Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-29 / 17. szám
1905. április 29. 5 egy fillért sem fizetett. A károsultak Vargát és a vevőket, a kik tudták Varga bűnös vásárlását, csalásért a bíróságnak feljelentették. — Halál egy tyuk miatt. Szűcs György értényi lakos tyúkja csak kapirgált, kapir- gált, mi által* sok kárt okozott Dravecz György ottani lakos szöllejében. Dravecz egy ideig hessegette a falánk állatot, de biz az tyuk eszével sehogy sem tudott a helyzet magaslatára emelkedni, tovább kapirgált a szőllő között, amiért aztán életével lakolt, mert Dravecz György husvét szent ünnepének második napján irgalmatlanul ledurran- totta. A tyuk gazdáját, Szűcs Györgyöt azonben elfutotta a méreg kedves tyúkjának kimúlása miatt s estefelé, amikor Dravecz György a háza előtt álldogált, kérdőre vonta, hogy hogy merészelte bántani az ő tyúkját ? A szóváltásból ökölre mentek, azaz, hog) Szűcs Draveczet fellökte, de a szomszédok megakadályozták a további ütlegelésben. Amiért aztán még inkább boszut forralt es este, mikor úgy 9 óra tájban Hamar Lajos korcsmájából ittas állapotban hazafeje ment, pajtásaival, Szűcs József, Szíjártó János, Szíjártó József, Papp Mihály, Papp Károly, Devecz Mihály és Keszthelyi Jánossal elkezdte döngetni Draveczék kapuját. A nagy zajra a 80 éves Dravecz lépett ki az ajtón s ideje sem volt már visszahúzódni, mert hirtelen megrohanták s a szó szoros értelmében agyonverték és szurkálták. A segítségére menő fia, Dravecz Ferencz is alig tudott a garázda emberektől élve menekülni. A vizsgáló biró azonnal megjelent a helyszínén, hogy a tett elkövetőit kinyomozza. — öngyilkossági kísérlet. Kerch György szekszárdi szabómesternek ig®n rosszul ment az ipara, nagyszámú családja mellett még arra a sorsra is jutott,^ hogy hitelbe vett kenyér-keresőjét, varrógépjét nem tudta kifizetni s hitelezője elvette tőle. E miatt való elkeseredésében ollójával oldalba szúrta magát úgy, hogy veszedelmes sebével ; a Ferenez közkórházba kellett szállítani. — At. tanító urak figyelmébe! Árva J. könyv és papirkereskedésében Szekszár- don próbairási lapok, igen jó, famentes papíron, ízléses kiállításban 100 drb. 1 korona; bérmentes küldéssel 100 (lrb. I kor. 30 fillér. Mindennemű irodai és iskolai czikkek olcsón szerezhetők itt be. Mintákkal kívánatra készséggel szolgád a fenti ezég. Sárgult lapok Tolnavármegye történetéből. Csapó Vilmos kir. kamarás ur szívességéből érdekes két verset mutatunk be. Sz. Fördős Dávid nagydoroghi prédikátor és fia, a^ későbbi híres református egyházi szónok, Fördős Lajos írták ezeket gróf Esterházy Károly föLpáni beigtatására, amely 1836-ban országra szóló fénnyel «^ pompával ment végbe. E versek, mint költői müvek - , nem a halhatatlanságnak készültek, de kortörténeti vonatkozásaiknál fogva nagyon érdekesek s a nagyközönséget is érdekelhetik már csak azért is, mert Tolnamegye legelöbbkelő családjaira, illetve fiaira: Szilassyra, a Csapókra, Magyaryakra, Bezerédyre, Sztankouanszkyra, Jeszenszkyre — történik bennük hivatkozás. A két vers igy hangzik : ÉRDEMÜNNEP Méltóságos Gróf 3£öztí;rhAzy károly Űr, Ö Méltóságának a T. N. Tolna Vármegyei Fő Ispányi székbe lelt örvendetes beiktatásakor Szegzúrdon. 1836. »Akármi pompás oszlopnak Arapy betűi lekopnak, Idővel az is le dűl : Nem tud az ősz emlékezet Róla semmit; örök Nevet Ar érdem ád egyedül. Nem várhat julalmasabb béri Senki, — mintha Mása babért Tűz valaki fejére ; Ez örök élelet főváll Nem hervadó koszorúval Fedett sírja méjjére. KÖZÉRDEK Ki a’ Másókat szereti, Azt a’ Dicsőség hirdeti Trombitáján harsogva; Feltört koporsója felelt Emeli fel a’ Tisztelet Szent Templomát ragyogva. Sz. FÖRDÖS DÁVID XDoroghi Préd. »Ön érdekét lemondani Köz érdekért ki kész : Annak jutalma szent csókom ’S érdem cserága lész.» Az istenasszony igy, — ’s leg-ott Keresni mentenek, De titkos utain sokan Törést szenvedtenek. Mert lélek’ és erős kebel’ Hiánya mit tehet 9 Veszélyt, ezek ha Hintsenek, Ki kiizdni nem lehet. Kebelben égjen a' haza Iránti érzelem, ’S a' szivet a’ hőn lángolót Ne szállja félelem. Erő feszítse nem bűnért Sovárgó melledet; Tégy ! mert csak igy ragadhatod, Meg a’ derék Nevet. Küzdjél, de tűrni tudj! erény Lakához igy mehetsz; Jutalmat a' ki tűriekért Méltán fsak igy vehetsz. Te tudtad ezt, 's kikiizdled Öt, 'S hoztad magaddal a' Dicsőt, derék Eszlerházy, Honunk derék fia! Veled hazád a: eltűnőt, 'S adád honodnak át; — Magadnak a csergalyt tartván, 'S jutalmazó csókját 'S lángolni kezde ajkadon A’ csók ’s te lángola A’ szívre, mellű nagy, isteni Teltekre lobband. ’S onnan jövend buzogva, mint Forrás' ezüst vize, Hazánkra béke, és mataszt Suny art szere Ilire. Fogadd az illy nemes szivűt Fogadd Nemes Megye! 'S fohászra kelj, hogy igy tekint Reád az ég’ kegye. Mi még kesergjük a' kihunyt Szilassyt a’ remek Honfit, kinek porairól is Ragyognak érdemek; Kinek ha bár letörte is F földi életét Halál ■■ dicső 's nagy lelteit Hir szellő hordja szét: De oh te boldog, a' közös Rút eltörölheted, Midőn karoddal az erény' Fiát ölelheted ! Te boldog, oh örömkönyű Csorogjon arezodon, Ezer szives kivánalom Zúgjon határodon ! Kiáüsd : Éljen !. ■ . de mit 9 hiszen Örökre él, kinek Érdemfüzért adónak a' Hatalmas istenek! Igen. Te élsz Eszterházy ! Neved ragyogni fog Honunk egén, miként tüzes Fénylő csillagzatok Ragyogj tehát a' székben is, Mii im ma vészesz át, 'S deríts körülié uj derül, S boldogítsd a' hazát. Meglásd, mi szép az élei ott, Hol ólig derék fiák ülnek, körödben mini a' Nagy Csapók, Maggary-ak. Meglásd, hogy hol Bezerédy, Sztánkovánszky fogott Kezel Jeszenszky-vel, remek Tellek születnek olt. 'S Te felvirágzandsz oh Megye! Fel, és derülni fog Eged, mii ők derítenek Ők a’ remek Napok! 'S kik e’ Napok 9 . . . Tekintsd egünk Olt fen ragyog nevek; — Csillag tömegből éjjelen Fakóik ki szellemek Ti vagytok oh Ti Lelkesek, Kik a' Megyére szét Derűt sugárzótok, széppé Teremtvén életét. Ti vagytok oh ! poraitokon Kelend a' Musa fel, 'S merész kezekkel tettitek’ Az égre vési fel. 'S te itt elöl ragyogsz derék Eszterházy! Te itt Kapod mec/ újra a' tűrés' 'S a' reng' jutalmait. Dicsőség és Nagyság pompáz — Fel lelkes arezodon, — Erő mutatkozik, 's nyugszik Hatalmas jobbodon. Mély hódolattal a' Megye lm Néked adja át 'Szivét 's az égre küldi fel Sóhajtozó szavát : És hosszú földi életet ÓhajI Tenéked E'; — Kérvén, legyen mindég Veled A' Népek Istene. 'S mi Pápa' sík lapályain Daloljuk e’ napot, Szivünkben érzetünk után Emelve oszlopot; — Szluha István ajándéka a vármegyei múzeumnak. Szluha István czeczei földbirtokos, Tolnavánnegye paksi választókerületének országgyűlési képviselője egy remek és értékes miniatűr-festményekkel diszitett imakönyvet ajándékozott a múzeumnak. Az imakönyv alakja nagy nyolezadrét, a lapok fatáblába vannak kötve, melyet szép diszitésü préselt barnabűr borit. Az egyeg lapok finom olasz vagy franczia pergamentek s az imakönyv eredetileg 112 ilyen lapból állott, melyből csupán az utolsó üres zárólap hiányzik. Az első lapon hosszoldalával függélyesen álló négyszögü fekete és aranyszegélyü keretben egy czimert látunk: rózsaszínű alapon, halványkék ruhába öltözött fehér szárnyú aDgyal áll egy zöld halmon; az angyal előtt egy hegyére állított négyszögü paizs van, mely függélyes vonallal két részre van osztva; a bal zöld mezőt három koronás fehér oroszlán, a jobb arany mezőt kereszt alakra helyezett öt tengeri u. n. fésűs- kagyló (zarándok-csiga) disziti. Ezután következik a czimlap arany keretben. A hosszu- négyszögü mező apróbb négyszögekre van beosztva; a négy sarkában szép miniatűr- festéssel emberi és állati alakok, a négy elemnek: tűz, viz, levegő és föld jelképei láthatók; 8 kis négyszögben franczia szövegek vannak gótikus kolostor kézírással; a középső nagy négyszögben egy emberalak szétvetett lábakkal áll, nyitott belső részszel, melybe az alak körül elhelyezett nap, hold és öt csillagból eredő arany szálak vezetnek, mutatván, hogy az embernek melyik belső szerve felel meg a hét égitesthez kötött indulatoknak. Ezután következik a naptári rész aranykeretben ; a hónapokat megfelelő, jelképes és gyönyörű miniatűr festésű jelenetek kezdik ; meg s mindegyik mellé egy jelmondat is van ; írva; januárt egy lakomázó fejedelmi pár ; ábrázolja, jelmondata: pocula ianus amat (január kedveli a poharakat t. i. a farsangi mulatságot), februárt három nőalak ábrázolja egy közülük karszékben ül és beteg, a másik kettő gyógyszereket nyújt neki, jelmondata: et februarius algeo clamat (és februarius a hideglelés miatt jajgat t. i. a farsangi lako- mázás elrontotta az egészségét) és igy tovább. A naptári rész után következik maga az imádkozásra való szöveg, melynek egy-egy főrészét egy egész lapra terjedő s Jézus és az evangélisták életéből vett gyönyörű aquarel festmények választják el egymástól. A fest'S mig a’ kies hegyek Szegzárd Körül tömény zenek, Szavunktól addig a' Bakony' Sziklái rengenek. FÖRDÖS LAJOS a’ Pápai Fő Iskolában Papi Tudományt. halgató.u Muzeum, köziutézetek ügyei.
