Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-02 / 48. szám

4 igazgató a nálunk felolvasott „Teremtés“ czimü értekezésének első részét holnap, vasár­nap Pécsett a róm. kath. olvasókör helyisé­gében fogja felolvasni a pécsieknek. — Ä Simontsits Elemér főjegyzőnek főis­pánná történt kineveztetéséről legújabban ter­jesztett hirek értesülésünk szerint alaptalanok. — Halvacsora. A szekszárdi kaszinó tegnap este Beke Ferencz háznagy buzgól- kodása folytán sikerült halvacsorát rendezett. A tagok igen nagy számmal voltak jelen. Az első felköszöntőt Simontsits Elemér igaz- : gató mondotta a kaszinó felvirágozására, a tagok egészségére ürítvén poharát. Beke Fe­rencz Simontsitsot, mint a kaszinó erkölcsi és anyagi gyarapodására a közelben lefolyt erős mozgalom lelkes és táradhatlan vezető­jét éltette, Wigand János Boda Vilmost, Orffg Lajost és Tóth Károlyt köszöntötte fel. Boda Vilmos felelt Wigand János szavaira ; elismeréssel adózván Simontsits Elemér igazgató érdemeinek Beke Ferenczet és Wi- j gand Jánost éltette. — A selyemtenyésztósi felügyelőség mi­lánói képviselőjének halala. Gróf G. di Belgi- ojoso, az országos selyemtenyésztési felügye­lőségnek évek hosszú során át képviselője, Mila­nóban meghalt. Halálát a selyemtenyésztési fel­ügyelőség épületén gyászzászló hirdeti. — A főgimnázium a sár miatt úgyszól­ván megközelíthetetlen. Nemcsak az átjárók, hanem a lakások előtt levő járdák sem tisz- togattatnak rendesen. Felkérjük rendőrkapi­tányunkat a szives intézkedésre. Ugyanez alkalommal városunk polgármesterének, dr. Hirling Ádám urnák figyelmét is felhívjuk ama körülményre, hogy éppen a város által fenntartott átjárók miatt nem lehet a többi járdát is tisztántartani, mert innen mindun­talan tele hordják sárral. Mivel tehát most úgyis itt vannak az aszfaltózók, itt a leg­kedvezőbb alkalom, hogy legalább a leg­nagyobb forgalmú helyeken a Pirnitzer, Diczenty-ház s nagyvendéglő és kaszinó között való átjárók aszfaltoztassanak. Ez már nem kerül a városnak elviselhetlen költségébe. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Antal Pál szekszárdi köz­alapítványi ispánt deczember 15-től Buda­pestre helyezte át és szolgálattételre a szám­vevőséghez osztotta be Ezen áthelyezés elő­jele az itteni uradalmi számtartóság közel jövőben várható beszüntetésének. — Egy derék tanító halála. Koszom István szekszárdi újvárosi nyugalmazott kán- tortanitó életének 67-ik évében, hosszas szen­vedés után elhunyt Szekszárdon. Kiválóan képzett, érdemes tagja volt a tanítói karnak. 38 évig működött az újvárosi róm. kath. iskolánál. Többekkel karöltve ő alapitotta a „Szekszárdi Központi Tanító Egyletet.“ A „Néptanodában“ szakirodalmi munkásságot is fejtett ki. 1893-ban vonult nyugdíjba. Halálát neje özv. Koszorú Istvánná, szül. Gráits Julia s nagyszámú rokonság gyászolja. — Halálát, mint tagnak — a kaszinón gyászzászló jelezte. A róm. kath iskolaszék múlt keddi gyűlésén Wosinszhg Mór apát­plébános is szép szavakkal emlékezett meg az elhunyt jeles tanító érdemeiről. Emlékét jegyzőkönyvileg is megörökítették s koszorút helyeztek ravatalára. Temetése f. hó 30-án d. u. általános részvét közt ment végbe. — Szabályrendelet jóváhagyása. A bel­ügyminiszter Medina községnek a szabadkikö­tőről alkotott szabályrendeletét és Sárszentlő- rincz község szabályrendeletét jóváhagyta. — Állatorvos kirendelés. A földmű­velési miniszter Bolgós Béla járási m. kir. állatorvost Bátaszék, Decs, Kölesd—Tenge- licz és Szekszárd marharakodó állomásokhoz, — az utóbb nevezetthez Sigora Lajos m. kir. állatorvossal havonként felváltva teljesitendő szolgálat mellett — állandó, továbbá Fáczán- kert, Hídja, Pusztaapáti, Mórágy és Tolna— Mözs állomásokhoz első, — Hidasd—Bony- hád állomáshoz pedig második helyettesül kirendelte. — Vörös plakátok. Szekszárdon is meg­jelentek az utcza sarkokon ama bizonyos vörös plakátok. Bár sok az olvasójuk, a durva, Ízléstelen nyomtatvány nem sok hivet fog itt szerezni a szociáldemokrata p 'rtnak. KÖZÉRDEK 1905. deczember 2. Ily gyalázkodó hang még — politikában sem indokolt, annál kevésbbéa társadalmi osztályok egymás között való harezában. Olyan ha­talmas intézménynek lekicsinylése, legyalá- zása pedig, mint az ősi vánnegge, még a leghiggadtabb magyar embernek is az ar- czába kergeti a vért. Küzdjön mindenki saját igazáért, de joghoz hogyan formál jogot, ki j más jogát meg nem becsüli ? Tévedhet eme j tiszteletet parancsoló ősi intézménynek né­melyike s államiságunk nagy épületében 1 egyik-másik oszlop talán szabályellenesen functionál, de valamenngit leköpni, be- ; mocskolni, nem Ízléses, sőt elitélendő dolog. Ez a válaszunk a kiragasztott plakátokra. ' — A szederfák. A selyemtermelés fő feltétele a szederfák bősége. Erről gondosko- I dik Bezerédj Pál Öméltósága, százezernyi | csemetéket ingyen osztván ki. De hát hová legyenek ezek elültetve? Az utak mellé? j A községi elöljáróságok jobban szeretnek oda j ákáczfát ültetni, mert hát szerintük hama- j rabb adnak haszonvételi fát, és azokon a { levélszedők nem mászkálnak, azokat nem | rongálják. Minden község határában van a szántóföldek között imitt-amott egy, a telke­sek közös legelőjébe beszámított kisebb-na- gyobb gyepes sarok, a melyen 30—40 sze­derfa is elférne. De ezek a telkes gazdáké, kik nem vesződnek selyemhernyó neveléssel, I a kisházasok és zsellérek kedvéért pedig a j telkes gazdák nem ültetnek fát. Nem lelke sednek ezek a vagyonosabb polgárok a se- | lyemtermelésért, mert ezzel drágul a nap- | szám, hogy pedig a szegénység javáért lel- j kesedjenek, idáig fölemelkedni nem tudnak. | A kisházasoknak, zselléreknek pedig nincs | hova ültetni szederfát. A vagyonosabb pa- j raszt irgalmatlanabb a szegényekhez, mint j az úri osztály. Az evángelium szerint a ki- | rály elengedte szolgájának nagy adósságát, ez a szolga aztán az ő szolgatársát csekély adósságáért börtönbe vettette. Ilyen az élet. — Szekszárd város rendőrkapitányának szives figyelmébe. A piacai élelmiszerek között a paprikára legyen szives a legszigorúbb vizsgálatot alkalmazni. Ólompirral hamisított paprika miatt pár év előtt igen sok család hosszas betegséget szenvedett, néhányan meg is haltak. Ez ősz folytán Szekszárdon vett paprikától ismét egy család súlyos betegség­ben fekszik Kölesden. Sajnos, a nép inkább I akárminek hajlandó a bajt tulajdonítani, mint a hamisitott paprikának. — Uhlánus temetés. Vukinanouics Mi­lán 24 éves uhlánus katonát, állomás helyén Tolnán összerugdosta a ló, a súlyosan sérült katonát beszállították a szekszárdi Ferencz | kórházba, de megmenteni nem lehetett, bele­halt sebjeibe. A szerencsétlen katonát csütör­tökön délután temették el. Tolnáról több tiszt vezetésével egy század uhlánus jött át vasú­ton a 4 órai vonattal s díszes koszorút he­lyezett az elhunyt bajtárs koporsójára. A j katonák az esti 8 órai vonattal utaztak vissza Tolnára. — Kiszerkesztett elő nem fizetők. Úgy látszik nemcsak minálunk, de másutt is van­nak elő nem fizető előfizetők, a kik szives örömmel elfogadják a nevükre esztendő számra küldött lapot, fizetni azonban semmi hajlandóságot sem mutatnak, sőt ha a lap árát a mindenesetre előzékeiig kiadóhivatal kérni merészeli, durva levelekben adják tudtokra megvetésüket, hogy igy meg úgy fel sem bontották a nyakukra küldött lapot (?) s mert arra elő nem fizettek, a rajtuk j követelt előfizetési pénz be nem hajtható stb. Mindenesetre tág lelkiismeret kell a nem tiszteletpéldányként, de mégis bizonyos tisz­teletből megküldött potya lapok azonnal való vissza nem küldéséhez, de azért talán mégis csak tulszigoru laptársunknak a „Veszprémi Napló“-nak az ily elő nem fizető előfizetők­höz intézett következő felhívása: „Vidéki hátralékos előfizetőinket tisz­telettel kérjük a hátralékoknak mielőbbi be- i küldésére. Ezt annál inkább kérjük, mert a j negyedik negyednek is ma-holnap a végére j járunk. Azokat a hátralékosokat, a kik nem- j csak ez évről, hanem a múlt évről is hátra- ! lékban vannak, értesítjük, hogyha e hónap j 30-ig hátralékaikat be nem küldik, kímélet nélkül be fogjuk őket perelni. — Irodalmi I tolvajokra éppenséggel nincs szüksége az amúgy -is nehéz viszonyok közt élő vidéki sajtónak. Az olyan egyének pedig, a kik képesek arra, hogy egy lapot évszámra el­fogadnak és megtartanak minden fizetés nél­kül, azok méltán megérdemlik az irodalmi tolvaj nevet; meg még azt is, hogy az ilyen irodalmi tolvajok neveit a sajtó nyilvános­ságra hozza. Végső esetben mi öttől sem fogunk visszariadni és mindenképpen azon leszünk, hogy a sajtó ezen élősdi férgeit ki- pusztitsuk.“ — Id. Zichy János gróf temetése. E hó 1-én helyezték nagy részvét mellett végső nyugalomra idősb. Zichg János grófot, a pécsi püspöknek édes atyját, a nagylángi családi sírboltban. A végtisztességen a nagy­számú rokonságon kívül az elhunyt főur sok barátja vett részt. Ziclig Gyula megyés­püspök mély gyászában mély részvéttel vesz részt az egyházmegye összes papsága. — A szekszárdi vásár és helypénz- szedési jog. Szekszárdon tudvalevőleg a m. kir. alapítványi uradalomé a vásár, vagy helypénzszedési jog. Sokszor panasz tárgyát képezte már ez. Az uradalom biz csak be­szedte engedményeseitől a bér összeget s nem igen törődött semmit az egész vásár, vagy piacz üggyel. így a mikor a község, vagy a közönség panaszkodó t, például a piacz sáros, kövezetlan volta miatt, azzal utasították el a kérelmet, hogy a kövezés a város dolga, az uradalomnak hozzá semmi köze. Most, hogy város lettünk, úgy látszik végre-valahára vége szakad a tarthatatlan állapotnak. Dr. Hirling Ádám polgármester tudakozódott a város nevében, hogy a m kir. alapítványi uradalom nem volna-e hajlandó a vásár, vagy helypénzszedési jogot a városnak megfelelő megváltási árért áten­gedni. A közoktatásügyi miniszter leirata a múlt hét végén érkezett le Tomcsáligi Lajos alapítványi uradalmi felügyelőhöz, ki nyom­ban értesítette a város polgármesterét, hogy a miniszter, leirata szerint hajlandó a város­sal tárgyalásba bocsátkozni. Most a város kérni fogja a minisztert a szükséges előzetes tárgyalás mielőbbi megindítására, ami előre­láthatólag több időt fog igénybe venni, mivel nemcsak a helypénzszedési jog meg váltásáról, hanem a körülbelül 42—44 Q-öl vásártér megvételéről is szó van. Mi szerin­tünk a jelenlegi tarthatatlan állapotnak min­den elfogadható feltétel mellett véget kell vetni. Reméljük azonban, hogy az alapitvá nyi uradalom is teljes méltányossággal jár el a megváltási összeg meghatározásánál. — Esküvő. Borsai Farkass Ignácz, néhai borsai Farkass Gyula és neje, nedeczei és lábatlani Nedeczkg Ida fia, november 2i-én tartotta esküvőjét Pozsonyban, szlav- niczai és bajnai Sándor Ilonkával, szlavni- czai és bajnai Sándor Ede és neje nemes- perki Zongor Mária leányával. — Nincs SÓ Szekszárdon. Szekszárdon is bekövetkezett az az eset, amely más vidé­keken is napirenden van mostanában. Körül­belül már négy napja nem lehet sót kapni. A főelárusitók Fischhof Károly és Schlesin­ger már két héttel ezelőtt beküldték pár vaggon sónak az árát, de nincs vaggon elég, igy nem tudnak a sok megrendelésnek a soraktáraknál eleget tenni. Pedig most vol­nának a disznóölések napirenden, de hát hogy még több baja tegyen a szegény magyarnak, efféle apró szekatúrák is hozzá­járulnak a disznótoros hangulatok elrontá­sához. — Füszerkereskedői körökből azon éltesitést vettük, hogy ha háziasszonyaink nem takaiékoskodnak a sóval, akkor köny­ven megtörténhetik, hogy az egész ország sótlan ételeket fog enni. Az állami sóbányák ugyanis kocsiliiáng folg tán nem képesek sót szállítani és a sókereskedők csakis nagy- áldozatok árán, külön viteldijakkal tudják a sót beszerezni. — A gyűrű regénye. Bereczki Klára szekszárdi cselédleány egy másik vidékről jött cselédleány társával, aki e hó 12-én szabadult ki a kaposvári börtönből, beállított Kral János aranyműveshez és ott ketten egy értékes brilliáns gyűrűt akartak eladni. Az aranyműves elismervényt adott a gyűrű át­vételéről, de a lányoknak meghagyta, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents