Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-10-28 / 43. szám

1905. október 28.

KÖZÉRDEK

7

Iánál 9 tanító részére 4047; 16 ág. hitv. ev. iskolánál 16 tanítónak 4756 és 2 izr. iskolánál 2 tanitónak 564, vagyis 54 iskolánál 73 tanitónak összesen 21,401 K. államsegély van utalványozva. II. A tanítók első és második ötödéves korpótlékának fedezésére 16 községi tanitónak 2500; 98 rk. tanitónak 17,100; 31 ev. ref. tanitónak 5,800; 34 ág. hitv. ev. tanitónak 5,900 és 21 izr. tanitónak 3,700 korona államsegély van folyósítva, összesen 200 tanítónak 35,000 K. van kiutalványozva. III. Vegyes államsegély, állami és községi iskolák dologi szükszégleteire, óvodák, gazdasági, iparos- és kereskedő tanoncz iskolák segélyezésére utalványoztatott összesen: 9,155 K. 60 fillér, e szerint az összes államsegély Tolnavármegyében: 65,556 K. 60 fillér, mi ilyen kis vármegyében elég szép.

Nyugdíjazás Streitné Rézler Ilona szekszárdi áll. segélyezett községi polg. isk. tanárnő 1905. nov. 1-től 780 koronával nyug- dijaztatott.

Tanitóválaszfások. A bonyhádi congr. izr. iskolához Hochsinger Nelli, a kölesdi ev. ref. iskolához pedig Szántó Ottilia oki. tanitónő választatott meg tanítónőnek.

Uj iskolák. A folyó tanévben uj iskolák nyiltak meg: Kölesden az ev. ref. iskolánál a második tanítói állomás, Keszőhideg- kuton az ág. hitv. ev. iskolánál a második, a györkönyi ág. hitv. ev. iskolánál az ötödik, a hátai rk. iskolánál az ötödik és a teveli rk. iskolánál a negyedik.

Lakbéremelés. Az állami tanitók lakbére 1905 január 1-től felemeltetett.

Nyugdíjazást kérő. Bugijács Ignácz naki rk. kántortanitó nyugdíjaztatását kérelmezte.

Ing yen tanszerek. A vall. és közokt. miniszter a dunaföldvári szaktanítói gazd. ismétlő iskolának ingyen tanszereket engedélyezett

Iskolaépület javítás. A paksi állami polgári fiúiskola épületének kijavítására 1482 kor. 05 fillér államsegélyt engedélyeslett a miniszter.

Nemes és hazafias áldozatkészség.

Giins Béla dunaföldvári lakos az ottani izr. iskolának iskolai könyvtár gyarapítására 100 koronát adományozott. Nevezett iskolabarát már több Ízben is adott az említett iskolának kisebb-nagyobb összeget a szegény gyermekek segélyezésére s a szorgalmas gyermekek megjutalmazására. Két évvel ezelőtt 600 K. értékű ásvány és régiség gyűjteményét is ezen iskolának adományozta, múlt évben pedig 150 koronát adott az iskolai könyvtárnak. Sok ily áldozatkész tanügybarátot az iskolának, akkor felvirul tanügyünk.

TÖRVÉNYSZÉK.

Egy jegyző biiupere. A szekszárdi kir. törvényszék f. hó 26-án tárgyalta Eicher István volt kisdoroghi jegyző ügyét, ki a Vargha Lajos-féle ügyből kifolyólag hivatali sikkasztással volt vádolva. A tárgyalást, mint elnök Kövessg Ödön kir. törvényszéki biró vezette, szavazóbirák voltak: alapi Salamon Iván, és Aldor Ödön. A jegyző- könyvvezető ifjú Boda Vilmos, védő dr. Steiner Lajos volt, mint kir. ügyész: Beke Ferencz volt jelen. A tárgyalás során kiderült, hogy a vádlott jegyző valami 18 ezer koronára tehető olyan összeget vett át, a melyet Vargha Lajos ülnök nem létező személyek öröksége czimén utalványozott ki. A jegyző a pénzek érkezését beiktatta, a rájuk vonatkozó elismei’vényt, a mint ezt a kihallgatott szakértő igazolta, beterjesztette a pénztárhoz, de az összegeket, mint nem kézbesithetőt, behozta az árvaszékhez, hol azokat Vargha Lajos, mint helyettes elnök vette át, de saját czéljaira fordította. A kir. ügyész a minősített sikkasztás vádját elejtette, s egyszerű sikkasztásban kérte a vádlottat elmarasztalni. Steiner Lajos védő szép beszédben védte a vádlottat, s mivel a büntető törvénykönyv szerint az ily fajta sikkasztás büntethetősége 5 éven túl elévül, kérte a felmentést. A kir. törvényszék rövid tanácskozás után a büntető törvény 106. §-a alapján elévülés czimén Eicher István volt kisdoroghi jegyzőt, enyhítő körülménynek véve, hogy fegyelmi utón állását már amúgy is elvesztette — csakugyan fel is mentette. A jobb sorsra érdemes jegyző megnyugvással fogadta az Ítéletet és hangosan sirt annak kihirdetésekor. A kir. ügyész felebbezést jelentett be.

MULATSÁGOK.

Az első tea-zsur. Az Egyesült szek- szárd-tolnamegyei nőegylet és a róm. kath. óvoda e hét szerdáján tartotta ebben az évben első teaestélyét, a szekszárdi róm kath. olvasókör szép tágas helyiségében Az idő nem nagyon kedvezett, de azért elég szép számmal jött össze a közönség s vidám hangulat mellett jó ideig együtt maradt. Volt tombola is. A fiatalság csak azzal nem volt megelégedve, hogy tánezra nem igen nyílott j alkalom. A szép czélu mulatságon jelen voltak : Asszongok: Ágoston Istvánná, Döry Pálné, Dömötör Miklósné, Fink Kálmánná, Forster Zoltánné, Gyergyai Dezsőné, Győr- biró Benőné, Hoffmann Keresztélyné (Pan- csova), László Lajosné, özv. Lasko Gyuláné, Mányoky Kornélné, Marcsekényi Miklósné (Bpest), Mattioni Jánosné, özv. Orosz Lajosné, özv. Sass Istvánná, Sass Lászlónó (Borjád), Száváid Oszkárné, Tékus Vilmosné, Tihanyi Domokosné, Valló Albertné, Wigand Jánosné. Leányok: Döry Natália, Herczegh Mariska, László Vilma, Müller Julia, Marcsekényi Mariska (Bpest), Nászay Paula (Bpest), Orosz Flóra, Wigand Hedvig. — Jegyeiket megváltották: Pirnitzer Manó és neje.

— Nagy hangverseny Tamásiban A

tamásii kaszinó f. évi november ll-én saját helyiségeiben nagyszabású hangversenyt ren dez. Ugyanis a kaszinó háznagyának, Rebe- rics Imre kir. albirónak sikerült az országos hirü »Pécsi Dalárda« fiatalabb tagjai sorából 5 közreműködőt vendégszereplésre megnyerni, Haksch Lajost, a Dalárda karnagyát, a Pécsen legnépszerűbb komikust és jeles tollú Írót, Vész Berczit, a kitűnő zongora- j művészt, Bieber Mátyást, az ünnepelt baritonistát, Gyenes Károlyt és Pap Károlyt, a fiatal nemzedék csengő hangú tagjait. Ez a gárda fogja a kaszinó vendégeit férfinégyesek, magánénekek előadásával szórakoztatni.

A fényesnek Ígérkező hangversenyt nagy örömmel fogadja az egész környék. A meghívókat a műsorral a napokban küldi szét a vigalmi bizottság.

GAZDASÁG.

A mezőgazdasági munkás osztály helyzetének javítása

A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazgató választmánya, a mint már múlt számunkban jeleztük, Jeszenszky Andor elnöklésével, f. hó 19-én tanácskozott azon teendők fölött, amelyek a vármegye egy részében a nyár folyamán lezajlott gazdasági munkás- és cseléd bérharcz nyomán indokoltak és eredménnyel biztatók lehetnek abban az irányban, hogy a gazda és gazdasági cseléd között itt-ott megingott békességes állapot helyreállítható és biztositható legyen.

A helyzet felderítése czéljából az egyesület elnöksége által, részint a járási főszolgabíróktól, részint maguktól a gazdáktól beszerzett adatok alapján igen élénk és beható eszmecsere fejlődött az igazgató választ- mány gyűlésében, a mely a kérdés nagy fontosságára és az egybegyült adatok nagy munkát igénylő feldolgozására való tekintetből, ez alkalommal — teljesen függetlenül az arató és cséplő munkások egy későbbi gyűlésben tárgyalandó ügyétől — csakis a gazdasági cselédek ügyével foglalkozott.

A bizalmas jellegű tanácskozás eredménye gyanánt abban állapodott meg az igazgató választmány, hogy részint társadalmi utón, részint hatósági intézkedések révén keresse a gazdasági egyesület az állapotok rendezésének eszközeit, mindkét útra pedig megszabta az irányt, amelyLen az egyesület akcziója mozogjon.

A társadalmi akczióra vonatkozó megállapodások bizalmas természetűek lévén, ezekkel nem foglalkozhatunk; a hatósági intézkedések ügyében hozott határozatait azonban módunkban van a következőkben ismertetni:

Megkeresi a gazdasági egyesület a vármegye törvényhatósági bizottságát, hogy:

1 írjon fel a törvényhozáshoz a gyülekezési jognak törvény utján akként leendő szabályozása iránt, hogy az izgatók és lázi- tók rendfelforgató munkája elé gátat vetni lehessen.

2. írjon fel a törvényhozáshoz a cseléd-törvény reviziója végett;

3. írjon fel a törvényhozáshoz, hogy a vasárnapi munkaszünet a mezőgazdaságra vonatkozólag is törvény utján szabályoztas- sék, addig pedig, amig ez megtörténik, szabályrendelettel rendezze eme kérdést.

4. Alkosson szabályrendeletet a cselédek járandóságának kiszolgáltatási módjára vonatkozólag.

5. Szabályrendelet alkotása utján intézkedjék, hogy a gazdasági cselédek lakásviszonya rendeztessék.

A 4. és 5. pont értelmében kért hatósági intézkedéseknek több irányelvét is megjelölte az igazgató választmány és ezen irányelvek szerint a cselédbér-járandóság kiszolgáltatási módjának szabályozásáról alkotandó várm. szab. rendeletnek az iránt kellene intézkedni, hogy

a) a gazda a félfogadáskor a cselédnek bérlevelet adjon, amelybe a szolgálat minősége és a cselédnek minden néven nevezendő járandósága, a törvényszerű mérték- egységben kifejezve, feltüntetendő legyen;

b) a természetben kiszolgáltatandó szemes termények hektóliterenkénti legkisebb súlyú terménynemenként és az egész várm. területére szóló érvénnyel állapittassék meg, amennyiben pedig és amikor elemi csapás következtében a gazdaságban ilyen minimális minőségű termény sem terem meg: akkor a cseléd ezen terménybeli járandósága a kereskedelmi eladásra szánt legjobb minőségű készletből legyen kiadandó;

c) a cseléd természetbeli termény-járandósága a törvényes mértékkel és szokvány minőségben évnegyedenként előre, készpénz járandósága pedig évnegyedenként utólag kiszolgáltattassék;

d) a cseléd a bérlevelében megállapított és őt jogosan megillető járandóságának akár mennyisége, akár minősége tekintetében előállható megrövidülések ellen hatósági védelemben részesüljön.

A cselédek lakásviszonyának rendezéséről alkotandó várm. szab. rendelettel az iránt kíván intézkedést a gazd. egyesület, hogy egyrészt az uj cselédlakások csakis az egyes lakásrendszer szerint legyenek építhetők, más részt pedig a körülmények mérlegelésével határidő állapittassék meg, amely alatt a régi rendszerű cselédlakások ilyenekké átalakitandók legyenek.

A szüret eredménye vármegyénkben.

A szüretelés véget ért az egész vármegyében s ennek eredményéről a következő részletes tudósításokat vettük.

Szekszárdon a termés mennyiségre nézve körülbelől a tavalyihoz hasonló. A minőség azonban sokkal jobb. — A must czukortartalma 14 tői 22 fokig variál. — A szomszédos határokban a szüretelés eredménye szintén csak közepes.

Pakson az idei szüret befejeződött, de nem a legnagyobb közmegelégedesre, mert a múlt évi terméshez képest legalább 30 százalékkal kevesebb a terméshozam-átlag. Vigasztaló azonban, hogy a minőség az idén