Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-02 / 48. szám

4

igazgató a nálunk felolvasott „Teremtés“ czimü értekezésének első részét holnap, vasárnap Pécsett a róm. kath. olvasókör helyiségében fogja felolvasni a pécsieknek.

— Ä Simontsits Elemér főjegyzőnek főispánná történt kineveztetéséről legújabban terjesztett hirek értesülésünk szerint alaptalanok.

— Halvacsora. A szekszárdi kaszinó tegnap este Beke Ferencz háznagy buzgól- kodása folytán sikerült halvacsorát rendezett. A tagok igen nagy számmal voltak jelen. Az első felköszöntőt Simontsits Elemér igaz- : gató mondotta a kaszinó felvirágozására, a tagok egészségére ürítvén poharát. Beke Ferencz Simontsitsot, mint a kaszinó erkölcsi és anyagi gyarapodására a közelben lefolyt erős mozgalom lelkes és táradhatlan vezetőjét éltette, Wigand János Boda Vilmost, Orffg Lajost és Tóth Károlyt köszöntötte fel. Boda Vilmos felelt Wigand János szavaira ; elismeréssel adózván Simontsits Elemér igazgató érdemeinek Beke Ferenczet és Wi- j gand Jánost éltette.

— A selyemtenyésztósi felügyelőség milánói képviselőjének halala. Gróf G. di Belgi- ojoso, az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek évek hosszú során át képviselője, Milanóban meghalt. Halálát a selyemtenyésztési felügyelőség épületén gyászzászló hirdeti.

— A főgimnázium a sár miatt úgyszólván megközelíthetetlen. Nemcsak az átjárók, hanem a lakások előtt levő járdák sem tisz- togattatnak rendesen. Felkérjük rendőrkapitányunkat a szives intézkedésre. Ugyanez alkalommal városunk polgármesterének, dr. Hirling Ádám urnák figyelmét is felhívjuk ama körülményre, hogy éppen a város által fenntartott átjárók miatt nem lehet a többi járdát is tisztántartani, mert innen minduntalan tele hordják sárral. Mivel tehát most úgyis itt vannak az aszfaltózók, itt a legkedvezőbb alkalom, hogy legalább a legnagyobb forgalmú helyeken a Pirnitzer, Diczenty-ház s nagyvendéglő és kaszinó között való átjárók aszfaltoztassanak. Ez már nem kerül a városnak elviselhetlen költségébe.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Antal Pál szekszárdi közalapítványi ispánt deczember 15-től Budapestre helyezte át és szolgálattételre a számvevőséghez osztotta be Ezen áthelyezés előjele az itteni uradalmi számtartóság közel jövőben várható beszüntetésének.

— Egy derék tanító halála. Koszom István szekszárdi újvárosi nyugalmazott kán- tortanitó életének 67-ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt Szekszárdon. Kiválóan képzett, érdemes tagja volt a tanítói karnak. 38 évig működött az újvárosi róm. kath. iskolánál. Többekkel karöltve ő alapitotta a „Szekszárdi Központi Tanító Egyletet.“ A „Néptanodában“ szakirodalmi munkásságot is fejtett ki. 1893-ban vonult nyugdíjba. Halálát neje özv. Koszorú Istvánná, szül. Gráits Julia s nagyszámú rokonság gyászolja.

— Halálát, mint tagnak — a kaszinón gyászzászló jelezte. A róm. kath iskolaszék múlt keddi gyűlésén Wosinszhg Mór apátplébános is szép szavakkal emlékezett meg az elhunyt jeles tanító érdemeiről. Emlékét jegyzőkönyvileg is megörökítették s koszorút helyeztek ravatalára. Temetése f. hó 30-án d. u. általános részvét közt ment végbe.

— Szabályrendelet jóváhagyása. A belügyminiszter Medina községnek a szabadkikötőről alkotott szabályrendeletét és Sárszentlő- rincz község szabályrendeletét jóváhagyta.

— Állatorvos kirendelés. A földművelési miniszter Bolgós Béla járási m. kir. állatorvost Bátaszék, Decs, Kölesd—Tenge- licz és Szekszárd marharakodó állomásokhoz,

— az utóbb nevezetthez Sigora Lajos m. kir. állatorvossal havonként felváltva teljesitendő szolgálat mellett — állandó, továbbá Fáczán- kert, Hídja, Pusztaapáti, Mórágy és Tolna— Mözs állomásokhoz első, — Hidasd—Bony- hád állomáshoz pedig második helyettesül kirendelte.

— Vörös plakátok. Szekszárdon is megjelentek az utcza sarkokon ama bizonyos vörös plakátok. Bár sok az olvasójuk, a durva, Ízléstelen nyomtatvány nem sok hivet fog itt szerezni a szociáldemokrata p 'rtnak.

KÖZÉRDEK 1905. deczember 2.

Ily gyalázkodó hang még — politikában sem indokolt, annál kevésbbéa társadalmi osztályok egymás között való harezában. Olyan hatalmas intézménynek lekicsinylése, legyalá- zása pedig, mint az ősi vánnegge, még a leghiggadtabb magyar embernek is az ar- czába kergeti a vért. Küzdjön mindenki saját igazáért, de joghoz hogyan formál jogot, ki j más jogát meg nem becsüli ? Tévedhet eme j tiszteletet parancsoló ősi intézménynek némelyike s államiságunk nagy épületében 1 egyik-másik oszlop talán szabályellenesen functionál, de valamenngit leköpni, be- ; mocskolni, nem Ízléses, sőt elitélendő dolog. Ez a válaszunk a kiragasztott plakátokra. '

— A szederfák. A selyemtermelés fő feltétele a szederfák bősége. Erről gondosko- I dik Bezerédj Pál Öméltósága, százezernyi | csemetéket ingyen osztván ki. De hát hová legyenek ezek elültetve? Az utak mellé? j A községi elöljáróságok jobban szeretnek oda j ákáczfát ültetni, mert hát szerintük hama- j rabb adnak haszonvételi fát, és azokon a { levélszedők nem mászkálnak, azokat nem | rongálják. Minden község határában van a szántóföldek között imitt-amott egy, a telkesek közös legelőjébe beszámított kisebb-na- gyobb gyepes sarok, a melyen 30—40 szederfa is elférne. De ezek a telkes gazdáké, kik nem vesződnek selyemhernyó neveléssel, I a kisházasok és zsellérek kedvéért pedig a j telkes gazdák nem ültetnek fát. Nem lelke sednek ezek a vagyonosabb polgárok a se- | lyemtermelésért, mert ezzel drágul a nap- | szám, hogy pedig a szegénység javáért lel- j kesedjenek, idáig fölemelkedni nem tudnak. | A kisházasoknak, zselléreknek pedig nincs | hova ültetni szederfát. A vagyonosabb pa- j raszt irgalmatlanabb a szegényekhez, mint j az úri osztály. Az evángelium szerint a ki- | rály elengedte szolgájának nagy adósságát, ez a szolga aztán az ő szolgatársát csekély adósságáért börtönbe vettette. Ilyen az élet.

— Szekszárd város rendőrkapitányának szives figyelmébe. A piacai élelmiszerek között a paprikára legyen szives a legszigorúbb vizsgálatot alkalmazni. Ólompirral hamisított paprika miatt pár év előtt igen sok család hosszas betegséget szenvedett, néhányan meg is haltak. Ez ősz folytán Szekszárdon vett paprikától ismét egy család súlyos betegségben fekszik Kölesden. Sajnos, a nép inkább I akárminek hajlandó a bajt tulajdonítani, mint a hamisitott paprikának.

— Uhlánus temetés. Vukinanouics Milán 24 éves uhlánus katonát, állomás helyén Tolnán összerugdosta a ló, a súlyosan sérült katonát beszállították a szekszárdi Ferencz | kórházba, de megmenteni nem lehetett, belehalt sebjeibe. A szerencsétlen katonát csütörtökön délután temették el. Tolnáról több tiszt vezetésével egy század uhlánus jött át vasúton a 4 órai vonattal s díszes koszorút helyezett az elhunyt bajtárs koporsójára. A j katonák az esti 8 órai vonattal utaztak vissza Tolnára.

— Kiszerkesztett elő nem fizetők. Úgy

látszik nemcsak minálunk, de másutt is vannak elő nem fizető előfizetők, a kik szives örömmel elfogadják a nevükre esztendő számra küldött lapot, fizetni azonban semmi hajlandóságot sem mutatnak, sőt ha a lap árát a mindenesetre előzékeiig kiadóhivatal kérni merészeli, durva levelekben adják tudtokra megvetésüket, hogy igy meg úgy fel sem bontották a nyakukra küldött lapot (?) s mert arra elő nem fizettek, a rajtuk j követelt előfizetési pénz be nem hajtható stb. Mindenesetre tág lelkiismeret kell a nem tiszteletpéldányként, de mégis bizonyos tiszteletből megküldött potya lapok azonnal való vissza nem küldéséhez, de azért talán mégis csak tulszigoru laptársunknak a „Veszprémi Napló“-nak az ily elő nem fizető előfizetőkhöz intézett következő felhívása:

„Vidéki hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékoknak mielőbbi be- i küldésére. Ezt annál inkább kérjük, mert a j negyedik negyednek is ma-holnap a végére j járunk. Azokat a hátralékosokat, a kik nem- j csak ez évről, hanem a múlt évről is hátra- ! lékban vannak, értesítjük, hogyha e hónap j 30-ig hátralékaikat be nem küldik, kímélet nélkül be fogjuk őket perelni. — Irodalmi I

tolvajokra éppenséggel nincs szüksége az amúgy -is nehéz viszonyok közt élő vidéki sajtónak. Az olyan egyének pedig, a kik képesek arra, hogy egy lapot évszámra elfogadnak és megtartanak minden fizetés nélkül, azok méltán megérdemlik az irodalmi tolvaj nevet; meg még azt is, hogy az ilyen irodalmi tolvajok neveit a sajtó nyilvánosságra hozza. Végső esetben mi öttől sem fogunk visszariadni és mindenképpen azon leszünk, hogy a sajtó ezen élősdi férgeit ki- pusztitsuk.“

— Id. Zichy János gróf temetése. E hó

1-én helyezték nagy részvét mellett végső nyugalomra idősb. Zichg János grófot, a pécsi püspöknek édes atyját, a nagylángi családi sírboltban. A végtisztességen a nagyszámú rokonságon kívül az elhunyt főur sok barátja vett részt. Ziclig Gyula megyéspüspök mély gyászában mély részvéttel vesz részt az egyházmegye összes papsága.

— A szekszárdi vásár és helypénz- szedési jog. Szekszárdon tudvalevőleg a m. kir. alapítványi uradalomé a vásár, vagy helypénzszedési jog. Sokszor panasz tárgyát képezte már ez. Az uradalom biz csak beszedte engedményeseitől a bér összeget s nem igen törődött semmit az egész vásár, vagy piacz üggyel. így a mikor a község, vagy a közönség panaszkodó t, például a piacz sáros, kövezetlan volta miatt, azzal utasították el a kérelmet, hogy a kövezés a város dolga, az uradalomnak hozzá semmi köze. Most, hogy város lettünk, úgy látszik végre-valahára vége szakad a tarthatatlan állapotnak. Dr. Hirling Ádám polgármester tudakozódott a város nevében, hogy a m kir. alapítványi uradalom nem volna-e hajlandó a vásár, vagy helypénzszedési jogot a városnak megfelelő megváltási árért átengedni. A közoktatásügyi miniszter leirata a múlt hét végén érkezett le Tomcsáligi Lajos alapítványi uradalmi felügyelőhöz, ki nyomban értesítette a város polgármesterét, hogy a miniszter, leirata szerint hajlandó a várossal tárgyalásba bocsátkozni. Most a város kérni fogja a minisztert a szükséges előzetes tárgyalás mielőbbi megindítására, ami előreláthatólag több időt fog igénybe venni, mivel nemcsak a helypénzszedési jog meg váltásáról, hanem a körülbelül 42—44 Q-öl vásártér megvételéről is szó van. Mi szerintünk a jelenlegi tarthatatlan állapotnak minden elfogadható feltétel mellett véget kell vetni. Reméljük azonban, hogy az alapitvá nyi uradalom is teljes méltányossággal jár el a megváltási összeg meghatározásánál.

— Esküvő. Borsai Farkass Ignácz, néhai borsai Farkass Gyula és neje, nedeczei és lábatlani Nedeczkg Ida fia, november 2i-én tartotta esküvőjét Pozsonyban, szlav- niczai és bajnai Sándor Ilonkával, szlavni- czai és bajnai Sándor Ede és neje nemes- perki Zongor Mária leányával.

— Nincs SÓ Szekszárdon. Szekszárdon is bekövetkezett az az eset, amely más vidékeken is napirenden van mostanában. Körülbelül már négy napja nem lehet sót kapni. A főelárusitók Fischhof Károly és Schlesinger már két héttel ezelőtt beküldték pár vaggon sónak az árát, de nincs vaggon elég, igy nem tudnak a sok megrendelésnek a soraktáraknál eleget tenni. Pedig most volnának a disznóölések napirenden, de hát hogy még több baja tegyen a szegény magyarnak, efféle apró szekatúrák is hozzájárulnak a disznótoros hangulatok elrontásához. — Füszerkereskedői körökből azon éltesitést vettük, hogy ha háziasszonyaink nem takaiékoskodnak a sóval, akkor könyven megtörténhetik, hogy az egész ország sótlan ételeket fog enni. Az állami sóbányák ugyanis kocsiliiáng folg tán nem képesek sót szállítani és a sókereskedők csakis nagy- áldozatok árán, külön viteldijakkal tudják a sót beszerezni.

— A gyűrű regénye. Bereczki Klára szekszárdi cselédleány egy másik vidékről jött cselédleány társával, aki e hó 12-én szabadult ki a kaposvári börtönből, beállított Kral János aranyműveshez és ott ketten egy értékes brilliáns gyűrűt akartak eladni. Az aranyműves elismervényt adott a gyűrű átvételéről, de a lányoknak meghagyta, hogy