Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1905-04-01 / 13. szám
8 1905. április 1. VTOÉK Dombóvár. Érdekes felolvasás. A dombóvári Leányegyesületben márczius 26-án délután Dr. Kovács Rezső orvos »A betegek ápolásáról czimen felolvasást tartott. A rendkívül érdekes és tanulságos felolvasást, számosán hallgatták. Szabad Lyceum. A dombóvári Szabad Lyceum Egyesület vasárnap, márczius 26-án délután 6 órakor a Korona szálloda nagytér mében tartotta második felolvasó estéjét. Ez alkalommal Gyenis Antal, az állami népiskola igazgatója Keletázsiáról tartott értekezést. Ez az aktuális téma nagy közönséget vonzott a Lyceumba. Paks. Felolvasás a finnekről. Paksi tudósítónk Írja: Márczius 26-ikán érdekes hangverseny volt Pakson. Lasczik Ernő tanárjelölt, aki finn testvéreink, egyedüli rokonaink iránt való lelkesedésből meglátogatta őket, felkereste otthonukban, az „ezer tó hazájában“, hogy megismerje azt a népet, amelylyel mi magyarok Ázsia fensikjaiu együtt laktunk. Kétszeresen érdekes volt a tárgy, mert egész müveit Europa részvétét felkeltette a finn nép iránt az ő szomorú állapotuk, hogy t. i. a zsarnok Oroszország megfosztotta őket szabadságuktól, alkotmányuktól, s bele akarja olvasztani a nagy orosz tudatlan néptömegbe azt a művelt népet, ahol az Írni, olvasni nem tudók száma oly kevés. Hát mi magyarok hogyne viseltetnénk irántuk igaz részvéttel, mikor a rokonság mellett erre indít a hasonló sors is, amelyben évszázadokon át részünk volt? Irezing Ferencz magas nivóju zongora- játéka nyitotta meg a műsort. Azután vonós- quartett következett, amelyet budapesti zene- akadémiai ifjak játszottak nagy iskolázottságra valló művészettel. Azután következett a felolvasás, a melyet vetitett képek élénkítettek. Elvonult előttünk Finnország szép, de szegény vidéke. A tauulságos színes felolvasás lekötötte a figyelmet. — A szünet után ismét zongorajáték következett, majd a felolvasást folytatta Lasczik Ernő, most már Finnország népeit, szokását, műveltségét, történetét, alkotmányát ismertette meleg szeretettel és vonzó előadásban, szép képek kíséretében. Különösen a finn dalok mélabús hangja keltett méltó érdeklődést, mintha a mi szomorú nótáink lennének még szomorúbb kiadásban. A hideg vidék, a mostoha természettel való küzdelem, mely alig adja meg a mindennapit, s az ellenséggel való szerencsétlen harezok nem csoda, ha a vidámságot kiölték belőlük. A hosszú, érdekes programra megérdemelt volna nagyobb pártolást. A SZOMSZÉDBÓL. A pécsiek a pées-Mtaszéki vasút érdekében. Mig mi stoikus nyugalommal várjuk a sült galamb repülését, a fürge pécsiek minden követ megmozgatnak a még kiépítetlen vasutak érdekében. így tekintélyes polgárok, gyárosok és kereskedők a következő beadványban sürgetik Pécs város tanácsát a pécs-bátaszéki és pécs-miholjáczi vasút melleit való állásfoglalásra. Pécs sz. kir. város tek. Tanácsához ! Pécs sz. kir. város gyárosai, kereskedői és iparosai a helyi kereskedelem és ipar pangását régóta sinylik. Munkás szorgalmuk és igyekezetük daczára vagyonilag visszamennek és csekély üzleti forgalmukból tisztes hasznot azért nem várhatnak, mert a modern igényeknek megfelelő költséges berendezkedéssel szemben a vevők forgalmának emelkedését kell nélkülözniük. Pécs városának azért mindenekelőtt fogyasztó területét kell kibővitenie és minthogy vidékének termékekben bővelkedő, éppen legvagyonosabb községeitől, mint Somogy, Vasas, Hosszuhetény, Pécsvárad, Zengővárkony, Nagypall, Lovászhetény, Várasd, Fazekas-Boda, Püspöklak, Kékesd, Geresd, Ráczmecske, Feked, Szebény, Szűr, Vcménd, Bozsok, Himesháza, Somberek, KÖZÉRDEK Dunaszekcső, Báta stb. el van zárva, mivel alkalmas forgalmi eszköz hiján nevezett községek lakói Pécs városával szorosabb piaczi összeköttetést fenn nem tarthatnak: szívesen üdvözölnék a pécs—bátaszéki és a pécs— miholjáczi vasúti tervek megvalósítását, mint olyant, amely biztos eszközül szolgálhatna arra, hogy Pécs város kereskedőinek és iparosainak helyzetében javulás álljon be. Tisztelettel alulírottak tehát első sorban is a pécs—bátaszéki és pécs—miholjáczi helyi érdekű vasút kiépítését óhajtják. A bajai dunahid kiépítését a magas kormány már a tavaszszal megkezdi és ha annak elkészültéig a pécs—báttaszéki vasút is kiépül, nyitott utat nyerünk túl a dunai üzleti vonatkozásaink olcsóbb és gyorsabb lebonyolítására. Fécs, 1905. márczius hó 27-én. A kérvényt 70-en Írták alá. Mint a Pécsi Napló Írja Pécs sz. kir. város tanácsa is azon van, hogy minél gyorsabban járuljon hozzá a maga ítészéről is a Pécsről kiindulólag létesíteni szándékolt uj vasúti vonalak megvalósitásához. Mégis aggodalmai vannak a pécs—bátaszéki vasútvonal útirányának azon része ellen, hogy a vonal Bátaszéknél nézete szerint túlságos mérvben lekanyarodik, hogy elérhesse Duna-Szekcsőt Az érdekes okmányt, kibővitve a ház renoválására vonatkozó adatokkal a Dicenty család a ház elkészülte után ismét visszahelyezi az emléktábla mellé. CSflRfíOK. Házi különös orvosságok 1768-ból. (Folyt, és vége.) Talpfájásról. Friss káposzta levelet köss reá, igen jó. Vagy : a dohányt borban timsóval főzd meg, s éjszakára kösd rá. Jó egy fazék vizet forralni egy marok sót és két vagy három marok hamut belé vetni ; estve s reggel dézsába töltvén vagy két hétig abban áztatni; a testből akármely nyavalyát levon. Álljon itt e könyvből néhány vers, mely a boritalról szól. Az édes és fehér bor. Az édes és fehér borok táplálóbbak Testedet tartani, higyjed azok jobbak. Tagjaid az ilytől lésznek zömök jobbak, Erőd ezzel épül, s inaid gyorsabbak. Piros bor. Ha piros bort iszol felettébb s gyakorta Gyomorpuffadás lesz annak az ártalma. is, mig az engedményesek más megoldást nem is tartanak megvalósithatónak. Mielőtt már most a tanács is állást foglalna, hogy a közgyűlésnek minden tekintetben megnyugtató 'fölvilágositást adhasson, fölkérte Duka Achilles műszaki tanácsost és Szommer Gyula felügyelőt, a máv. osztálymérnökség pécsi főnökét, tekintsék meg Rauch János városi főmérnök társaságában sürgősen a tracet, nem lehetne-e azt megrövidíteni, vizsgálják egyúttal felül az ideiglenes költségelőirányzatot és tegyenek erről sürgősen jelentést a tanácsnak, mely szükség esetén rendkivüli közgyűlés egybehivása végett tesz majd előterjesztést a főispánnak. ApPósógok. Okmány Garay János szülőházában. Garay János szülőházának bontása közben az ott elhelyezett emléktábla alatt érdekes okmányra akadtak. A czinkpléhből készült tokba helyezett okirat teljes épségben megmaradt s egyátalán nem látszik rajta, hogy már 24 esztendeje van befalazva. A vastag kutyabőrön szép kaligrafikus betűkkel a következő sorok olvashatók: Sőt ha tiszta volt is torkodnak az hangja, Rekedést ád néked, mert szód megzavarja. A felettébb való borital. Estvéli borital ha fájtatja fejed, S rosszul vagyon attól mind az egész tested, Ez légyen orvosság néked, attól higyjed Reggel ismét azzal áztassad a béled. A bor és vizitalról. A vizital igen árt az étel közben, Gyomrot meghidegit, s nem emészthet könnyen, Igyanak bort azért inkább az emberek, A több állatoknak jók lésznek a, vizek. Vagy mikor folyam nine*, éltessék kútfejek, Nem jó, hogy csak vízzel éljenek emberek. Fű, fa megindul. Künn a határban mozdul az élet, itt j szánt, amott boronái a magyar; felesége pedig kapál, ha ugyan nem henyél otthon a szomszédasszonynál, szövögetvén a mendemondák czifra szálait. Egyébként ezt kapálás közben is meg lehet tenni s mikor a krumplit, kukoriczát meg a babot ültetgetik, képzeletük kikölt egyet-mást, a mi sem nem bab, sem nem kukoricza. Künn a határ inkább szürke még, mint zöld. Itt-ott egy esik, egy tábla tavaszi zöldje erősen kirí a nagy szürkeségből. A fű már láthatóan megindult, de a fa még Ezen ház, melyben Garay János 1812. évi október hó 10-én született, a költője emlékét heryadhatlan érdemei iránti kegyelettel őrző szülőváros és a nagy közönség által emléktáblával jelöltetett meg 1881. évi szeptember hó 4-én, ő Felsége I. Ferencz József dicső uralkodásának, Tisza Kálmán miniszterelnökségének, Perczel István tolnamegyei főispánságának, Perczel Dezső alispánsá- gának, Rausz Béla központi járási szolgabiróságának és Nagy József szekszárdi bíróságának idejében. Az ünnepély-rendező bizottság : Bencsik Kálmán Dr. Sass István biz. tag. Perczel Dezső alispán, biz. elnök. Boda Vilmos bizottsági tag. Gerenday Lajos bizotts. tag. Dr. Szigeth Gábor bizottsági tag. Knar Albert biz. tag. Totth Ödön. Eötvös K. Lajos biz. jegyző Dr. Steiner Lajos biz. tag Fejős Károly. (Alól apró betűkkel odaszoritotta a nevét az emlékirat leirója is a következőképen): Szekszárd, 1881. szeptember Cziráky Gusztáv. Hátlapján pedig ez áll : Ezen ház tulajdonosa Dicenty Gyula Geiger Paulina Dicenty Géza Dicenty László. Alól alig olvasható, apró betűkkel ráírta nevét Sass József is, 8ass István testvére.
