Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-06-17 / 24. szám
8 KÖZÉRDEK 1905. junius 17. TUDOMÁNY, IRODALOM. UJ Világ (The New World). Az Uj Világ (The New World) czimü most megindult amerikai lap 4-ik számát vettük. Ezt az ízlésesen és nagy csínnal kiállított, tartalmas, kéthetenkint megjelenő képes folyó iratot Solymossy Olivér, a Délmagyar Telepítési Egyesület elnöke adja ki St. Louisban, szerkeszti pedig Németh Péter baranyamegyei származású hazánkfia, ki idehaza is vérbeli újságíró volt. így ő alapította a „Salgótarjáni Lapokat“, majd aradi újságíró korában az „Alföld“ czimü szépirodalmi hetilapot, jó hangzású irói nevét azonban inkább az Uránia színházban előadott nagysikerű darabjainak köszönheti. Utóbb az Uránia részéről azt a megbízást nyerte, hogy a St. louisi kiállításról Írjon darabot s a megbízásnak derekasan meg is felelt, de e közben annyira megszerette az ottani életet, hogy ott maradt újságírónak s az említett lapot alapította. Az Uj Világ első képes lapja odaszakadt véreinknek, kizárólag magyarul jelenik meg, de a mi fő, magyarérdekeket is szolgál. Működése nem arra irányul, hogy innen édes csalogató szóval s hitegetéssel uj híveket toborozzon a kivándorlás számára, de hogy odaszakadt véreinket a gyárak lelket ölő, testet emésztő rabszolgamunkájától megmentse, vagyis, hogy idehaza folytatott életmódjuk foly tatásak ép, a hajlamaiknak jobban megfelelő földmiveléssel foglalkozhassanak. A TelepitésiEgyesület ugyanis Missouriban, fronton amerikai város környékén nagyarányú telepítést folytat, Pilot Knobon már egy egész magyar telep verődött össze, ezért az Uj Világ az általános érdekek mellett a telepítés sikereinek előmozdítására is törekszik s a mint melléklapja is mutatja — farmerek lapja óhajt lenni. A most megjelent szám érdekes közleményein kívül kiemeljük szép tiszta képeit, igy többek közt a nagyon szép czimlap színes reprodukcióban mutat be egy farmer villát a pilotknobi magyar telepen, többi képei pedig a következők: Megy a vonat a magyar telepre, Aratás után, Esős idő a farmer városkában, A toledói szent István róm. kath. templom, Rév. Pau- lovics Róbert toledói magyar plébániája. Délvidéki képek: Utczai élet, Mexikói gyümölcsárus, Mexikói házalók. St.-louisi képek : A Mississipi hídja, A pályaudvar váróterme, Zenepagoda a Forest parkban, Forest parki halastó, A Chemical Bldg. Víztorony. Iron- toni leányok (a köztük levő két magyar leány felismerője jutalmat kap). Juhtenyésztés Missouriban, Tisztjeink a japán orosz háborúban. Végül, hogy a szenzációt is szolgálja, bemutatja a missouri államban nem rég felakasztott Rudolph rablógyilkos arcz- képét is. A lap szép, tiszta nyomással jelenik meg, daczára az ottani magas munkabér viszonyoknak, Magyarországra szállítva egész évre 10 korona. Nem csak az odaszakadtak, de az itthon maradtak is élvezettel olvashatják, éppen azért melegen ajánlhatjuk az ide genbe vetődött véreink sorsa iránt érdeklődők szives figyelmébe. Egyletek és tápsalatok. Változás a Paks—Fadd—bogyiszlói ármentesitő társulat tisztikarában. A múlt hó 27 én tartott közgyűlésen ifj. Eötvös Károly elnök lemondása folytán megüresedett elnöki tisztségre Szilnssy Aladár budapesti kir. közigazgatási bírósági tanácselnököt, ennek és két elhalt választmányi tagnak helyébe pedig Kálmán Dezső bogyiszlói jegyzőt, ifj.' Eötvös Károly dunaszentgyörgyi és Kalmár József paksi lakost választották meg. Választmányi ülés. Az „Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet“ folyó évi junius hó 17-én, délután 5 órakor a róm. kath. óvodában Sass Istvánná elnöklésével választmányi ülést tart. Az ülés tárgya: A kerti mulatság jövedelmének elszámolása. Szinielőadás. A bátaszéki katholikus legény-egylet pünkösd vasárnapján este táncmulatsággal egybekötött szinielőadást rendezett. Színre került két vigjáték : Egy szerencsétlen flőtás és a Handiverksbursch. Bujomi Vilmos, ki egyszemélyben igazgató, rendező és súgó volt, valóban sokat fáradhatott, mig kezdő tagokkal ily szép eredményt tudott felmutatni. A működők közül különösen Jäger András József érdemel dicséretet. Kár hogy az intelligens-osztály nem pártolja eléggé, mert ezek pártolása nagyon buzditó- lag hatna az egylet tagjaira. BÍRÓSÁGI ügyek. Esküdtszéki tárgyalások. Elitéit apagyilkos. A szekszárdi esküdt- biróság e hó 13-án dr. Selcz József k. t. elnök elnöklete alatt és Kövessy Ödön, valamint Salamon Iván szavazóbirák részvételével ifj. Varga Ferencz elleni bűnügyet tárgyalta, akit a közvádló halált okozott súlyos testisértés miatt vádolt. A jegyzőkönyvet Vagner Andor k.törvsz.aljegyző vezette,avád- hatóságot dr. Kozacsek József kir. ügyész képviselte, a védelmet pedig dr. Steiner Lajos ügyvéd látta el. Vádlott előadta, hogy a szülői házban zaklatásnak volt kitéve és ott nem volt maradása, mert mostohája id. Varga Ferenczné őt a még csak 17 esztendős gyereket folyton üldözte. A mostoha nyáron még csak eltűrte a háznál, mert dolgozott; télen azonban, amidőn nem lehetett dolgoznia, élősdinek nevezte. Ezt a bánásmódot tovább nem tudta tűrni, a szülői házat 1904. év őszén egy hasonnevű társával elhagyta, majd 1905. évben ismét visszatért, hogy ruháját követelje, botját azonban a reá kint várakozó társánál hagyta. A ruhát azonban nem adták ki, sőt kijött a mostohája és a kint levő társát el kezdte szidni, amiért vádlottat hazulról elcsalta s ezt fülénél fogva czibálta. Erre a vádlott a mostohát úgy fejbe vágta, hogy az eszméletlenül összeesett és 20 nap alatt gyógyult testisértést szenvedett. Kijött erre az édes apa is és látva mi történt, vádlott társát arczul verte, sőt vádlottat is megütötte, mire atyját úgy fejbe vágta, hogy az, annak következtében meghalt. A közvádló úgy az asszony, mint a férje ellen elkövetett súlyos, illetve halált okozott súlyos testisértés elkövetését vádlott terhére bizonyítva találta; ezzel szemben a védő a jogos önvédelemre hivatkozott. Az esküdtek a halált okozott súlyos testisértést megállapító kérdésre igennel, mig az asz- szony sérelmére elkövetett súlyos testi sértést megállapító kérdésre nemmel feleltek, ehhez képest a törvényszék az apa sérelmére elkövetett halált okozott súlyos testisértés vétségében vádlottat bűnösnek mondotta ki és ezért 4 évi fegyházra Ítélte, a vizsgálati fogságból 2 hónapot beszámítván. A mostoha sérelmére elkövetett vétség vádja és következményeinek a terhe alól ellenben vádlottat felmentette. Az ítélet jogerős. Gyilkos szoczialista. Szomorúan végződött az az összeszólalkozás, amely a Bölcskén az 1902. év május hó 25-én megtartott búcsú alkalmával a Dálnok-féle korcsmában mulatozó négy Dér fiú és Mihálkó János között történt. Dér János ugyanis Mi hál kőt mivel őt szocziálistának tartotta s az aratók közé felírni nem akarta. Azért amikor Mérges Józseffel, a négy Dér haza felé tartott Mihálkó és társai őket megtámadták és olyan parázsverekedés keletkezett, hogy Dér Mihály holtan rogyott össze. Már az első Ízben megtartott esküdtszéki tárgyaláson is voltak tanuk, kik határozottan vallották, hogy hátulról orozva szúrta le valamiféle eszközzel Mihálkó Dér Mihályt, de kétségtelenül ez még sem volt megállapítható, miért az esküdtek felmentő verdiktje alapján a törvszék őt felmentette. A jogerőssé vált Ítélet ellen újra felvételt kért a kir. ügyészség azon alapon, hogy bizonyítva van, hogy a négy Dér, Mérges József, Varjás István és Mihálkó János vettek részt a verekedésben, tehát mint részesek ezek mind helyeztessenek vád alá. így került a törvényszék elé ezen ügy másodszor a hol a többi 5 vádlottat felmentették, mig Mihálkó Jánost 2 évi börtönre és 1000 korona pénzbüntetésre Ítélték. Felebbezés folytán a kir. táblához került ez ügy, ahol az Ítélet felmentő része helybenhagyatott, mig Mihálkó János ügyér ban azon felfogásban volt a kir. ítélőtábla, hogy felette most is az esküdtbiróság illetékes Ítélkezni. így került ez ügy harmadszor elő és e hó 14-én dr. Selcz József k. t. elnök elnöklete alatt, Ágoston István kir. táblai biró és dr. Szonnewend Frigyes ktbiró részvételével tárgyaltatott. A jkönyvet dr. Végess Ferencz vezette, a vádat Beke Ferencz kir. alügyész adta elő, a védelmet dr. Spányi Leó látta el. A tanuk ugyanazon vallomásai alapján közvádló a bűnösségre igen feleletet, a védő ellenben „nem“ feleletet kért az esküdtektől. Az esküdtek marasztaló verdiktje alapján a törvényszék a vádlottat 2 évi börtönre és 100 korona pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet ellen a közvádló, védő és vádlott semmiségi panaszt jelentettek be. Az ozorai szénatolvajok. Két napon keresztül, e hó 15-én és 16-án tárgyalta az esküdtbiróság Farkas János, Imre István és Imre Miklós bűnügyét, akiket a közvádló rablás és halált okozott súlyos testi sértés bűntettével vádolt. A tárgyaláson ismét dr. Selcz József kir. törvényszéki elnök élnökölt. Szavazóbirák Kövesy Ödön és Salamon Iván kir. törvszéki bírák voltak. A jegyzőkönyvet ifj. Boda Vilmos kir. törvszéki jegyző vezette. A vádhatóságot Beke Ferencz kir. alügyész, az elhalt Miszlai János hozzátartozóit dr. Pirnitzer Béla ügvéd képviselte. I-ső rendű vádlottat dr. Horváth Jenő, Il-od rendű vádlottat dr. Mayer Gyula és Ill-ad rendű vádlottat dr. Ahitler Ferencz ügyvédek védték. A vád alapját az képezte, hogy a vádlottak Gyérei Richárd ozorai bérletén szénát loptak, de egyszer, a mikor a zsákmánnyal haza akartak menni, Miszlai János őket tetten érte. A vádlottak azonban ellentállottak, sőt az első és másod rendű vádlott úgy ütötték fejbe a mezőőrt, hogy az, ennek következtében meghalt. Ők azonban úgy adták elő a dolgot, hogy a mezőőr reájuk lőtt és azért ütötte meg első rendű vádlott a nála levő vasvillával az elhaltat, de azt is hozzátette s társai is állították, hogy Imre Istvánnál, másodrendű vádlottnál is volt fokos. De ez ezt tagadta. A Ill-ad rendű vádlottal szemben csak az derült ki, hogy ő is részt vett a széna lopásban. A bizonyítás még az első napon befejeződött ; az indítványozott kérdések nagy számánál fogva azonban csak másnap d. e. 10 órakor olvasta fel az elnök az öt ívre terjedő kérdéseket. A közvádló a rablás és halált okozott súlyos testisértés bűntettét kérte megállapítani. Dr. Horváth Jenő és dr. Mayer Gyula ezzel szemben a lopásban való bűnösségben, mig dr. Müller Ferencz ügyvéd a mezőrendőri kihágást megállapító kérdésekre kérték az esküdtek igen feleletét. Dr. Pirnitzer Béla kártérítést nem, csak a felmerült kiadásoknak megtérítését kérte. Több órai tanácskozás után Perczel József, mint főnök kihirdette az esküdtek verdiktjét, amely I. és Il-od r. vádlottat csak a lopás bűntettében mondja ki bűnösnek és abban, hogy az elhaltnak elméje az általuk okozott ütések következtében háborodott meg. Ezenkívül az esküdtek mindhárom vádlottat vétkesnek mondták ki a mezőrendőri kihágásban. A kir. törvényszék ezen verdikt alapján I. és Il-od rendű vádlottakat a btkv. 305-ban meghatározott súlyos testisértés és a lopás bűntettében, mind három vádlottat pedig a mezőrendőri kihágásban bűnösöknek kimondotta és ezért I. és Il-od rendű vádlottakat három évi börtönre, mind a hármat 50 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a közvádló semmiségi panaszt jelentett be.
