Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-29 / 17. szám
“ 6 menyekkel szemben levő lapok arany alapon virág, gyümölcs és stilizált levélzettel díszített aquarel festésű keretbe vannak foglalva ; a többi lapok egyszerű aranykeretbe; a szöveg szabályos, tiszta és gondos kézirat, melynek nagybetűi legnagyobb részben rózsaszín vagy kék alapon aranyinitiálék. Az egész szöveget ezenkívül szétszórtan apróbb négyszögekben Jézus, az evangélisták, szentek és ; mártírok életéből való 24 drb. jelképes | miniatűr festmény díszíti, Az egész lapra ; terjedő képek elseje azt a jelenetet ábrázolja, j midőn Szt. Jánost olajba főzik elevenen s ő imára összetett kezekkel martir halált szenved. A második képen Jézust az olajfák hegyén Judás csókjával elárulja; a harmadik képen Máriát az Angyal üdvözli, háttérben angyalok serege látszik; a negyedik képen Mária a gyermek Jézussal karján dicsfénynyel övezve jelenik meg egy előkelőén öltözött hivő csoport előtt; az ötödik kép Jézus keresztre feszítésének nagy jelenetét ábrázolja; a hatodik képen a pásztorok imádják Jézust Betlehemben; a hetedik képen az angyal hirül adja a pásztoroknak a Meg- : váltó születését; a nyolczadik képen a nap- ! keleti bölcs királyok hódolnak a csecsemő Jézusnak; a kilenczedik képen a csecsemő Jézust bemutatják a templomban az Urnák ; a tizedik képen a Szentcsalád két angyal őrizete alatt Egyptomba menekül Herodes elől; a tizenegyedik képen Jézus Jairus leányát feltámasztja; a tizenkettedik kép egy harczias jelenet, melynek értelmét a képből kimagyarázni nem lehet.; a tizenharmadik kép Lázárnak feltámasztása, végül a tizennegyedik kép Máriának mint Jézus anyjának imádási jelenetét ábrázolja. Az utolsó lapon egymás alatt öt sorban hetük és fekete meg színesre fes- j tett ábrák vannak, melyeket ép úgy kell megfejteni, mint az efóle talányokat szoktuk mai nap; a talánymegfejtés a kép alá van Írva franczia nyelven. A szövegben az imarész után következik a tartalom-jegyzék, melynek végén franczia nyelven meg van Írva, hogy ezen imakönyvet Páris-ban készítették 1340-ben. A képeken levő személyek is az ezen időbeli franczia divat szerint vannak felöltöztetve. Az egész könyv kitűnő karban van, teljesen ép, hibátlan, az irás tiszta és fekete, mintha ma Írták volna; . a festmények színei élénkek, ragyogók. Valóban bámulatra méltó az az óriási türelem és aprólékos gondosság, mellyel ezt a könyvet készítették; betűi kezdettől fogva végig egyformán szépek, egyformán nagyok úgy, hogy a mai nyomdaiparnak is méltó díszére lenne ilyen precziz nyomtatás, nemhogy annak a jámbor szerzetesnek, ki tán egész szerzetesi életén át ott görnyedett íróasztala mellett, amig ezt a remek könyvet elkészítette. Szlltha Istvánnak ezen ajándéka múzeumunknak örök disze s tán legbecsesebb könyve lesz. TANÜGYI HÍREK. Szőlő- és borgazdasági tanfolyam. Értesítem tankerületein tanítóit, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszter f. évi 32,925. számú rendeletében a néptanítók számára négy hetes szőlő- és borgazdasági tanfolyamra hirdet pályázatot. A tanfolyam május 29-től junius 10-ig és okt, 16—28-ig, illetve okt. 9—21-ig tart. A tanfolyamra felvettek 120 korona átalányt kapnak. Felhívom tankerületem tanítóit, hogy 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényeiket hozzám legkésőbb május 8-áig terjesszék be. Szekszárd, 1905. április 26. Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő. Nyugdíjintézetbe felvétel. Spindlbauer Anna simontornyai községi óvónő 1905. január 1-től 600 koronával az országos tanítóig nyugdíjintézetbe felvétetett. Érettségi vizsgálatok. A szekszárdi állami főgimnáziumban az idei érettségi vizsgálatok írásbeli részének idejét május hó KÖZÉRDEK 15., 16., 17., 18. és 19. napjaira tűzte ki az igasgatóság. Az írásbeli vizsgálatot megelőző osztályvizsgák pedig május hó 10., 11., 12. és 13. napjain lesznek. Nyugdíjigény felemelés. Purt Gyula kalaznói ág. hitv. ev. tanitó nyugdíjigénye 1496 koronára emeltetett fel. Egyletek és társulatok. A kaszinó tánczestélye. A szekszárdi kaszinó ma este, saját helyiségeiben táncz- estólyt rendez. A nőegylet közgyűlése. A „Szegzárd- Tolnamegyei Nőegylet,“ mint már említettük, f. é. április 30-án d. u. 3 órakor tartja a róm. kath. ovoda nagytermében özv. Sass j Istvánná elnöklésével tisztujitó közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Titkári jelentés. 2. Jegy- i zőkönyv felolvasása. 3. A múlt évi száma- ! dások eiőterjesztése. 4. A jövő évi költség- ! vetés megállapítása. 5. Esetleges indítványok. 6. Tisztujitás. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, úgy az, f. é. május hó 7-én 3 órakor újabb meghívó kibocsájtása nélkül fog megtartatni. A Ferdinand János egyleti | pénztárnok által készített számadásból, me- | lyet Tihanyi Domokosné alelnök, Krcsmarik Pálné választmányi tag és Krummer János egyleti titkár vizsgált felül és ajánl elfogadásra, kiemeljük a következőket. Bevétele volt az egy lelnek: Mint múlt évi készpénz maradvány 288 kor. 49 61., Tagdíjakból 1380 kor. Adományok: Tolnám, tak. és hitelbanktól 40 kor. Szekszárdi takarékpénztártól 40 kor., Döry Dénesnétől 24 kor., Varga Jánosnétól 10 kor., Függöny kölcsönzésből 16 kor., Takarékpénztári kamatok 902 kor. 27 61., Tea estélyek jövedelmének fele 169 kor. 23 61., Értékpapírok vásárlása végett takarékpénztárból kivétetett 9837 kor. 75 61., Átfutó tétel: Tévesen bevételezett tagdíj 6 kor. Összesen 12713 kor. 74 fii. Kiadás: Szekszárdi és vidéki szegények és szegény tanulók állandó havi segélyezésére 2011 kor., Szekszárdi és vidéki sztgények részére adott rögtöni segélyek 43 kor., . Egyleti jegyző tisztelet dija 100 kor., Egyleti szolga díjazása 120 kor., Nyomdai számlák és posta portók 71 kor. 04 61., Szegényeknek kará- ' csonyi kiosztásra 30 kor., Három menház- nak karácsonyfára 30 kor., Takarékpénztári kivétel értékpapir vételére 9837 kor. 75 61., Átfutó tétel: Tévesen bevételezett tagdíj 6 kor., Pénztári maradvány 464 kor., 95 fii., Összesen 12712 kor. 74 61. Vagyonmérleg: A Szekszárdi takarékpénztárban 31/2°/o-al elhelyezett tőke 6420 kor. 10 61., A Tolnamegyei takarék és hitelbankban 4°/o-al elhelyezett tőke 400 kor., 10,000 K névértékű 4°/o-os magyar korona jár. kötvény 1904. deczem- ber 31-iki árfolyam értéke a 98‘35 K 9835 kor., A szekszárdi róm. kath. Óvodának adott kamatnélküli betáblázott kölcsön 7200 kor., Ingóságokban 250 kor., Készpénzben 464 kor. 95 61. Összesen 24570 kor. 05 61. Az 1905. évi költségelőirányzat: 2748 kor. 95 61. Van pedig az egyletnek 1905-ben 6 alapitó és 256 rendes tagja. A „Magyarországi Szent Erzsébet“ harmadik előadása. A szekszárdi róm. kath. olvasókör a már két Ízben nagy sikerrel t lőadott »Magyarországi Szent Erzsébet« czimü vallásos és hazaőas szinmüvet közkívánatra harmad Ízben is előadja e hó 30-án vagyis holnap vasárnap. A jegyek előre válthatók az elnökségnél és Árva J. könyvkereskedésében. A közönség ügyeimét melegen felhívjuk ezen szép vallásos és hazahas színműre, melynek betanítására a derék szereplők nem sajnáltak sem időt sem fáradságot. Majális. A „Faddi Kath. Ifjúsági Egylet“ f. é. május 7-én a „Korona“ udvarán, kellemetlen idő esetén pedig a nagy teremben, egyleti uj diszes zászlaja felszentelése alkalmával annak javára, tánczczal egybekötött zártkörű majálist rendez. Belépti dij személyenkint 40 őllér. Kezdete délután 4 I és fél órakor. Az ünnepség programja következő : 1. 9 órakor az ifjúság testületileg indul Zdrahál Gyuláné szül. Hegedűs Anna úrnő lakásához s meghívja a zászlóauyai — 1905. április 29. tisztségre. 2. Tiz órakor szent mise. Evangelium olvasása utón szent beszéd, tartja dr. Sipos István karkáplán Pécsről. Utána az uj zászló benedikálása; tartja Fekete Ágoston tolnai prépost. 3. Szent mise után a zászlóanya hazakisérése testületileg. 4. D. u. majális. Jegyek előre válthatók Ékes István ur üzletében ; Hostgánszki Antal egyleti dékány- nál s d. u. a pénztárnál. A „Tolnai Jótékonysági Nőegyesület“ 1905. évi április 30-án a „Tolnai Kör“ helyiségében tánczczal egybekötött tea estélyt rendez. Belépti dij személyenkint 2 korona. BÍRÓSÁGI ÜGYEK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1905. év május hő 2-ikán: Muth János és társai ellen lopás miatt, Bocsor József ellen okirathamisitás miatt, Komlósi Pál és társai éllen lopás miatt, Borbás József és társai ellen lopás miatt, Koch György ellen halált okozott súlyos testi sértés miatt. 1905. év május hó h-én: Bandi János és társai ellen emberölés miatt, Knopf Márton ellen hatóság elleni erőszak miatt, Kaszás Ferencz és társai ellen súlyos testi sértés miatt, Ábrahám György ellen lopás miatt, Bittner Miklósné ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt. G A Z D A S ÁG. Jelentés Tolna vármegye selyeiutermelé- séről és selyemfonó iparának állapotáról az 1804. évben. Mint minden évben, úgy ez idén is összeállította Bezerédj Pál évi jelentését a selyemtenyésztés eredményéről. Maga a jelentés a múlt évben három nagy kötetet tett ki, és részletesen föltárta Magyarország selyemtermelési állapotát, a mely immár sok reményre jogositónak mondható. Miudez Bezerédj Pál önzetlen és soha nem lankadó tevékenységének köszönhető, annak a Bezerédjnek, a ki büszke önérzettel tekinthet vissza arra a huszonöt esztendőre, a mit a selyemtermelés szolgálatában töltött. Ezúttal csupán Tolna vármegye selyem- termeléséről van szó, a melyet egy 208 oldalas könyv tár elénk. A részletes jelentést és az adatokat megelőzi Bezerédjnek a földmi- velési miniszterhez irt általános jelentése, a melyből a következőket emelhetjük ki A tapasztalatok szerint a községek érdek lődnek a selyemtermelés ügye iránt, s jól tudják, hogy épen akkor jutnak ama várva- várt első pénzhez, mikor tavaszszal erre leginkább rá vannak szorulva. A szakember szemüvegén nézve a dolgot úgy találja Bezerédj, hogy az eredmény még nem kielégítő, mert sokkal többet lehetett volna elérni bizonyos föltételek mellett. Annak oka ugyanis, hogy a selyemtermelés aránylag kevés jövedelmet hajtott, a szederfák elégtelenségében rejlik. Elszomorítónak mondja a jelentés, hogy a nagy költséggel és fáradsággal ültetett szederfák nagy meny- nyiségben pusztulnak el a kellő gondozás és kímélet hiánya miatt. Ennek meggátlására ajánlatos, hogy a községek a lombszedést ellenőriztessék és okvetlenül szükséges, hogy az elöljáróságok a lombszedés gátlásokat a törvény teljes szigorával torolják meg. A selyemtermelési ismeretek terjesztése végett minden tenyésztő minden évben újra kap egy képekkel ellátott kimerítő és részletes utasítást a helyes és okszerű selyemtermelésről. Ezen kívül ott, a hol szükséges, még külön oktatók is alkalmaztatnak, kik a termelés ideje alatt egy két községben végig járván, oktatják és ellenőrzik a termelőket. Hogy pedig még behatóbban történjék a termelők oktatása, az intézet alkalmazottjai külön előadásokat is rendeztek, mert tapasztalás szerint az élőszónak több hatása
