Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-25 / 8. szám

Szekszárdi, I. évfolyam.

8. szám. Szombat, 1905. február 25.

TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDÉKÉIT KÉPVISELŐ HETILAP.

Iv£egrjeler2.ilr .en szombaton.

Kiadóhivatal: Széchcnyi-utcza 140. szám.

TELEFON-SZÁM : 22.

Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések

legjutányosabb számítással, díjszabás szerint.

Magyar selyem, magyar posztó.

A fővárosi és vidéki sajtót befutotta a hir, s egész örömmel újságolták, hogy az e hó 11-én, Budapesten Auguszta főherczegnő, József nádor j unokájának védnöksége alatt megtartott „Honi bálon“ a gyönyörű palo- ! tást tánczoló, szebbnél-szebb hölgyek ruhái magyar gyártmánya, szekszárdi selyemből kerültek ki.

A hir, ily alakjában azt hisszük, nem felel meg teljesen a valóságnak, j Tudtunkkal ugyanis Magyarországon, | ez idő szerint a következő helyeken van- í nak csak selyemszövő gyárak : Szent- Gotthárdon a Bujotti czég nagyobb j jelentőségű gyára; a sopronmegyei | Vimpácon, a bécsi IIubér czég kisebb arányú selyemszövője és Bácskulán egy még ennél is kisebb gyár, amely egyedül selyemszalagokat készít. De ezek a gyárak kizárólag csak külföldi selgmet használnak, mint hogy az olcsóbb és igy czéljuknak inkább megfelel.

Ha tehát azon a fényes mulatságon csakugyan maggar gyártmányú, szekszárdi selyemből készült ruhákat viseltek, úgy azok legfeljebb az országos selyemtenyésztés miniszteri meghatalmazottjának, Bezerédj Pál urnák szívességéből kerülhettek a karcsú termetekre. Hidján ugyanis még a nagy Bezerédj István állított fel egy kis szövőszéket s ezt bár áldozat árán, de kegyelettel ma is fenntartja Bezerédj Pál, az ott készült selyem szövetből azonban inkább csak ismert gavallér szokásainál fogva juttat olykor-olykor — kiválasztottjainak. De akkor is inkább hidjai selyemből valók azok a ruhák!

Bizony fájdalom, a szekszárdi s más hazai vidéken termelt, immár világhírű selyem nyers alakjában kerül ki külföldre, ide haza legfeljebb a Bezerédj Pál lelkes fáradozásai folytán egyre szaporodó gombolyító gyárak előkészitő munkáján megy keresztül, de a gombolyított selymet már a külföldi gyárak dolgozzák fel divatos szövetté.

Adjuk a selymet potomáron, fizetjük méregdrágán. Hja, ez a magyar tempó. Milliók, meg milliók vándorolnak igy ki a selyemszövő ipar hazájába: Francziaországba, Svájczba, AnFelelős szerkesztő:

BODNÁR ISTVÁN.

Főmunkatárs:

HAUGH BÉLA.

Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon.

gól, Németországba, sőt Ausztriába is. Maga a kis Svájcz ezelőtt valami 6 évvel már. 2-6 millió kilogramm nyers selymet vitt be évenkint s 120 millió értékű gyártmányt szállított külföldre. Hol lehet azóta? S mennyi pénzünk vándorolt minekünk oda xígy lassacskán? Mert mi magyarok szeretjük a fényt, a pompát, hiszen keleti nép vagyunk. — Mesébe illő, pazarul fényes volt a régi magyar viselet. Valódi arannyal, ezüsttel átszőtt selyem brokát simult a magyar lány és menyecske darázs derekára. De ilyen ruhát hordtak a férfiak is s a fényűzésben vetekedtek a leghiubb asszonnyal. Selyem brokát fedte a drágább ^bútorokat is. S ma a satin, merveilleuxek, atlasok, ducheszek; guzek, Icr^pek, a damaszk, jaquard, brochirozott és lancirozott szövésű nem tudom micsoda Isten-csudák divatosak s ezek intézik az irtó hadjáratot a férfi zsebek ellen. A selyem fogyasztás, mondjuk az étvágy egyre nő, hódit nemcsak, a szalonokban és báltermekben, de kint, a falusi népnél is. Szegény kis selyem bogarak ma holnap nem tudtok elég selymet produkálni, (úgy sincs elég eperfalevél !) mert ha kenyérre nem jut is, selyem pruszlikra, meg viganóra, ha törik szakad, kerülni kell. Magából a sárközi lányok és menyecskék drágábbnál drágább selyemruhájának az árából is meglehetne vásárolni egy egész — uradalmat.

Nincsen kéznél megbízható stisz- tikai adatom, de azt hiszem, nem nagyitok, mikor azt . mondom, hogy a behozott ipari termékek közt a selyemért és a divatos holmikért fizetünk ki talán a legtöbbet. Szóval a „selyem adó“ igen-igen nagy Magyarországon. Fizetjük pénzzel s kivált a nagyobb városokban erkölcsök hanyatlásával. Az iczi-piczi selyembogár ártatlanul ereszti a vékony selyemszálat s nem is sejti, hogy hány meg hány női szivet hálóz be vele. A selyem drága, a becsület olcsóbb ... a szebbnél szebb selyem ruha suhogása hányszor ringatja mély álomba a — lelkiismeretet . . .

. . . De nini, hiszen nem akarok én itt erkölcsös prédikációt tartani, máskor is unalmasan nyikorog a morál, a bölcselkedés kenetlen száraz malma, hát még ilyenkor, a mikor itt

Szerkesztőség: Széclienyi-utcza 10S5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. ELiCÍFIZETÉS :

egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill.

NÉPTANÍTÓKNAK,

ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor.

a farsang, a vidámság, a jókedv, a fehér, hótiszta leány-lellcek najj^ugaras tavasza; a mikor a r^yO^lIiffltermek- ! ben éppen most van a selyemnek I legnagyobb divatja és kelendősége . . .

Hiszen én is éppen a selyemnek akarok reklámot csinálni!

Eveken keresztül figyelem már azt az igazán hatalmas és fényes i eredményt, a melyet a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség a selyem- j termelés terén eddig is produkált.

Igazán hazafias örömöt okoz, a mikor | a külföldön szerzett nagy kitíintetések- ' ről olvasok, vagy mikor hallom, hogy a termelés világhire a selyem ősi hazájából — például Japánból is ide 5 csalogatja a tudós érdeklődőt.

De többet, még nagyobbat szeretnék, azt, hogy ha ennek az igazán kitűnő, világhírre sze:t tett anyagnak, ha csak legalább egy részét is idehaza dolgozhatnánk fel.

Ha nekünk egy modern selyemszövő gyárunk lehetne !

Hiszen van, de még sincsen.

Pedig, ha akarnánk, — lehetne!

Első tekintetünk Bezerédj Pál, a selyemtenyésztés miniszteri meghatalmazottja felé irányul. O teremtett világra szóló hirt a magyar selyemnek, de a mikor látja, bogy a volta- képen való haszon sok-sok milliója még is csak a gazdag külföldet boldogítja, nem hisszük, hogy nemes szive nagyot ne dobbanna, s hogy örökre a nép boldogulását tervelő lelke perezre is pihenne s ne érezné ezt a csakugyan visszás állapotot s ne gondolkoznék a segítés eszközén.

Hat selyemfonodát állított már fel rövid időn, s ha ezt az igazi érdemet egy minden tekintetben modern, a legkényesebb igényeket is kielégítő selyemszövő gyár létesítésével is betetőzhetné! Állami támogatással, szerény véleményünk szerint meg lehetne azt a gyárat csinálni. Hisszük, hogy az, a ki reá leghivatottabb meg is i csinálja. Esetleg a most meglevők valamelyikét kellene csak a legújabb gépekkel felszerelve, kibővíteni.

S ezután következnék Magyarország szép asszonyainak igazán hazafias és nemes hivatása.

Fokozatosan évente csak 10—15 ezer asszonynak kellene megfogadni,