tanitó. Az 1899. év következőkép zárult. Alakulásakor tagjainak száma volt 99, az év végén volt 177 tag 225 jegyzett üzletrésszel; az üzletrészekre befizetve lett 1114 frt. 35 kr.; betétet kezeltünk 2130 frt. 58 krt.; a tagoknak 14304 frt. kölcsönt nyújtottunk részben váltóra, részben kötelezvényre, melyből azonban 12997 frtot a a közpo/iti szövetkezet által részünkre nyitott hitelből fizettünk ki; tiszta nyereség volt akkor 92 frt. 3 kr,, a mely a tartalék- alaphoz csatoltatott. Ezen évben minden tisztviselő ingyen a szövetkezetért dolgozott. Érsek Élek ev. ref. lelkésznek Erdélybe való távozása után elnök én lettem s Lemle István tanitó halálával: Bauer János ág. hitv. ev. tanitó választatott könyvelővé; később az igazgatóság tagjai illetve alelnökök lettek: Borsos István volt tolnanémedii, jelenleg drávaszerdahelyi ev. ref lelkész, annak eltávozása 1 után Kozma László jelenlegi lelkész és Peszlen György rom. kath. tanitó. Hogy a szövetkezet fokozódó haladásáról képet mutathassak, közlöm az 1905. évi üzleti idő zárószámait. Az 1905.' év végén a tagok száma 259 ct tesz ki, 291 jegyzett üzletrésszel ; az üzletrészekre befizetve lett 9385 korona 4 fillér; letétet kezeltünk 67821 koronát s a tagoknak 74973 korona kölcsönt nyújtottunk részben váltóra, részben kötelezvényre, a melyben azonban csak 3660 korona központi hitel szerepel; tiszta nyereség 525 kor. 9 fillér volt, a melynek lO^/o a tartalék- alaphoz csatoltatott, 5°/o pedig az üzletrészek osztalékára fordittatik. Az 1905. évi nyeseség volt összesen 1404 korona 70 fillér, a melyből az üzleti költségekre, fizetésekre stb. kiadatott 879 korona 61 fillér, és igy miként már fentebb is említettem, tiszta nyereség volt 525 korona 9 fillér. A tartalékalap összesen volt 1905. év végén 1231 koroná 95 fillér. A szövetkezet nem a tartalék alap növelésében látja tagjai érdekének előmozdítását, hanem abban, hogy olcsó kamatú kölcsönöket adhasson. A kölcsönök állandóan 6°/o-ra folyósittatnak, a betét kamatláb pedig 41/2 °/o A figyelmes olvasó észreveheti, hogy mi senki pénzét nem használjuk ingyen, er| az üzletrészek után a tagok kapnak o ,*o, betétük után 4V2°/o-ot, s érdekes, hogy a mikor a jelenlegi zűrzavaros politikai viszonyok miatt a pénzértékek emelkedtek s minden hitelintézet sietett felemelni kamatlábát 2—3°/o-al, akkor is mi rendületlenül kitartottunk megállapított illetékeink mellett. I Uzletnap hetenként vasárnap délután 3—5 óráig, ekkor teljesítetnek mindennemű ki- és befizetések... ; Még megemlítésre méltó azon körülmény, hogy fennállásunk óta semmi veszteség. nem ért bennünket s hogy egyetlen tartozást sem kellett mindezideig peresite- ■ nünk, a mi csakis a viszonyok ismeretén I alapuló helyi igazgatást, a józan alapokon nyugvó hiteligényeket, a központ szakszerű és hathatós ellenőrzését dicséri. Szocziologiai szempontból érdekesek még a következő adatok. Az 1905. évben kezelt 6784 korona I betét 150 egyén betétje volt. Ebből 20 i I koronánál kisebb összeget 56 egyén, 100 j koronánál : kisebb összeget 41 egyén, 200 koronánál kisebb összeget 9 egyén, 1000 koronánál kisebb összeget 26 egyén, 2000 koronánál kisebb összeget 10 egyén, 4000 koronánál kisebb összeget 2 egyén tett be. Mily érdekesek; hogy beszélnek ezek a statisztikai adatok! Rámutatunk arra, hogy az eddig elkallódott fillérek, mint betétek, növelik alakosságban a takarékossági hajlamot. Magyarországon a központ kötelekében eddig 2000 szövetkezet van; szép numerus, de hol van a többi 20000 község ? ! Papok, tanítók, jegyzők! Ne politikai kortes szolgálatokat teljesítsetek, hanem tudástok, akaratotok és befolyástokat ezen üdvös, kiszámíthatatlan előnyü, hatalmas eszme szolgálatába adjátok : Ha községetekben hitelszövetkezetet alakítottatok : egy kővel hozzájárultatok az anyagilag erős Magyarország alapjának lerakásához ! Néphivatalnokok : a népért előre ! Tolnanémedi, 1906. Oravszky László, községi jegyző. A lemondott vármegyei tisztviselők nyugdija. Tolnavármegye nyugdijválasztmánya a múlt szombaton tartott ülésén végzett azzal a két kérvénynyel, amelyben Simontsits Elemér vármegyei főjegyző és dr. Szent- királyi Mihály IV. aljegyző nyugdíjigényük megáilapitáaát kérik. A két lemondott tisztviselő nem betegség czimén kéri a nyugdijat, de a lemondás megokolásául hivatkozik arra az erkölcsi kényszerre, mely őket a magyar törvények megtartására letett esküre figyelmezteti. A választmány hosszas vita után hozta meg határozatát. Török Béla és Boda Vilmos külön írásos véleményt nyújtottak be, a melyben kifejtik, hogy bár a nyugdij-szabályzatban ők sem találnak alapot a törvénynek ily szellemben való elintézésére, az igazság s különös méltányos- sági okokból a nyugdij megadása mellett vannak. A választmány azonban ezzel szemben, az alispán döntő szavazatával kimondta a mű sikerével elégedve, hogy építőmesterének mindkét kezét levágatta, nehogy az még egy ebhez hasonlót tudjon építeni, mi esetleg az ő nevéről elnevezett mecset hírnevét el homály osithatta volna. Valóban Hassán szultán mecsetje egyike az arabs építő művészet legkiválóbb remekének. Az épület alapja szabálytalan ötszög; két külömböző nagyságú tornya van, melyek közül az egyik mindjárt az építés után beomlott s csak később és csak hiányosan építették fel újra. A mecset belsejében a legmüvésziesebb faragványokat látjuk a portale, a kihla s a hanafije(azaz a rituális mosakodásra szánt kút), mind a legszebb arabeskekkel ékeskedik. Fájdalom ! az idő vasfoga lassanként megőrli ezt a 600 éves műremeket is, s amit a tűzvész, földrengés és háborúk megkíméltek, elvégzi azt a keleti indolencia, az a közöny, melylyel a mai generáció az ősök művészi emlékei iránt viseltetik. A mecset belseje bizony a pusztulás szánandó képét nyújtja, a diszitések hullanak, a drága mozaik feltöredezik, a falak megrepedeznek s ha csak idejében alapos renoválásról nem gondoskodnak, a régi s I arabs művészet ezen remeke nem sokára el fog tűnni a föld színéről. A Hassán szultán mecset előtt terül el a Rumeli tér, mely a Mekkába induló zarándokok kiinduló helye szokott lenni. A j korán meghagyja, hogy minden mohamedán férfi legalább egyszer életében Mekkába zarándokoljon s ott, az előirt szertartásokban részt vegyen, a kába követ megcsókolja, a szent Zemzém forrásából igyék, felmenjen az Arafat hegyére s a Mina völgyében Állahnák áldozatot mutasson be. Aki Mekkát megjárta azt liadsinak nevezik, s hogy ezt a jelzőt megszerezhess«, arról az óriás területről, Marokkótól egész China határáig, ahol mohamedánok laknak, évenként ezer meg ezer igazhivő zarándokol el a próféta által megszentelt helyre ! Vessünk a Rumeli térről még egy pillantást Hassan szultán mecsetére s induljunk neki a néptelennek látszó város tömkelegének, hogy a világhódító /kalifák által alkotott többi műremeket is megszemlélhessük. A mohamedán építészet csak a mecsetek építésében excellál; paloták és más épületek maradványait hiában keresünk az arab I nép fénykorából! Csak Isten az, a kinek dicsőségére örök időkre" szóló művet alkotni érdemes, a halandó ember számára, kinek földi pátyája ügy is csak átmenet a túlvilági életbe, miért építsünk maradandóbb hajlékot?! A középkori arabs művészetnek egy igen érdekes alkotása az itt látható Tulun ‘mecset. Ma inkább csak rom már, de még igy romjaiban is nagyszerű! Kupolája beomlott, de nem csoda, hisz több, mint ezer évig állt fönn Allah dicsőségére. Még 879 ben, tehát több mint 1000 év előtt építette Ahmed ihn Tulun, a tulunidák dinastiájának megalapítója. A művészi kivitelű oszlopok között s az árkádok alatt most koldusok és hajléktalanok tanyáznak, a minaret ormán karvaly rak fészket. Egy másik igen érdekes mecset az, melyet Mansur el Kalaun szultán építtetett a 13-ik században. Mint mondják a szultán fejedelmi ajándékot ígért az építésznek, ha egy év alatt elkészül a mű; de daczára a legnagyobb erőfeszitésnek, mégis egy hónappal több idő kellett, mig a mecset felépült. Még igy is az egész akkori világ bámulta, hogy hogyan lehetett ily íövid idő alatt ily nagyszerű épületet elővarázsolni. Tiidobstegseyek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza s* ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Mihthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkoc „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmann-La Rache & Ce. Bm*el (Svájc)*, Roehe Í0, Kapható orr Mi rondeletre a gyéfyíiertlrak- baa. — Ara ttvcgenkint 4.— korona.
