Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-17 / 24. szám

1905. junius 17

KÖZÉRDEK

7

szintén igen fontos pées—szászvár—szakái- hőgyészi vasút engedményesétől vett értesítés szerint ezen vasút trace munkálatait is be fejezik e hó 18-ig, amikor ezen tervvel a bizottság külön fog foglalkozni. Tichy dr. előadó ismertette a két tervezet mibenlétét és az engedményesekkel történt megállapodásokat, melyek szerint a pécs—dolnji-mihol- jáci vasút hossza 51 km. lesz, az épitési költség 4.896.000 korona, vagyis kilométe- renkint 96.000 korona és ha a város megszavazza a kért 300.000 koronás hozzájárulást, akkor 5582 koronával segélyezte a vasutat kiloinéterenkint. A pénzügyi bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a közgyűlésnek a kért 300.000 korona hozzájárulást javaslatba hozza.

A pécs—bátaszéki vasút engedményesei figyelembe vették a vasúti bizottságban a vonal megrövidítése érdekében elhangzott észrevételeket és most alternativ terveket készítették. A városnak a vasútvonalon kintjárt megbízottai, Rauch János és Ülik i Akhill műszaki tanácsosok jelentéseiből megállapítható, hogy az engedményesek most már megrövidítették a vonalat mintegy 6 kilométerrel, amennyiben Dunaszekcsőt és Bart kihagy ták a vonalból. Az eredeti 10 milliós költség- vetés most módosult, amennyiben a vonal 70 kilométer helyett csak 64—65 km. hosszú lesz. Ezért a tanács a kért 450.000 korona hozzájárulás helyett csak 400.000 korona hozzájárulást hoz javaslatba, annál is inkább, mivel a kilométerenkinti 140.000 korona építési költséget a szakértők 110.000 koronára vél.ék leszállíthatni. A vasútvonal építésének technikai nehézségei igen nagyok, azért oly költséges az építés. Muttmjánszkl] Béla a vonal megröviditése érdekében l’écsvárad— Bozsok helyett Pécsvárad—llimesházán át szeretné vezetni a vonalat. Az engedményesek, Fekete Adolf és Pallos Ignácz a polgár- mester felszólítására megadták a szükséges felvilágosítást, hogy ezzel a vonal vagy 10 kilométerrel meghosszabbodnék és ami a vidéket illeti, a most érinteni tervezett vidék nagyobb áldozatokat hozhat a vasúiért. Kindl József kamarai elnök örömmel üdvözli, hogy végre már annyira jutottunk a tervvel, hogy ahhoz a hozzájárulási költséget megszavazhatjuk. Pécsnek igen régi és jelentékeny szükséglete valósul meg ezen vasúttal, melynek előnyeit a pécsi ipar és kereskedelem élvezni fogja, amiért is az készségesen hozhatja meg a bőven megtérülő áldozatot. A bizottság egyhangúlag meg is szavazta a kért

400.000 korona hozzájárulást és hihetőleg ugyanígy tesz majd a közgyűlés is, mely csak kivételesen határozhat ily nagyfontos- ságu, a város jövőjére nagy kihatással biró ügyben. A fedezetre nézve a pénzügyi bizottság magáévá tette azon előterjesztést, hogy a hozzájárulási költség pótadó utján fedeztessék és a megszavazandó, összesen 700 000 korona hozzájárulásra mindössze 5 százalék pótadó kivetésére lesz szükség, de a polgárság összességére hasznosabb kiadása nem igen volt még a városnak. A pécs—bátaszéki vasút engedményesei motorok járatására is kötelezettséget vállaltak és a motorosok Pécs— Baja között fognak közlekedni.

Vörosinarty-emlék a szigetvári vár falán. Szigetvár város közönsége annak emlékezetére, hogy Vörösmarty Mihály 1821-ben tanítványaival, a két Perczel-fiuval megtekintette a Zrinyi-várat, márványtáblát illesztett | a vár falába. Az emléktáblát pünkösd vasárnapján nagy ünnepséggel leplezték le. A város lobogódiszszel várta a vendégeket. Megjelentek többek közt Zichy Jenő gróf, mint a Székesfehérvári Vörösmarty - kör elnöke, Olay Lajos, a kerület képviselője, Pete Márton a Somogymegyei Berzsenyi-Társaság részéről, a csurgói Csokonai Ifjúsági Kör képviseletében huszonkét diák, Horváth József dr. tanár vezetésével. Az ünnepség szentmisével kezdődött. A közönség azután a fel- diszitett várhoz vonult. A Szózat eléneklése után földink, Báli Sándor polgári iskolai tanár szavalta el nagy hatással Vörösmarty Szigetvár czimü költeményét. A leleplező beszédet Hegyessy János járási főszolgabíró mondotta. Nagyhatású 'beszéde végén átadta

az emléktáblát a város elöljáróságának, mint a műemlékek őrzőjének és Andrássy Sándor i grófnak, mint a Zrinyi-vár tulajdonosának.

| A székesfehérvári Vörösmarty Kör nevében Zichy Jenő gróf mondott köszönetét a meghívásért. Pete Márton dr. és Horváth József dr. mondott még beszédet. A Zrinyi-vár birtokosának nevében Dachon Ödön ügyvéd vette át hazafias és lelkesitő beszéd kisére- I tében az emléktáblát, melyre Andrássy Sándor gróf megbízásából koszorút is helyezett.

! Az ünnep a Himnusz eléneklésével ért véget.

I Délben százteritékü lakoma volt. Este hangverseny.

A „Közérdek“ névtelenje.

Spectator úrtól (most már legalább a nemre nézve tisztában vagyunk, mert asszonyáról tesz alább említést) ismét kaptunk levelet, amelyben ujabbi érvekkel tör lándzsát a „Simontsits könyvtár“ nyilvánossá tétele érdekében.

Az érdekes levél igy hangzik:

Tekintetes Szerkesztő Ur!

Rokonszenves szavaiért, melyekkel előző czikkemet útnak eresztette, fáradozásáért, hogy hiányos kéziratomat kitoldozta, kifol- dozta, fogadja őszinte köszönetéin. Bizalmát,

| melyre mint ismeretlent méltatott, hálálhattam volna-e meg méltóbban, mint hogy egy kis murit csaptam uni solo. Szive, lelke örült volna, ha látja mint ürül pohár pohár után, ha hallja mily lelkesedéssel éltettem Ont és ismeretlen munkatársait és a szent fogadal- J mat, hogy szakitok a gonosszal, ezentúl már | sem tollat, sem irónt gyilkos szándékból j embertársaimra nem emelek.

Csak ez az ünneprontó asszony ne nézne oly rossz szemmel, ha iszom, akár a magam ' jóvoltáért, _ akár a „Közérdek“-ért. Nem

akarom Ont családi titkaimmal untatni és { áttérek a „Nyilvános könyvtár“ ügyére. Nem nyugszom, inig valakinek a nyakába nem sózom, mert nekem ember-emlékezet óta elavult nézeteimmel nem sikerült semmi.

Uraim, kik esetleg képzelik, hogy soraim éle önök ellen van irányítva, legyenek elnézek, ne törjenek kerékbe addig, mig kézre nem keritenek s hagyják befejezni mondókámat.

Sohasem láttam Casinót, sem casinó- kártyát, létét azonban egyiknek sem taga- ; dóm. Hallom, annak falai közé bú, gond, j egyenetlenség be nem fér, adja az ég, hogy j gyarapodjanak számban és erőben. Mert az I j ember nem töprengésre, hanem élni született. De ha a Casino termében sociologiai problémákat akarnak megoldani, ereszszenek be engem | is, meg a susztert, a szabót, Marit a szobalányt és Ágnest a mosónőt, a rend éber őrét és a sarki hordárt, szóval mindazokat, kik- j nek szája tele van panaszszal; rólunk is van ott szó, nézzenek meg bennünket in natura. Párisban a College de france-ban tanszéke van a sociologiának, megesik biz’ ott, hogy a hallgatók között a tábornok ur mellé egy szurtos kezű munkás kerül. A tábornok urat a sok idegen fogalom álomba ringatja s a munkás szorgalmasan jegyzeteket készít.

A közeljövő jelszava: Le a sorompókkal : El kell azoknak tűnni nem csak a társadalmi osztályok, hanem a nemzetek között is.* A gazdasági válság, mely keletről és nyugatról egyaránt fenyeget, megbékít bennünket még halálos ellenségünkkel is.

Amerika a mi fogalmunk szerint a j sikkasztok eldorádója, Kina, Japán, India és tudja az ég hány barbár nép a tudomány — a jövő fegyvere — bölcsőjének tekinti; ide küldi ifjait, államférfiak tanulni. Hogy hasznát veszik, mutatja az orosz-japán háború. Az amerikai „honatya“, ha kerületébe jön, hoz magával —- legújabban — nitrogen bacte- riumokat, melyek még a sivatagot is termő* Ha úgy tetszik érteni, hogy tudomáuy, művészet, szóval az általános műveltség legyen az összekötő kapocs, akkor helyes, de divatos, kozmopolita jelszavak bennünket meg nem indítanak, mert még mindig az erős nemzeti érzés és öntudat a népek nagyságának fundamentuma, ezek körül jegeczesedik a nemzetek nagysága s az országok természetes határát le nem dönthetik jelszavak, mikor sok esetben fegyverek nem tudják ledönteni. A Szerk.

képessé teszik, veteménymagvakat, melyek fáradságos keresztezések által a talaj és I éghajlat viszonyaihoz lettek átalakítva. Ez nem mese; ki nem hiszi, olvassa el a ! Washington állami laboratórium évkönyvét és látni fogja, hány millió érték lesz ezekből évente a senatus tagjai által szétosztva. Nálunk elcsépelt politikai phrázisok, rossz élezek is megteszik. Amerika függet- ' lenségének előharezosai könyvtárakat is ala- j pitottak. Franklin szavait idézem : „this will be the best security for maintaining our liberties“ ezt. i. a tudomány — legjobb biztosítéka szabadságunk fentartásának — hozzá fűzhetjük a jólétnek is. Franklin 1731-ben j alapította meg Philadelphiában az első nyil- | vános könyvtárt, sok oly könyv volt közte,

[ melyet mint nyomdász-inas megkoplalt. így vetették meg Amerika nagyságának alapját.

| Még ma is milliókat áldoznak egyesek nyilvános könyvtárakra; sőt a pénzsóvár Yankek hazájában akadt város, mely a sokszoros ' milliomos könyvtárát nem akarta elfogadni, mert „tainted“ magyarul mondva, sok ember véres verejtéke tapadt hozzá. Mi elnézőbbek leszünk, csak tömörülhessünk.

Tisztelt Szerkesztő Ur! Valószinüleg j jelen soraim eloszlatták felőlem táplált jó véleménymét s bánja, hogy önként ajtót nyitott egy cut throat-nak; azért nem merem mondani, a viszontlátásra.

Spectator.

*

Közöltük a kis czikkecskét, szerintünk azonban a megalapított könyvtárnak „nyil- j vános“-sá tétele ezidőszerint még nem sokkal vinné elő a társadalom tudomány iránt való j általános érdeklődést, mert azt még csak j azután kell felkelteni. A vízbe dobott kő I után származó gyűrűk is kisebb körből nagyobbodnak, igy lesz az itt is. Előbb csak magában a kaszinóban legyen meg az érdeklődés, majd jön utána a többi s idővel csakugyan szükségszerű lesz a könyvtár rendeltetési körének kibővítése.

De mindez ne kedvetlenitse el Spectátor urat, ha van elmondanivalója, szívesen állunk rendelkezésére máskor is. Kérjük azonban, hogy legalább a Szerkesztő előtt tegye le inkognitóját s személyére névé ne adjon fel továbbra is rébuszokat, mint ama bizonyos utazó, ki a vele egy kocsiban ülő utitársak- nak a következő találós kérdéssel kedveskedett :

Találják ki az urak, mi az ?

1- ször: fogason függ,

2- szor: kék,

3- szór: fütyöl.

Valami tiz állomáson törték az utitár- sak a fejüket, végre megrohanták a rébusz feladóját, ki nevetve fordult hozzájuk : Tehát nem tudják az urak, pedig egyszerű a dolog: — héring.

— Héring ? hüledeztek az utasok. De a héring nem függ a fogason ?

— De függ, ha felakasztják.

— Meg a héring nem kék ?

— De kék, ha megfestik.

— Igaz, de hát akkor miért mondta róla, hogy fütyöl, mikor a héring nem szokott fütyülni ?

— Hát tudják mit uraim, azt csak azért tettem hozzá, hogy ne találhassák ki olyan könnyen . . .

Spectator ur is mindég hozzá tesz valamit, hogy kilétét ne találhassuk el olya n köny- nyen . . .

Muzeum, köziutézetek ügyei.

Ajándékok a múzeumnak. Gróf Széchenyi Sándor Karthágó romjai közt talált s általa megszerzett három különös alakú edényTt és egy mécsest; Waczek László egy vörös réz fedőt, Háj György polg. isk. tanuló egy növénygyűjteményt, Tomcsányi Lajos 3 drb. régi kéziratot, Steig Flórián egy cserépedényt adományozott a múzeumnak.