Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1906-03-17 / 11. szám
1906. márczius 17. KÖZÉRDEK 3 a nyugdij megtagadását, de a .kisebbségben maradtak véleményét is elébe terjeszti a; közgyűlésnek, a mely a szabályrendelet megalkotója lévén, ez ügyben méltányossági alapon is intézkedhetik. A nyugdijválasztmány bizonyára saját lelkiismeretének parancsszava szerint döntött, nyu»dij megtagadó határozatát azonban a törvényhatósági bizottság, legalább a mint tekintélyes ellenzéki férfiak értesítenek, aligha fogadhatja el. Majdnem lehetetlen, hogy a méltányossági alapra ne helyezkedjék a közgyűlés ; másként, hacsak önmagával szemben követ- kezetlen lenni nem akar, nem is cseleked- hetik. Nem feledheti el ugyanis, hogy előző határozataival és magatartásával éppen ő biztatta leginkább . tisztikarát a nemzeti ügy mellett való állásfoglalásra, most tehát a legnagyobb szükkeblüség lenne a száraz kenyeret is megtagadni azoktól, kik éppen a törvényhatósági intézményért való rajongásukban vonták le a konzekvenciát, s mondtak le, a ha nem is ínycsiklandozó kalácsról, de a nyugodt megélhetés biztos kenyeréről. A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én tartotta meg szokásos havi ülését Dőry Pál alispán elnöklésével. Jelenvoltak : Simontsits Elemér vm. főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki ülnök, Fink Kálmán kir. tan., pénzügyigazgató, Toíth Ödön t. főügyész, Orffy Lajos, Török Béla, Jeszenszky Andor, Beke Ferencz alügyész, Aíacs• Zoltán kir. főmérnök, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Perczel József, Boda Vilmos és Wosinsky Mór. Tihanyi homokos kir. tanfelügyelő jelentése szerint az elmúlt hóban a tanfelügyelőség 43 tanteremben 15 iskolát és 5 óvóintézetet vizsgált meg. A tanitási eredmény jó és kielégitő. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint február havában az állami és kiépített th. közutak állapota általában kielégitő volt, bár a gyakori hóolvadás következtében a közlekedés némi nehézséggel járt. Az összes építkezés szünetelt. Az állami közút folyó évi fentartására 1955 halom kavicsot engedélyezett a miniszter 46.604 kor. .50 fill, értékben. Most félig romokban hever ez is; a hatalmas minaret még äff, valamint a mecset azon része is, hol az alapító szultán hamvai nyugszanak, de az épület többi része roskadozó állapotban van. A mecset a mohamedánoknál különben nemcsak imádkozó hely, hanpm egyúttal iskola is ; a legérdekesebb íebbÓl a nemből Gama el Azhar, mely a raozlim világ leghíresebb főiskolája. Nem lehet azonban ezt a mi egyetemeinkkel összehasonlítani, mert hisz ezekben az összes tudomány, amit tanítanak a korán s annak külömböző módon való kommentálása. Ha belépünk ebbe az óriási oszlopcsarnokba, sajátságos látvány tárul fel szemeink előtt: az oszlopok körül számos csoportot látunk guggolni; mindegyik csoport központja egy tekintélyes turbános alak, az előadó sejk, aki előtt félkör alakban ülnek a földön keresztbe tett lábakkal a tanítványok s szorgalmasan jegyzik az előadást. A csarnokban számos ilyen csoportot látunk s a nagy zsivajban mindegyik tanáb arra törekszik, hogy az ő hangja túlszárnyalja a többiét. Napokig bolyóghatunk Kairó utczáin, inig a szebbnél szebb mecseteknek csak kis részét is láttuk. De a keleti ornamentika remekeivel hamar betelünk, a styl kevéssé változik s azok az élettelen arabeskek hidegen hagynak bennünket. A mecsetek belseje is többnyire egyforma, valamennyiben ott.van az alapitó fejedelem rácscsal körülkerített sirja, az imafülke, a mihráb, mely az imád- kozóknak a Mekka felé való irányt, a Líbiát mutatja, a hol rendesen ipüvészi *farag- ványokkal díszített szószék : a nimbar, s a könyvtartó: az el kurszi. — Folytatjuk. — Ezen kivül engedélyezett a bölcskei gyűrűs-hid végleges jelleggel való újjáépítésére 13.224 kor. 40 till, költséget. Ezen építkezés vállalatba adására f. évi márczius hó 3-án volt az árlejtés. Dr. Hangéi Ignácz főorvos jelentése szerint az elmúlt hónapban a közegészségi állapot nem volt kedvezőnek mondható. Leg- gyakoriabbak voltak 'a légző szervek többnyire hurutos megbetegedései, gyakran hosszas lefolyással. A völgységi járás Lengyel községében a kanyaró járványszerüleg lépett fel, ezideig elég szelíd lefolyással. A hevenyfertőző betegségek közül dif- teritisz volt 33, kanyaró 24, vörheny 9, gyermekágyi láz 2, hők hurut 14, hasi hagy máz 8. Orvos-törvényszéki bonczolás 2, rendőri hullavizsgálat 4 teljesittetett. A vármegye területe 31 oltókörbe osztatott be, jelenleg a védhimlőoltás szünetel. A szokásos rendőr-orvosi vizsgálatok az elmúlt hónapban is teljesittettek, élelmi szerek s közhelyiségek, italok vizsgálata megtörtént. A szekszárdi „Ferencz“ közkórházban január hóról ápolás alatt maradt 353, februárban felvétetett 186, ápoltatott összesen 539; elbocsájtatott gyógyultan 116, javultan 41, gyógyulatlan 11, meghalt 9. Az állatorvos jelentése szerint az elmúlt hónapban az állategészségügy állása aránylag kedvező volt, a mennyiben sertés- vész újra fellépése egyáltalán nem, a többi ragadós betegségek fellépése pedig csakis sporadikusan került megállapítás alá. A pénzügy igazgatóság jelentése szerint február havában 3977 ügy darab érkezett be az általános iktatóba. Február hónapban befolyt egyenesadókban 224.288 korona 62 fillér, hadmentességi díjban 1.656 korona, szeszfogyasztási adóban 35.974 kor. 04 fillér, bor- és husfo- gyasztási adókban 42.785 kor. 94 fillér, ellenőrzési illetékben 151 kor. 44 fillér, bé- lyegjövedékben 794 kor. 59 fillér, dijjöve- dékben 700 kor. .99 fillér, bélyeg- és jogilletékben 32.358 kor. 17 fillér, dohányeladásból 86.096 kor. 59 fillér. Összesen 424.806 kor. 38 fillér, mely bevételt összehasonlítva a múlt év hason időszakában befolyt 619.829 kor. 64 fillérrel, kedvezőtlenebb 195.033 kor. 26 fillérrel. Beke Ferencz kir. alügyész az ügyészség részéről bejelenti, hogy február havában a szekszárdi kir. törvényszéki fogházban összesen 155 egyén volt letartóztatva. A fogbázi kórházban kezeltetett összesen 13 egyén, ezek közül felgyógyult 6, további kezelés alatt maradt 7 egyén. Márczius 15-ikét, régi nagy idők örömnapját, gyászos, szomorú jelenünk, immár kereszten függő ősi szabadságunk sötét nagypéntekjét megünnepelte nemcsak az egész ország, de vármegyénknek is csaknem minden városa, -községe. Az ősi magyar sirató lehetett azonban csak ilyen, mint volt ez a szomorú nap; az itt-ott végbement lakomát;, legalább ama bizonyos torra emlékeztetnek. — De még a szomorúságnak, a gyásznak is meg volt az ő fénye és világossága. Ezt a széthúzó, egymásjL ölő -nemzetet sziv- ben-lélekben összeforrva talán mésr sohasem láthattuk igy együtt: Az ünnepségek lefolyásáról értesüléseink a következők: Szekszárdim már a korra reggeli órákban kitűzték a nemzeti lobogókat. Megyei, városi, sőt állami középületeken is büszkén lengett a háromszinü zászló. Egyedül csak a kir. törvényszék zászlórudja ágaskodott kopaszon az orkán szerű szélviharban. Bíróságunk hazafiasságához ugyan szó sem férhet, de egy kis külsőség sem árt annak dokumentálására, hogy magyarok vagyunk .. . A r. k. templomban Wosinsky Mór apátplebános mondott Mozsgay Sándor és Wöl fel Ferencz segédletével ünnepi misét, melyen résztvett Dőry Pál alispán, vezetésé alatt a vármegye tisztikara, dr. Hirling Ádám polgármesterrel az élén a városi elöljáróság, Szabó Géza alelnök vezetésével, zászló alatt a r. kath. kör, ott voltak továbbá a főgymnasium, a polgári fiú- és leányiskola és a népiskolák növendékei, valamint a hivők serege. A szent mise alatt az ifjúsági énekkar adott elő régi magyar, hazafias egyházi énekeket. Igen szép szólót énekelt Mácsik József VIII. o. tanuló és egy duettet Mácsik József és Stolpa József. A mise végén Wosinsky Mór Eszterházy Pál régi, de a mai viszonyokra kiválóan találó remek imáját mondta el a hazáért s a közönség az énekkarral együtt elénekelte a hymnust. Az állami főgimnáziumban. Nagy és díszes közönség jelenlétében folyt le a szabadság napjának megünneplése. Az Eötvös József önképzőkör igen sikerült ünnepségén a közönség és ifjúság együtt énekelte a Hymnust, majd az ifjúsági zenekar játszotta el a Kossuth indulót. Stolpa József ifj. elnök Vili. oszt. tan. hosszabb beszédben ecsetelte a napnak jéiéntöségét. Szabolcska Mihály „A haza szerétéiről** czimü versét Strasser Dezső VTI. oszt. tan. adta elő. Ennek végeztével felhangzott az ifjúsági énekkar ajkáról a Talpra magyar, majd Burger Móricz VIII. oszt. tan. szávkliiá el Farkas Imre: „Az utolsó honvéd1* cziiniS költeményét. A Szózat és Hunyadi indulóval fejeződött be a hivatalos műsor, a melyért a nagy közönség lelkes tapssal adózott a derék közreműködőknek. A program végeztével a közönség és a tüzes ifjúság rázendített a Kossuth nótára is s annak két verszakát állva énekelte el. A polgári fiúiskolában. A szorongásig megtelt teremben az ünnepélyt az ifjúság énekkara a hymnussal nyitotta meg. Azután Krammer János iskolai igazgató tartott alkalmi beszédet, a nap jelentőségét különösen a sajtószabadság tekintetében méltatván s az ifjúság elé állítván a nagy idők kiváló szereplőit. Egle Lajos IV.' o. tanuló Petőfinek „A bilincs“, öblát Imre II. o. tan. Fejesnek „Márczius 15:“, Vendt Károly III. o. t 'Petőfinek* „15. márczius 1848.“, KarlovicsBéla V. o. tan: a „Talpra magyart“, Falusi József VI. o. t. „Márczius 15.“ czimü költéményt szavalta. Az ifjak mind teljes készséggel s hazafias lelkesedéssel' szavaltak, amiért á közönség lelkesen megéljenezte őket. A szavalatok között elénekelték a Talpra magyart s az ünnepélyt a Szózat eDneklésével fejezték be. A polgári leányiskolában. A leányiskola ünnepélye a folyó évben is a szokott lelkes hangulatban folyt le s az ünneplés melegségével és közvetlenségével tűnt ki. Diszes közönség, szülők és érdeklődők jelenlétében a hymnus előadásával kezdődött az ünnepély, melynek fenyponfiát az intézet kiváló igazgatónőjének, lypppcí Dávidné úrnőnek megnyitó beszéde képezte. A tőle már megszokott kitűnő .‘előadással méltatta, valóságos tanulmány keretében a napnak jelentőségét és fontosságit oly élénk színekkel és tartalmassággal, ^mélyre csak egy nagylelkű magyar nő képes. A műsor további folyamán Csepke Mária ügyesen szavalta Erdélyi a „Márczius 15“ versét, Laki Irén szépen adta elő Sass Edének „Márczius 15.“ czimü költeményét. Ezután a növendékek sikerült énekszáma, Bánk bánkból „Ima a hazáért“ következett, mely után Debre- czeni Margit igen szép előadással szavalta el Ábrányinak : „Kossuth sirja“;, Seiner Margit Szabolcskának : „Petőfi“ és Martinelli Gabriella Losonczy Lászlónak: „Isten áldd meg s védd hazánkat“ czimü költeményét. A lelkes, szép ünnepély a Szózat éneklésével élt véget.
