Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-01 / 26. szám
26. szám. Szekszárd, I. évfolyam. Szombat, 1905. julius I. TOLNA VÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. il-r minden szombaton. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 140. szám. TELEFON-SZÁM : 22. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutányosabb számítással, díjszabás szerint. Felelős szerkesztő : BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : HAUGH BÉLA. Kiadja Báter iános nyomdája Szekszárdon. Szerkesztőség: Széchenyi-utcza 1085. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. EliŐFIZETÉS : egész évre 10 kor., felévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, ha az előfizetést egész évre előre beküldik : 5 kor. Levél méltóságos Bezerédj Pál úrhoz.* A népkonyha nemesszivü vezetőjéhez van egy pár szavain. Közjótékonyságot gyakorolni emberi kötelesség, — de ez a közjótékonyság csak akkor teljes, ha mindenki, a ki rászorul, részesül benne és ha csakis azok részesülnek henne, a kik valójában érdemesek reá. A méltóságod vezetése alatt lévő' népkonyha ezen irányban rosszul van szervezve, rosz- szul van szervezve még pedig azért, mert a kérelmezőket senki sem ellenőrzi, hogy rászorulnak-e? senki sem ellenőrzi, hogy a kapott élelmi szert saját maguk és hozzátartozóik élelmezésére, vagy pedig másra használják föl? A népkonyhának jelen szervezetében is egy kis jóakarattal ellenőrizni lehet azt, hogy ki érdemli meg a jótékonyságot, de elismerem, hegy azt a körülményt, váljon a nyújtott élelmet valósággal a jótékonyságot élvező' fo- gyasztja-e el, a jelen szervezet mellett nem lehet ellenőrizni. Méltóságod és az adakozók óhaj* Tekintélyes helyről kapjuk e sorokat. A szerk. tása föltétlenül az, hogy a szegény ember télen, a mikor keresménye úgyszólván semmi, naponként tápláló, meleg ételhez jusson, nem pedig az, hogy a kiszolgált étel, állatok táplálására fordittassék; pedig a jelen szervezet mellett ez is megtörténhetik, sőt mondhatom meg is történik. — Megtörténik az is, hogy a kiszolgált és átvett ételadagot az, a ki kapja, eladja, vagy pedig egyszerűen, ha az illetőnek magas gusztusa azt be nem veszi, a Sédbe önti. Egyszóval, a kiosztott ételt nem mindig arra a czélra használják föl, a mely czélra a közjótékonyság és emberszeretet azt szánta. Botrányos állapotok ezek, az tagadhatatlan, de azért nem lehet ez ok arra, hogy Méltóságod nemes szive fölháborodva, a népkonyha nemes és jótékony intézményétó'l vissza húzódjék, de igenis ok arra, hogy a népkonyhának más szervezetet adjon. Engedje meg Méltóságod, hogy elmondjam, milyennek képzelem én azt a szervezetet, a milyennel birnia kell a népkonyhának, hogy a lehetőségig eleje vétethessék a bűnös visszaéléseknek. Mindenhol, a hol a nemes jótékonyság népkonyhát állitott fel és ennek révén lehetőségig enyhit a nyomoron, ezen jótékonyságát nagy egészben úgy gyakorolja, hogy a kiszolgált ételadagok, ott a népkonyha helyiségében fogyaszthatók csak el és csak ritka kivételes esetekben engedik meg azoknak elvitelét. Hogy ez lehető legyen, a konyha mellett a szükséghez mért, füthető terem áll a szegények rendelkezésére, a melyben megmelegedve, nyugodtan fogyaszthatják el a nekik nyújtott ételt. Ezzel a visszaéléseknek nagyrészben eleje van véve, azok pedig a kik valami oknál fogva a közös étkezőben meg nem jelenhetnek, (betegek, bénák stb.) minthogy ezek száma csekély lesz, könnyen ellenőrizhetők. Tudom én azt, hogy a méltóságod vezetése alatt levő népkonyhának nincs annyi pénze, hogy egy, az ilyen közös étkezőre szükséges helyet megszerezhesse és az épületei elkészíthesse, de tudom azt is, hogy mikor közjótékonyságról van szó, akkor nemcsak egy olyan fennkölt gondolkozása, jószivü embernek áldozatkészségére kell kizárólag támaszkodni, mint Méltóságod, hanem az egész társadalomnak sorakozni kell és minden eszközzel oda T-AaRCZ-A-. Vizsgák idején. Ne vigyétek a lányt Magas iskolákba, Ne tanítsátok sok Hideg tudományra. A jó Isten a lányt Másra teremtette: Nem okoskodásra, Hanem szereidre! Gyönyörűbb tudomány Úgy sincs e világban, Mint ami úgy terem Magától a lányban. Se nagyobb erő nincs Ez ő erejénél: A gyöngédségénél, A szereteténél! Az ő hivatása: Viditni, szeretni, Napnélküli puszták Napsugara lenni, Elűzni a gondot Pihenő tanyánkról, Kiizködő férfiak Felhős homlokáról! S lenni az eszmények Hű ápolgatója, Vigasztalanoknak A vigasztalója. Szóval: a szeretet Ar ő szép világa, Ebben van a lánynak Legszebb tudománya ! — Ne vigyétek a lányt Magas iskolákba, Ne tanítsátok sok Hideg tudományra, A jó Isten a lányt Másra teremtette; Nem okoskodásra, Hanem szeretetre. SZABOLCSRA MIHÁLY. Feleség-szerzés a Sárközben. Irta: Kovách Aladár. Gyönyörű Sárköznek hímbe rakott nótafákkal * ékes gyöngypártáj a, te hosszú domb- ! sor ott az öreg Sár fölött, jer! nyissad meg régen zárt ajakad szép mesére, szép regére jer ! Hej! regő röjtöm, Röjtött regém kezdőm : Sík Sárközöm gyöngyleánya Dali legény pártás párja * Nótafa = a szőllőfiirtös tőke. Bíbor tinge hímjét, Islangos kötőjét, Őszi szellő lobogatja, A fényös nap ragyogtatja. Hej ! regő röjtöm, Röjtött regém kezdőm: Eleven a hogy oldala, Tündérsereg járogatja, Apró lábuk nyomjál, Picziny szájuk csókját Sík Sárközöm legény fia Furulyába fujogatja. Hej ! regő röjtöm, Röjtök regét kezdőm: Szép világ volt hajdanán a szőlőhegy oldalán. — Mikor a nap őszre járt, lányok űzték a madárt. — Picziny piros csizma nyomát alig érezte a bakhát, úgy lebegett gyalogúton, horgoson át, egy tanyáról más tanyára, a Sárköznek sok leánya . . Mikor a nap őszre járt, legény űzte a leányt. * * * Dávid Sári öltözködik ünneplőbe, mert kimegy a szőllőkegyre: Gesztes haja selyemszálát bodorítja, sodoritja, sodrásával szép homlokát körülszegi karajozza; halántéknál mindkétfelől háromágra íonogatja, aztán füle alatt liajlós ívben hátulsó nagy fonatjához hátra vonja; abba aztán bele fonyTva, piros szalag dús bokrával megbokrozza. — A nagy fonat csipőn jóval alul érő sudár végét, Kérjük az előfizetések megújítását s a hátralékos előfizetési pénzek beküldését, hogy a lap szétküldésében akadály ne legyen.
