Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-27 / 21. szám
Szekszárd, I. évfolyam 21. szám Szombat, 1905. május 27. TOLNAVÁRMEGYE TÁRSADALMI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ HETILAP. Iv^eg-jelerLils: raindsn szom/bsiton.. Kiadóliivatal: Széekenyi-utcza 140. szám. TELEFON-SZÁM : 22. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Hirdetések legjutÄnyo«abb számítással, díjszabás szerint. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : HAUGH BÉLA. Kiadja Báter János nyomdája Szekszárdon. Szerkesztőség: Széchenyi-uteza 10>5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. ELiŐpiZETÉS : egész évre 10 kor., félévre 5 kor., negyedévre 2 kor. 50 fill. NÉPTANÍTÓKNAK, lia az előfizetést egész évre előre l ekiildilc : 5 kor. Gazdasági érdekeink. Ebben az országban lehet széttagolva a. társadalom külömböző politikai hitvallások szerint, azonban mindenek egyetértenek abban, bogy a gazdasági erőgyűjtés szempontjából összetartozunk és hogy mindannyian vállvetett., közös munkára vagyunk utalva. Nem változtat ezen a külömbözó' osztályoknak látszólag ellentmondó hivatása és érdeke sem, mert végeredményében minden társadalmi osztály czélja a nemzeti állam teljes kiépítésének nagy gondolatát szolgálni. Ami nézetkülömbség felmerül a termelésnek különféle czéljai és feladatai közt, az csak a felszínen mutatkozik s az osztályharczok mögött legtöbbnyire politikai szempontok lappanganak, amelyek hangzatos jelszavakba csempészve és elburkolva megtéveszteni alkalmasak az érdekelt közönséget. Mindazok, akik a dolgok mélyébe is bele tudnak és akarnak tekinteni, tisztában vannak azzal, hogy botor gazdasági politika volna egy-egy köz- gazdasági tényezőnek kedvezni a másik rovására. Elavult jelszavuk után indu'ni manapság teljesen idejét múlta és nagy nyugoti nemzetek módjára mi is las- sankint oda jutunk, hogy a közélet nagy kérdéseit a közgazdasági és nem a politikai természetű ügyek fogják képezni. A divatos jelszavak: Magyarország földművelő állam, lassanként egészen mást fognak jelenteni, mint azelőtt. Azelőtt ennek a mondatnak kizárólagos értelmet tulajdonítottak, azt tudniillik, hogy Magyarországon csak a földművelésnek van létjoga, ezen alapulván az ország megélhetése. Ma ennek a tételnek az értelmét másképpen fogják fel és körülbelül abban lehetne összefoglalni, hogy Magyarország alapjában őstermelő állam, ebbe azonban belenyugodnunk nem szabad, hanem igenis a termelt nyers javakból várható előnyt és hasznot, amelyet más államoknak szerez még azok kivitelével, igyekezzünk a saját magunk czéljaira fordítani. így jutna a földmivelő állam az ipari állammal szoros kapcsolatba, a nyers terményeknek kedvező értékesítése és kihasználása folytán. Mindnyájan érezzük szükségét annak, hogy iparunkon segiteni kell, mert az ma még szárnyaszegetten lebékózva áll a nemzetek versenyében. Fel kell tehát szabaditanunk. Szerves összefüggésben van mindezzel az utolsó tennivaló: a nemzeti kereskedelem megteremtése. Ez a közgazdasági programon azom- ban csak papiron fest ilyen szépen, a gyakorlati kivitel azonban sok akadályba és nehézségbe ütközik. A földmivelő helyzete igen nehéz, nyomasztó teherként sulyosodik reája a mai adórendszer. Ezt az akadályt legyó'zni nagy feladat. A kisipar helyzete állandóan rosszabbodik a gyáripar fejló'dése óta. Nem tud megküzdeni a nagy és szabad versenynyel és támaszték híján össze- roskad annak súlya alatt. Itt is reformokra van szükség, oly ipari törvényekre, melyek szabályozzák a kisipar és a gyáripar állami támogatását, az ipari képesítést, szakoktatást. Egyik legfontosabb tennivaló a szövetkezés eszméjének a kisemberek körében való terjesztése. Szövetkezés úgy gazdasági, mint ipari téren a legközelebbi jövőnek egyik elsőrendű feladata. Végül az Ausztriától vazallusi viszonyban függő kereskedelem nemzetivé tétele érdekében is a tennivalók egész sorozata áll előttünk. KereskeTAEC Z^L.A nő. Óh szép a nő, a háznak gerliczéje. Ha anyja térdén turbékol, nevet; Kezemet áldón emelem fejére, S ez érzelemnek ajk nem lel nevel: Éden, a melyből egy rész itt maradi, Ez a te üdvöd, a te sugarad! Óh szép a nő, ha arczán a szemérem Pirosló hamvas rózsákat fakaszt ; Ha felvont nyíllal Ámor ül szemében, S hű szív a czél s édesen sebzi azt : Égből lehangzó titkos szép zene — A szív örökké bár így érzene ! Óh szép a nő, ha édes gondba’ tölti Mint hitves, az elsuhanó időt, S hűsége, férjét új-új üdvre költi S a kedves házi baj leköti őt. Gyöngéd kezétől a gond elpihen, S erőt merít a férj, küzdelmiben. Óh szép a nő s tisztelt, ezüst hajával. Gyermekeit ki hűn nevelte fel; Sarum leoldom, úgy kulcsollak által, Emelj magadhoz, óh áldott kebel ! Óh kedvesim ti, életem nyarán : Lánykáim, nőm s te, édes jó anyám ! SÁNTHA KÁROLY. Erzsébet herczegnő XVI. Lajos nővérének kivégeztetóse. Eredeti kútfők után. A Il-ik év floreal 22-ód vagyis 1794. május 10-én egész Paris megütközve hallotta, hogy Erzsébet herczegnőt, XVI. Lajos nővérét a forradalmi törvényszék elé akarják állítani s hogy a Temple fogházból már át. is vitték a Conciergeriebe, melyet a nép gúnyosan elnevezett a guillotine előszobájának, mert jól tudta, hogy csak egy lépés választja el azt a vesztőhelytől. S valóban már előtte való nap este, midőn a herczegnő épen lefeküdni készült, megcsörrent a kulcs börtönének zárában, az ajtón egy börtönőr lépett be s igy szólt: „Polgártársnő, kelj fel azonnal, mert szükség van reád.“ Alig engedtek neki annyi időt, hogy felöltözzék s szivéhez szoritsa fiatal unoka- hugát, a kivel együtt volt bezárva azóta, bogy XVI. Lajost és Maria Antóniát a vesztőhelyen kivégezték. Ugyanazon sors várt reá, mint a királyra és királynéra, jól tudta ő ezt, de mégis, hogy j kissé megnyugtassa unokahugát, a fiatal herczegnőt, igy szólt hozzá: „Légy nyugodt, majd nemsokára visszajövök.“ De a durva börtönőr még ezt az illusiót sem hagyta meg nekik. „Nem, mondá, nem fogsz te többé soha sem visszajönni, vedd a fejkötődet és jöjj-“ Szakadó esőben fiakerbe ültették és átvitték a Conciergeriebe. Nyolcz órakor ért oda, 10 óráig várt, míg reá került a sor, hogy Deliége biró előtt, Fouquier-Tinville jelenlétében az előzetes kikérdezésnek alá veszik. Ügyvédet is kényszeritettek reá, Chauveau-Lagarde ot de ennek nem adtak módot arra, hogy a védelmet előkészítse. * * * A szomorú hir csakhamar elterjedt az egész városban, az emberek alig akarják elhinni s floreal 21-én tömegesen tódulnak a tárgyalási terembe, bol Dumas René-Francois elnököl. Huszonöt vádlott állott a biróság előtt, de ezek között könnyen megismerték Erzsébet herczegnőt, annyira magán viselte a Bourbon család jellegzetes vonásait, főleg annyira hasonlított XVI. Lajoshoz, ugyanazok az arczvonások, a hófehér arczbőr és kék szemek. A herczegnő tiszta fehérbe volt öltözve, ő ült a vádlottak közt legelői, hová készakarva ültették, mondja egy szemtanú, hogy annál jobban szem előtt legyen. A tömeg kiváncsi szemekkel nézte a herczegnőt, de ez nem hozta öt zavarba. Ott ült méltóságteljesen, nyugodtan, szive tiszta, lelkiismerete nyugodt, nem várt senkitől segélyt, csak Istentől, kinek kezeibe tette le ügyét, jól tudva, hogy biráitól igazságot nem remélhet. Vájjon mivel vádolhatják őt, ki példány-
