Közérdek, 1906 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1906-03-17 / 11. szám

Szekszárdi II, évfolyam, _ II. szám. ___Szombat, 1906.. már czius 17. ■ ■ W TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. AZ ORSZÁGOS M. KIR. SELYEMTENYÉSZTÉSI FELÜGYELŐSÉG HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden szombaton. Kiadóhivatal: Széclienyi-utcza 140. szám. TELEFON-SZÁM: 22. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Hirdetések legjutánjosabb számítással, díjszabás szerint. Beszélhettek. . . Beszélhettek nekem tavasz megjöttéröl, Ibolya nyílásról, nem hiszek már benne, Most megyünk neki a téli éjszakának; Nem virradat van most, hanem naplemente... Hazug napsugár az, mely szurony hegyéről Csillan rá a fázó, didergő hazára . . . Megre8zhet a szivem... megdermedt itt minden: A turul madárnak megfagyott a — szárnya.. | BODNÁR ISTVÁN. Kötelességek a népért. • II. A nép iránti kötelességek legfontosabb részének tartom * a hiteligények kielégítése iránt való gondoskodást. Miért erről gondoskodni ? — kérdi a felületesen gondolkozó — hisz annyi a takarékpénztár, népbank, önsegélyző, kölcsönt- közvetitő vállalat, krajczár- és koronabank, mint mezőn a gomba s mindenki odamehet, a hová akar; ott merítheti ki hitelét, a hol legczifrább hírek zengenek stb. stb. Igaz. De én a hiteligények kielégítését nem egyszerű pénzügyi műveletnek, hanem ezzel kapcsolatban a közérdek szolgálatának ; nem busás jövedelmet hajtó pénzintézetnek, de emberbaráti intézménynek; nem a könnyelmű adósság-csinálás hivatott csarno­TÁRCZA. . Egyiptom. Irta: Dr. Tanárky Árpád. III. Kairo. Hogy Kairó a mohamedán világ köz­pontja, azt észre vesszük a számos mecset­ről, melyből minden utczára 2—3 is jut, mert hiszen Kairónak ötszáznál több mecsetje van. A régi hatalmas kalifák és szultánok legfőbb ambícióját képezte, hogy szebbnél szebb mecsetet építtessenek, mely az ő ne­vükről legyen elnevezve. De a mohamedánok művészete hideg és élettelen, mindenütt ugyan­azon egyhangú díszítéseket, arabeskeket lát­hatni, de sehol egy festett vagy kőbe vésett emberi vagy állati alakot nem látni. A korán, nehogy a bálványimádás bűnébe essenek, szigorúan megtiltja ezt hívőinek. Hogy az óriási város utczáinak tömke­legében tájékozhassuk magunkat, keressünk fel egy kimagasló pontot, honnan a város felett eltekinthessünk. Ilyen kimagasló pont a citadella, mely a Mokatan hegység egyik kiálló csúcsán épült s mely az egész várost uralja. Ezt az erődöt Saladin szultán építette a keresztes háborúk idejében az egyik pyra- mis és Memphis romjainak köveiből. Később Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Belmnnkatársak: ja nősíts károly, kovách aladár. Kiadja Bátor János nyomdája Szekszárdon. kának, de az ésszerű és morális szükséglet fedezőjének tekintem. S mindezt csupán az 1898. évi XXIII. t.-cz. alapján alakult községi hitelszövetkezet utján érhetjük el, mert ez tisztán tagjai érdekét szolgálja, a mennyiben csupán tagok kapnak kölcsönt és tagja csak ugyanazon községi lakos lehet; azok jólétének előmozdítására törekszik, a , mennyiben kevés utánjárással, helyben megszerezhető olcsó kamatú kölcsönt nyújt, irásdij és egyéb mellékjárulékokat fel nem számit, a legkisebb letéteket elfogadja és igy takarékosságra szoktat s gondja van arra, hogy tagjai könnyelmű adósságot ne csináljanak, miért is az igazgatóság a kölcsön bejelentésekor megkérdezi a tagtól, hogy mire kívánja fordítani a kölcsönt s gondja van arra, váljon a kölcsön a kért ezélra fordittatott-e; rossz fizető, kölcsönt nem kap ; ez nem busás jövedelemre és magas százalékra dolgozó pénzintézet, mert hisz a tiszta jövedelem 10°/o-a tartalék alapra for- dittatik és az üzletrészek osztaléka 5°/o-nál magasabb nem lehet; a szövetkezet ember­baráti intézmény is, mert tagjai azok lehet­nek, a kik erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esnek és igy azok, akik nyereségvágy­ból elkövetett bűntett vagy vétség miatt büntetve voltak, a szövetkezet tagjai nem lehetnek. Az 1898. évi XXIII. t.-cz. alapján alakult községi hitelszövetkezet tagja lehet a megalakult szövetkezet működési körében lakó erkölcsös nagykorú egyén, a ki vagyona felett szabadon rendelkezik. A belépés nyilatkozat utján történik s minden tag köteles legalább egy üzletrészt váltani, a Szerkesztőség: Széchenyi-utcza 1085. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. EL«ŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill, néptanítóknak, ha az előfizetést egész évre előre beküldik: 5 kor. melynek értéke 50 korona és fizethető heti 20 filléres részletekben. Az üzletrészek képezik a szövetkezet alaptőkéjét. A melyik községi hitelszövet­kezet belép az országos központi hitelszövet­kezet kötelékébe, az a jegyzett és befizetett üzletrészek arányában a központból hitelt élvez, a központ felszereli 5 évi visszatérítés kötelezettségével a községi hitelszövetkeze­tet mindennel, félévenkint ellenőrzi, a mér­leget szakközegeivel elkészítteti, folyton ellenőrködik, tanácsol, útbaigazít. Ezeken kívül a jelzálog biztosítások és törlesztések bélyeg és illetékmentesek és élvezi a köz­pont kötelékeibe tartozó községi hitelszövet­kezet mindazokat az előnyöket, a melyeket az 1898. évi XXIII. t.-cz. 47. § a felsorol. Itt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy csakis úgy képzelem és tartom jónak a községi hitelszövetkezetet, hogy azok a központ kötelékében állanak, mert eltekintve a fentebb elmondott nagy előnyöktől, a köz­pont nemes hivatását és szükséges voltát abban látom, hogy beható ellenőrködése folytán gátat vet az igazgatóság esetleges BÓgor-komasági túlkapásainak, tekintélyt ad, sarkal, buzdit folyton és következetesen. Más pénzintézettel szemben a hitel- szövetkezet előnyét leginkább abban látom, hogy a tag mindent feltalál otthonában, min­den utánjárás és költség nélkül kölcsönhöz jut, üzletrészét nem egyszerre, hanem 20 filléres heti fizetéssel észrevétlenül fizeti meg, mindennemű kölcsönügylet bélyeg és illeték- mentes lévén, sokat megtakaríthat, kezelési dijak nélküli olcsó kamatú kölcsönt kap j a kezes helyben lévén, mindennap meg­az'egyiptomi szultánok s a janicsár agák egyik székhelye lett. Bármely irányból közeledünk Kairó felé, a citadella a rajta épült hatalmas me­csettel s annak karcsú két minaretjével már messziről feltűnik. A vár többi épületei ka­tonai czélokra használtatnak, de stratégiai fontossága az erődnek mai nap már nincs, mert a szomszédos Mokatán hegy csúcsáról teljesen áttekinthető s könnyen bevehető lenne. A citadella fő ékessége a két minare- tes mecset, mely Mehemed Aliról van elne­vezve s mely egyike Kairó legszebb és leg­újabb mecsetjeinek. Az óriási kupola mellett, a feltűnő magas és vékony két minaret valami sajátságos s a többi mecsetektől elütő jelleget ád az egésznek. Inkább nagyságával mintsem építészeti kivá­lóságánál fogva imponál. Az épület anyaga mesés értéket képvisel, mert úgyszólván az egész, a legdrágább alabásti'om márványból van építve. Nézzük meg a mecset belsejét is. Ne­künk hitetleneknek, kellő baksis lefizetése mel­lett szintén meg van engedve a mecsetekbe való bemenet, sőt a jámbor muzulmán még azt sem követeli meg, hogy czipőinket, mint az a mohamedánoknak elő van írva — leves­sük, hanem megelégszik avval, ha a czipő tetejére egy másik papucsot (melyért persze ismét külön borravaló jár) felhúzunk, mert igy a törvény lényegének, hogy a külvilág szennyét saruinkkal a szent helyre be nem vittük •— eleget tettünk. A mecset belsejében érdekes látnivaló az épitő Mehemed Ali sírja, a művészi kivi­telű szószék s a kút, hol a hívők a Korán által előirt mosakodásokat végzik, minek a mohamedán vallásbau igen nagy szerepe van. A citadella bástyáiról gyönyörű kilátás nyilik az alatta elterülő városra. Ritkán van az utazónak ehhez fogható látványban része. A lapostetejü házak tengeréből a mecsetek büszke kupolái, s a karcsú minaretek s a még karcsúbb pálmák százai emelkednek ki. Észak felé a város határa a messzeségbe vész, keleten a Mokatán hegység komor sziklái meredeznek, nyugatnak egy-egy kék esik mutatja a Nílus folyását, melyen túl pálmaligetek zöldéinek s azon túl a távol messzeségben, ott, hol a zöld szint a lybiai sivatag sárga szine váltja fel, egész a látha­tár szélén két nagyobb és egy kisebb, mér­tanilag szabályos háromszögű árnyék körvo­nalait látjuk. Ezek a pyramisok! Itt az előtérben, mintegy a czitadella. lábainál áll egy két tornyú hatalmas épület, a Hassán szultán mecsetje. Ezt a mecsetet 1357 ben építtette Has­san a bariti mameluk dynastia egyik szul­tánja, a ki midőn három évi munka után az építkezés befejeztetett, annyira meg volt

Next

/
Thumbnails
Contents