Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-04 / 5. szám

Szekszárd, I. évfolyam

5. szám. Szómba?, 1905. február 4.

■ ■ r

TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELD HETILAP.

IMIegrjelenilc minden szombaton.

Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 140. szám.

TELEFON-SZÁM : 22.

Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. HlRDHTéSHK

legjutányo.abb számítással, díjszabás szerint.

Felelős szerkesztő:

• •DRÁR ISTVÁN.

Főm unkatárs:

NAUGH BÉLA.

Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon.

Szerkesztőség: Széchenyi-ntcza 10S5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. BUŐpiZHTÉs :

egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill.

NÉPTANÍTÓKNAK,

ha az előfizetést egész évre előre beküldik: 3 kor.

Közhivatalaink bérhelyiségei.

Lapunk múlt heti számában megemlékeztünk a szekszárdi szüle, sőt mondhatni nyomorúságos lakásviszonyokról.

Mindnyájunk érdeke ugyan : közérdek, de tekintsük azt, most egyszerűen privát szerencsétlenségnek, ha magán ember, mondjuk tisztviselő, kereskedő, iparos drága pénzéért sem juthat megfelelő lakáshoz s ne bíráljuk a közérdek általános szempontjából.

Lássuk e helyett közhivatalaink elhelyezését. Sok tekintetben valóságos »botránykő“ ez; közttgyekkel foglalkozó embernek, akaratlanul is bele kell botlania.

Elhelyezésére nézve városunkban tagad hat hinni a ki r. törvényszék és kir. ügyészség a legszerencsésebb. Egy évtizeddel ezelőtt külsőleg is diszes épület hez jutott mindakettő. Városszépészeti szempontból ugyan e két hivatal elhelyezését sem mondhatjuk sikerültnek. A vármegye busás árért szerezte össze a szükséges telkeket, ha tehát e két egyébként diszes, palotaszert! épület előtt okvetetlenkedő róni. katk. népiskolát kicsinyes okokból nem lehetett máshova elhelyezni, akkor a törvénykezési palotát nagy kár volt ott és nem más helyen meg- ! épiteni. Kaphattunk volna azért a pénzért tágasabb telket is s városunk I fejlődését egészséges irányba terelhet- | tűk volna.

A törvénykezési palotának különben belső beosztása sem valami szerencsés. Igaz, hogy akkor a szóbeliség behozataláról, az esktidtbiró- ságok felállításáról még szó sem igen volt, legfeljebb elvi előcsatározás folyt i érdekükben. — Egy ilyen 120—140 { ezer forintba kerülő épületet azonban | nem szokás, nem is szabad a mának,

I a napi szükségnek megfelelően épiteni, számítani kellett v .-Ina a jövőre is. így pótolhatatlan hiányosság, hogy a I törvénykezési palotának nincsen megfelelő végtárgyalási terme. Fontosabb eskíldtbirósági tárgyalások, alkalmával az érdeklődő közönség nagyrésze kiszorul. A bírák, esküdtek is szoron- kodnak. ülledt a levegő s a napokig tartó tárgyalások határozottan károsak az azokon hivatalból és kényszerűségből résztvevőkre nézve. A bírák

szobái is meglehetősen szükek. Mindly» ez a hivatalhelyiség nagyjából mégis csak tűrhető !

A főgimnázium elhelyezése sem valami szerencsés. Az egész napra padba ékelt gyerekeknek szellős, jó levegő kellett volna. Fájdalom garasoskodni kellett. Ingyen telekért cserébe adtuk a jó hegyi levegőt. Kifogást tehetnénk az épület stylje ellen is. Az országúira néző főhomlokzat kupolája nagyon is kihivja a kritikát s olyan benyomást kelt, mintha a meglehetősen csinos nő hamis ékszert rak fel. Ha nem telik valódira, akkor inkább semilyen ékszer. Ez a kupola nagyon szegényes, otrombaságával sérti a jóizlést. De ez mind c^ak külsőség. Nagyobb baj annál, hogy a főgimnázium is csak a. mának épült. Már í potyog belől a, vakolat, a beton me- ! nyezet. E mellett, ha van is gondos- ! kodás egy pár parallel osztály felállitá- ! sához szükséges tanteremről, de örökre útja van vágva például annak, hogy idővel, hacsak egy szttkebbkörtt interna- tus is létesülhessen. Pedig nagy vonzóereje ez egy főgimnáziumnak. Kivált, ha nem tehetős úri gyerekek, hanem szegény tanulók jutnak olcsó ellátás

TÍlRCZÜ.

Hiába ....

Hiába szorítod Össze piros ajkad,

Hiába vett erőt A szótlanság rajtad-,

Szemed tűzben lángol, Halováng az arezod,

Értem a szivedben Dúló kemény harezot.

Hiába tagadod,

Enyém már a lelked.

Az a félénk létek Már engem ölelget.

Hiába szorítod Ajkadat még jobban,

Látom a szemedből:

Szived ériem dobban.

De mért is tagadod ?

Vesd el nehéz gondod,

Hidd el, könnyebb lesz, ha Az igent kimondod Hidd el; könnyebb lesz majd, —■ Akárki is vádol,

Halvány arezod rózsát Kap a boldogságtól.

Hidd el, édesebb lesz Ez a czndar élet.

Örömet-bánalot Megosztok én, véled.

Csókommal éltetlek,

Vidillak dalommal;

Megvédtek mindentől Ölelő karommal

Fazekas Endre.

Görög földön.

Irta: Zsigmond János.

(Folylatás is vége.)

Itt most megszakítom egy időre leírásom fonalát és a modern görög világból átvezetem t. olvasóimat az antik görög vi- i lágba, ahol e.-zünk és szivünk egyformán kellemes élvezetet találhat a fényes és dicső múlt kedves emlékein. Patrastól Athénig utazva, bőséges alkalom kínálkozik az antik világ legszebb és leghíresebb helyein benyomások szerzésére, amely benyomásokat és emlékeket a múlt, egyes egyedül a múlt kedves emlékei szolgáltatják.'

Téved, aki azt hiszi, hogy a régi görög világ hírneves helyei mai állapotukban a legkevésbbé is kedvező benyomást gyakorolnak reánk. Mondhatom, hogy tisztán csak a j múltak emlékein való merengés adja meg ezeknek a helyeknek a vonzóerejét. Ma akár Delphit, akár Eleusist stb. nézzük, tényleg

nem látunk egyebet, egy szomorúan nyomorult falunál. Aki tehát nem tudja az ezen helyekhez fűződő régi történetet vagy egyáltalán nincsen meg benne a hajlam a dicső múlt emlékein való merengésre, az ne is menjen egyáltalán Görögországba, mert itt se tájképi szépségek, se üde zöld erdők, se érdekes nép-tipusok nem fogják kárpótolni azokért a szenvedésekért, boszankodásokért és költségekért, amiken az utasnak Görögországban át kell esnie.

Milyen is volt az a sokat emlegetett régi görög föld ? A régi görög föld természeti szépségekben nagyon gazdag volt. Nem is szabad a mai görög föld szerint megitélni a régit. Zöld erdőségek borították a régi Görögország szép begyeit El sem képzelhető, hogy olyan fantáziájú és finom érzékű nép, amilyen a régi görög nép volt, ilyen földön kifejlődhetett volna, amilyen a mai görög föld. Mert egészen természetes dolog, hogy szép környezet, a természet szépségei stb. a rátermettségen kívül nagyban hozzájárulnak valamely nép fejlődéséhez. A mai görögökről ezen az alapon meg lehet jósolni, hogy bár- N mily kedvező körülmények közé kerüljenek is, sohasem fogják még távolról sem megközelíteni nagy elődeiket. Ez természetes is. Kopár sziklák között, kietlen völgyekben, ahol alig találhatni egy-egy zöldelő bokrot, nem fejlődhetik sem a nép fantáziája, sem szépérzéke, mert maga a sivár környezet bénitólag, lehangolólag hat a kedélyre, bús,