Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-28 / 43. szám

■j: ' '!>*

—

6

KÖZÉRDEK

A rémület első pillanataiban a tűzi lármára álmából felriadt lakosság alig volt képes magát tájékozni, nem tudta, hogy a saját házát védje-e vagy a tűz színhelyére siessen, avagy a nyári keserves munkájával betakarított gabona féléjét s egyéb élelmi szereit helyezze biztonságba. A mikor azonban hire ment a községben, hogy gróf Széchenyi Sándor itteni uradalmának, közvetlen a község keleti része mellett elterülő majorságában, a dohányszáritó pajták égnek, — felocsúdott a lakosság rémületéből, s kiki sietett a tűz színhelyére, hova az uradalmi és községi tűzi fecskendő szintén hamarosan megérkezett s működését nyomban megkezdette. A nyári szárazság folytán kiapadt kutakban azonban nem volt elegendő viz s a már akkorra lángokban álló öt, hatalmas méretű dohányszáritó pajta és egy simító helyiség megmentésére gondolni sem lehetett, s a tűzoltók egyelőre a közelben levő istállók megmentésére szorítkoztak. A nem messze levő mintegy százhatvan szekérnyi takarmánykazal a pajtákkal majdnem egy időben szintén teljesen leégett.

A tűs csillapultával lehetett csak a tűz színhelyét megközelíteni s a simító helyiség padlásán elhelyezett mintegy 400 mmázsa zab mentésére gondolni.

Ezen tűz alkalmával elégett épületek értéke 36.000 Kor. A benne égett dohány hozzávetőleg 25.000 Kor., a takarmány értéke pedig 6000 koronára, a legnagyobb részben szintén elégett s hasznavehetetlenné vált zab értéke 70Ó0 kor. s igy az összes elégett tárgyak értéke 74.000 koronára tehető.

A tűz tovább terjedését annak kitörése után a szomszéd községekből is hamarosan megjelent tűzi fecskendőkkel csak órákkal későbben lehetett megakadályozni, s ebben a 10—11 óra között megeredt eső nagyban segítségünkre szolgált.

A tűz keletkezésének valószínűséggel megállapított oka: gyújtogatás volt. Úgy az épületek, mint az elégett termények biztositva voltak, s igy a kár legnagyobb részben megtérül.

SZÍNHÁZ.

Szombaton, folyó hó 21-én Kükoricza Jónás, János vitéz paródiája került színre, telt ház előtt. A darab a mai ostobául frivol termékek közé méltán sorakozik.

Vasárnap délután a Vereshaju népszínmű, este pedig Hajdúk hadnagya nagy Operette adatott elő másodszor is igen nagy néző közönség jelenlétében. Zenéje nagyon szép, az össz- játék jó volt, Bálldi Rózsi kitűnő hangjával, Lendvai Ferike ügyes, finom játékával és kedvességével, Tlirg Mariska kellemes énekeivel, Kiss Pista érczes bariton hangjával nagyon sok tapsot aratott, az énekszámokat több ízben meg kellett ismételniük.

A derék igazgató kitűnik mindannyiuk közül, megjelenése, játéka művészies. Nagyon jó volt Báthovi Béla, Szép Iczig, a császári hadak kéme szerepében, jó kedvével, szép énekeivel, mozgékonyságával nagyon megnyerte a közönség vonzalmát. Ügyes, élénk színész. Általában mind igen jó kedvvel játszottak. Öltözetük csinos.

Október 23-án hétfőn Bánk bán történelmi drámát adták. Leginkább az iskolai növendékek töltötték meg a színházat. Eszünkbe jut Dobsa Lajos verse:

Szép mesterség ez a dráma,

Csakhogy nem igen kell már ma.

Kedden Aranyvirág operette került szinre szép számú, előkelő közönség jelenlétében.

Szerdán a Válás után vígjáték került szinre. A darab előadása jól sikerült. Sok tapsot arattak a főbb szereplők.

Csütörtökön október 26-án Orpheus a pokolban mythologiai operette volt műsoron. A rossz idő daczára is sokan voltak, mert ezen hires darab maga is kiváló, s mindjobban becsülik e derék társulatot, mert mindenki meggyőződött, hogy a társulatnak megvan mindene, sok kiváló tagja, rendes díszlete és jelmeze. Az egész előadás igen jól sikerült, mégis az elismerés hangján szólhatunk a derék igazgatóról, Szilágyi Dezsőről, ki minden alakításban művész, kinek minden sikerül. Ez alkalommal Jupitert személyesítette. V- Berzsenyi M. (Közvélemény) nagyon szépen alakított, ő a társulatnak egyik oszlopa. Miskey József (Orpheus, zenész) szintén jól játszott. Bálldi Rózsi (Euridike, neje) sok tapsot aratott gyönyörű, tiszta énekével és kifogástalan játékával. Kiss Pista (Aristéus, pásztor, Plútó) természetesen és jellemzően játszik és jól énekel. Túri Mariska (Dianna, a vadászat istennője) nagy hatást keltett szép énekeivel, kedvesen is játszik, sok tapsban volt része. Lendvai Ferike (Vénus, a szépség istennője) kedves, szép alak, kinek minden mozdulata tetszetős, megnyerő, kitünően játszott, szépen énekelt. Szi- lágyi Erzsiké is jól megállta helyét, játéka jó, énekelni is tud. Búthori Béla igen jó ko mikus. Simon Jenő és Vágó István kitűnő színészek.

Pénteken János vitézt adták elő itt harmadszor. Minden oly jól sikerült, mint az előző két előadásban. Kitünően játszottak, énekeltek. Nagyon sok tapsot arattak a szereplők.

TUDOMÁNY, IRODALOM.

44.000 előfizetővel dicsekedhetik Tolnai Világ Lapja, melyet királyi közjegyzői okirattal tud igazolni. Ez igazán páratlan eredmény a képes lapok történetében. Százával érkeznek az elismerések az előfizetők részéről Tolnai Világ Lapjához, s legyünk őszinték, azt meg is érdemli ezen lap, mert rendkívül érdekes, tartalmánál fogva mindenkinek az érdeklődését magára vonja. Ha valami nagy szenzácziót olvasunk a napi lapban, a legnagyobb áldozatok árán is meg szerzi annak hősét Tolnai Világ Lapja, s már a legközelebbi számban bentaláljuk az illető arczképét. Ez a lap igazi különlegesség. S ha tekintetbe vesszük, feltűnő olcsó előfizetési árát, bátran mondhatjuk, hogy nincs olyan család, ahol ezen lapra szükség nem volna. Kérjen egy mutatványt Tolnai Világ Lapjából, ott részletes felvilágosítást talál, a külön, a laphoz járó ajándékra nézve is, de ha elő akar fizetni, előfizetési ár félévenként 4 frt helyett 2 frt 48 kr. Előfizetések a Magyar Kereskedelmi Közlönyhöz küldendők, Budapest, VII., Károly-körüt 9.

Muzeum, közintézetek ügyei.

A muzeum néprajzi osztályának rendezése. A múzeumban történt nagy javitási munkák után a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége úgy határozta el, hogy a néprajzi osztálynak azt a termét, melyben a pásztorélet, halászat és házi berendezés tárgyai voltak eddig elhelyezve, a nagy teremben levő könyvtár helyezendő el; a néprajzi tárgyakat pedig ki kell helyezni a folyosóra. A javitási munkákban éppen a folyosó volt az utolsó s igyr a néprajzi tárgyak visszahelyezése illetve a folyosón való elhelyezése legutoljára maradt- Az osztály őre már meg is kezdte a tárgyaknak a folyosón való rendezését s ennek megtekintésére dr. Semayer Wilibald a nemzeti muzeum néprajzi osztályának vezetőőre és főfelügyelő- ségi megbízott múlt vasárnap Szekszárdon időzött, mely alkalommal Wosinsky Mór muzeum igazgatóval és a néprajzi osztálynak őrével együttesen teljesen uj beosztási és rendezési tervet éillapitott meg. Ezen tervnek keresztülvitele a tél folyamán és a tavasszal történik, számítás szerint jövő év május havában fog befejeződni.

— Felolvasás a múzeumban. Múlt vasárnap a muzeum egyesület felolvasásán ak 2-ik sorozata közép európa nagy városai

1905. október 28.

kerültek felolvasásra. A közönség azonban aránylag az előző felolvasásokhoz, — csekély* számban jelent meg ; ami az esős rossz időnek tudható he — no meg annak a nagy sárnak melybe a járókelők bokán felül merülnek el. Hétfőn ugyanezen tárgyú felolvasás volt, melyen néhány felnőtt kisérő kivételével kizárólag a főgimnázium és polgári fiú és leányiskola növendékei vettek részt tanáraik vezetésével.

Ajándékok a múzeumnak. Dobó Mátyás 1 drb. tajték pipát, 1 drb. ezüst gyűrűt, 55 drb. érmet; Hollós Alajos a tolnamegyei 1848—9-i Honvédegylet iratait; Marosi Arnold 1 drb. könyvet; dr. Cserni Béla 1 drb. könyvet; dr. Kovács Bálint 18 drb. függő nyakdiszt, 1 drb. karpereczet, 3 drb. haj- gyürüt, 1 drb. nyakdiszt, 4 drb. koponya- csontot; Wosinsky Mór 32 drb. vas és ólom töredéket, 1 drb. ezüst tűt, 2 drb. érmet, 6 drb. üvegpasztát, 4 drb. borostyán gyöngyöt, 3 drb bronztöredéket. 1 drb. bronz kést; Glandauer Gyula és Abraham 1 drb. csiszolatlan és 1 drb. csiszolt triaszkori márványt ajándékoztak a múzeumnak.

TANÜGYI HÍREK.

— Kitüntetés magyarosításért. A „Magyar Tanügy“ 1905. évi október hó 22-én megjelent számából olvassuk a következőket:

»Egy tanfelügyelő kitüntetés?. A közoktatásügyi miniszter Troncsén vármegye királyi tanfelügyelőjét, Kosztka Mihályt, abból az alkalomból, hogy szolgálatának tizedik évét a megye területén töltötte, a magyar nyelv tanítása körül szerzott kiváló érdemeiért miniszteri elismerő oklevéllel tüntette ki. Kosztka mint egyszerű falusi néptanító kezdte pályáját és hazafias működésével csakhamar nemcsak a tanítóság, hanem a megyei intéző körük rokonszenvét is megnyerte. N*ki köszönhető számos állami iskola szervezése a megye területén, amelyek mindannyian a magyar hazafias nevelés tűzhelyei.“

Ugyancsak a hivatalos lapból látjuk, hogy a király 2 tanfelügyelőnek kir. tanácsosi czimet adott, egynek pedig a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta.

Ezeket olvasva, igazán akaratlanul is az a kérdés tolakodik a toliunk hegyére, hogy hát a mi derék tanfelügyelőnket vájjon mikor teszik már mérlegre ott a hol a kitüntetéseket osztogatják ? Ha csak magyarosításról van szó, nem hisszük, hogy lenne Magyarországon vármegye, ahol szebb érdemeket kötözhetnének csokorba, mint minálunk, mert 10 esztendővel ezelőtt még bizony szomorúan állott itt a magyarosítás ügye, az iskolák tekintélyes része idegen nyelvű volt, legtöbbjében a magyar nyelv ama bizonyos hamupipőke, de ma 242 iskolából 231-nek tannyelve magyar és csak 11 iskolában két nyelvű. Tüntessenek ki hát bárkit is, csak azt ne mondják, hogy az a magyarosításért történik, mert ha erről van szó, a mérleg serpenyőjét már u agy on is lebillentette ami lelki- ismeretes és fáradhatlan tanfelügyelőnknek e téren szerzett nagyon sok érdeme s nekünk, a sajtó munkásainak bizony furcsa véleményünk támad a széltében-hosszában osztogatott kitüntetésekről, amikor azt látjuk, hogy az igazi érdem jutalmazatlan marad.

Tihanyi Domokos pár évvel ezelőtt ülte 80 éves közpályájának jubileumát s már akkor rossz néven vette itt minden igazságos ember, hogy a levelezgetni különben nagyon szerető, akkori miniszternek, Wlassics Gyulának — nem volt legalább pár meleg sora a tanfelügyelők egyik legérdemesebbjéhez.

Hamarjában ezek jutnak eszünkbe, a mikor a fenti kitüntetéseket olvassuk s felfogásunknak és véleményünknek kifejezést is adunk, habár tudjuk, hogy tanfelügyelőnknek ismert szerénységét sértjük meg vele.

Államsegély Tolnavármeg) ében. Tolnavármegyében az államsegélyek az iskoláknál a következők: I. Tanitói fizetésnek 800 koronáig való kiegészítésére 5 községi iskolánál 8 tanító részére 4205; 22 róni. kath. iskolánál 38 tanítónak 7832; 9 ev. ref isko-