Közérdek, 1905 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-01 / 13. szám

úti kocsi, az azokban elhelyezett áruval együtt teljesen elégett. A vasúti személyzet teljes önfeláldozással mindent elkövetett, hogy megmegmentsen, amit lehet, de a kár igy is jelentékeny. Annak összegét megállapítani még nem lehetet, mert még nem tudják mennyi és milyen áru égett el. A tűz keletkezésének okát már ki is derítették. Egy Rosenbaum Sándor nevű 10 éves bonyhádi fiú a nyitott raktárhelyiségben czigarettára akart gyújtani és eldobta a még égő gyufát, mely csepüre esett. Ez meggyuladt és csakhamar nagy sebességgel terjedt tova a tűz, melynek kitörése előtt azonban a fiú megugrott. Az elégett áruk túlnyomó részben bonyhádi kereskedők és iparosok czimére érkeztek Hidas Bonyhád állomásra és azok által adattak föl továbbítás végett. A tűzesetről még az este az illetékes felső helyekre jelentéseket küldött a hidas-bonyhádi állomásfőnök. Mire a bonyhádi tűzoltóság a helyszínére ért, a tűz jóformán már el volt oltva.

— Varró és szabászati iskola. Klein Jolán, Klein Endre nyug. gyönki jegyző leánya, ki Budapesten K.-né Margitay Maris varró- és szabászati tanintézetében szerzett képesítést, Gyünk községben »Varró- és szabászati iskolát« nyitott, a melyben intelligens hölgyek a mértékvevésben, az angol és franczia minta rajzolás-, szabás és varrásban alapos oktatást nyerhetnek.

— Súlyos evező csapás. Molnár György és D. Vajda István gerjeni lakos halászok már régóta ellenséges viszonyban vannak egymással és hogy Molnár Györgyöt Vajda jobban boszanthassa, a Dunán levő ladikját mindig eleresztette. Folyó hó 22-én, mikor Molnár a halászatból vissza felé tért, kérdőre vonta Vajdát, hogy miért eresztette el a ladikját, majd összeszólalkoztak, a mikor Vajda a nála levő evezővel úgy oldalba ütötte Molnárt, hogy ennek 5 oldalbordája eltörött.

— Halál 25 krajczárért. Koch György belecskai lakos Benkő Sándor és Kern János barátaival múlt hó 26-án kiment apja szőllő- hegyi tanyájához. Este felé mikor haza felé jöttek, találkoztak Metzger Ádámmal, a ki Kochot mindenféle sértő kifejezésekkel illette. Koch azt mondta Metzkernek, hogy előbb adja meg a 25 krajczárját és azután sértegesse. Erre Metzger Kochot mellen ragadta és ütlegelni kezdte, a miért Koch Metzgert úgy mellbe szúrta, hogy nehány óra múlva meghalt.

— Hegyközségi közgyűlés. Bakta-Bar- tina hegyközség 1905. évi április 2-án d. u.

2 órakor rendkivüli közgyűlést tart. Tárgy- sorozat: 1. A főút kövezetének meghosszabbítása. 2. Az alapszabályok módosítása. 3. Bödő- és gyüszüvölgyi szőlősgazdáknak a hegyközségbe belépése. 4. Egyéb indítványok.

— Ez is névváltoztatás ? Kk. Tőke József, Juli, István és Mária szekszárdi lakosok családi nevüket Tamásra változtatták. No az olyan névváltoztatásnak sincs ám semmi értelme, mikor valaki szép, eredeti tiszta magyar családi nevét, idegenből való keresztnévre változtatja; az ilyenből nem igen kérünk mi magyarok.

— Hivatalszolga változás. Kaszás László szekszárdi állampénztári hivatalszolgát a pénzügyigazgatóság tanácsa a pénzügyigazgatósághoz helyezte át.

— Áthelyező S. A pénzügyminiszter Didó- j vácz Ignácz gyulai p. ü. fogalmazót Szek- szárdra helyezte át.

— Megtámadta a csendőrt. Szaszuj István eszéki illetőségű csavargó Bátaszéken koldult, amiért Siirii Ferencz csendőrörsve- zető a községházához akarta kisérni; a csavargó hirtelen az őrsvezetőnek fordult, mellen ragadta és botjával fejbe ütötte; erre az őrsvezető is kardot rántott önvédelemből s támadóján végig vágott úgy, hogy fején súlyos sérüléssel a szekszárdi Ferencz-kórházba szállították; felgyógyulása után hátóság elleni erőszakért állítják a bíróság elé.

— Lopás. Rudolf Márton szekszárdi lakos Reich Ármin és Hirsch János szekszárdi lakosok Anna majorbeli gazdaságán takarmányt és zsákokat lopott. A csendőrség a járásbíróságnak jelentette fel.

— Szocziálisták Szakoson. Valami Huf- nágel Jakab nevű munkás vasárnap szocziálista

1905. április 1.

KÖZÉfjDEK

; tanokat hirdetett az összegyülekezett népnek 8 a folytatást is megígérte; de mivel a papi j és hivatalnoki osztály ellen izgatott, a foly- j tatást majd csak a csendőrség hallgatja meg.

— A vándorló Slemender. A szekszárdi i főgimnázium sikkasztó iskolaszolgája büntetését kitöltvén, most helyről-helyre vándorol

| gramofonnal és szkioptikonnal, a bucsu-helye- ken pedig szentképeket, olvasókat és játékokat árulgat, hogy családját fenntarthassa.

I Mindenesetre örülni lehet, hogy a megtéve- lyedett ember jó útra tért.

— A müveit franczia. Más nemzetek fiai úgy tanulják, úgy nevelik beléjük a műveltséget, a francziával az udvariasság és műveltség vele születik. Volnisant Jenő ez alól a tétel alól, fajának ezen tulajdonsága alól kivételt látszik képezni, mert hogy valaki

j vendégszerető hajlékot az istálló ablakon át hagyjon el, ahhoz nem kell éppen született francziának lenni. Ez a t. franczia ugyanis, ne keressük miért, miért nem, vendége volt í a szekszárdi tolonczállomásnak, ahonnét a | sétára szánt idő alatt az istállóba lopódzván,

| ennek szellőző ablakán át a hegy felé elsétált.

| Nem sokáig élvezhette azonban a tavasz üde ! levegőjét s az arany szabadságot, mert Czeczén egy csendőr igazolásra szólította fel, de a mi t. francziánk — ami ismét nem illik művelt francziához — szó nélkül futásnak eredt s a csendőrt a faképnél hagyta. Azaz bocsánat, csak akarta, mert a magyar csendőr meg van olyan legény, akit nem lehet ott hagyni, mint ahogy ott hagyta szt. Pál az oláhokat, olyan embernek, akivel beszélni szeretne. Utána vetette tehát magát a mi francziánk- nak s ez midőn látta, hogy elmenekülni nem tud, szembe fordult a sarkában levő csendőrnek s megragadta. A csendőr sem vette tréfára a dolgot s oldalfegyverével olyat vágott a franczia védelemre emelt karjára, hogy az most a szekszárdi kórháznak, a hova beszállították, lesz hosszabb ideig vendége, fel- gyógyulása után pedig az igazságszolgáltatás veszi majd pártfogásába.

— Szüleit lopla meg. Grünhut Simon bonyhádi lakos szabósegéd, ki lopásokért és csavargásért már többször volt büntetve, múlt hó 15-én ellopott szülei házától többféle ruhaneműt, hogy azokat eladja. Szülei a lopást észre vették s fiukat a községi elöljárósághoz bekisértették, de a börtön helyiségből megszökött. A csendőrség azonban elfogta és az ellopott holmival a bonyhádi kir. járásbíróságnak átadta.

— Gabona tolvajok. Füleki József és Pap István a Paks községhez tartozó Daróczi pusztai gulyások az uradalmi magtárban többször megfordultak s módjukban volt kiszemelni, hogy oda akkor is bejuthassanak, mikor senki sem látja. Ketten szövetkezve az utóbbi időben a magtárból különféle gabona nemüt loptak el. — Nemes uradalmi

I gazda a múlt héten Paksról haza menve, az utón találkozott Füleki József leányával a mikor az egy kosárban a lopott gabonát j Paksra vitte eladás végett. A puszta gazda a leányt visszakisérte, a két gulyást pedig feljelentették a bíróságnak.

— A szabadkai Ő Felsége. Mig az ország mostani politikai viszonyai miatt a honatyáknak feje fájdul, egy némelyik honpolgár agya meg is hibban a nagy ország gondjától. A héten a szekszárdi kir. állampénztár kapta az alábbi furcsa felségparancsot:

Kir. Őfelség Parancs!

Kezelő pénztár urat Felkérem a beszedett adót beküldeni s minél előbb Szabadkára királyi adóhivatalba pontos kiszolgálást ; király Szabadkán lakik, kinek az országnak feje és gazdája kezelője ezennel tudatom behajtani és végrehajtani bővebbet a lap igazol és minisztérium. Kezelő pénztár névjegyzék kéretik. B. Tisztelettel Első Ferencz József E. Németh Császár 1905. 13/24.

Ez bizony már az agynak olyan bonyodalma, amiből a szabadkai Ferencz József aligha bontakozik ki ebben a világi életben.

— Halál egy — szó miatt. Paksi levelezőnk írja : Megható eset történt Pakson f. hó 26-án este. Pécsi Dávid 17 éves asztaloslegény az utczán utánna kiáltott több hasonló korú legénynek, akikről azt hitte, hogy bará7

tai. Ezért azok közül egy Arnold nevű 1 csizmadia legény többször arczul ütötte, hogy | mért mert utánuk kiáltani. Erre Pécsi a kezében levő asztalos szerszámmal mellbe szúrta 1 és éppen szivén találta Arnoldot, úgy hogy rövid idő alatt kiszenvedett. A meggondolatlan 1 cselekedet két családot döntött siralomba. Két ! fiatal életet tett tönkre. Nem tudja az ember j melyiket sajnálja jobban; azt-e, aki testi életet vesztett el, vagy akinek lelki nyugal I mát dúlja fel ez a szomorú véletlen. Arnold veszekedő hírében állt, kinek bátyja hasonlóképen múlt ki. Pécsi szelíd természetű, a pillanat hatása alatt való felháborodásában követte el szomorú tettét.

— ös állat csontok. A Dicenty-féle ház fundamentumjának ásásakor ős állati csőn tokra akadtak.

— A mérges vevő. Kovács Szinkó Jánosné és Petrovics Juli egy üzletből kifolyólag Rátkag László ügyvéd irodájába mentek s mikor Naszvadg Imre Rát- kay irnokja az asztalától távozott, a Gallai Jánosné Német Francziska mint eladó és Kovách Szinkó János, K. Szinkó Jánosné és Bodor Julia mint vevők között kötött szerződést, úgy egy 740 K dföldvári hitelbanki kötvényt, melyen ő adósként szerepelt, az asztalról felkapta, az utczára futott, s azokat összetépte és azután a Dunába dobta.

— Megkísérelt betörés. A gyönki önsegélyző egylet kárára folyó hó 28-ára virradóra betöréses lopást kíséreltek meg. A helyiség 3 ablak fiókját betörték s azon keresztül másztak be. Valószínű, hogy valaki által tettükben megzavartattak, mert semmit sem vittek el.

— Felakasztotta magát. Korán megunta az élet küzdelmét Müller József 18 éves czipész segéd tamásii lakos. Nem volt lelki ereje szembe szállani az élet viharával inkább a halált választotta. A minap felakasztotta magát, mire észrevették már halott volt.

— Lopás a fogházban. Bachmager

Teréz bonyhádi születésű cselédleány e hó

22-én szabadult volna ki a törvényszéki fogházból, a hol lopás miatt 6 havi fogházbüntetését töltötte. Szabadulása alkalmával el lopta két fogoly társnője közül egyiknek a szoknyáját, a másiknak pedig a kendőjét. Szabadulásakor azonban az őrmester megmotozta s nála megtalálta a lopott holmit, igy a kir. járásbiróságnak újra átadták, a bíróság ismét 14 napi fogházra ítélte.

— Czirkuszlátványosság Szekszárdon. A jövő hót első felében érkezik Szekszárdra a 80 tagból álló czirkusz, Claire Laforte igazgatónő vezetése alatt. A nagy látványosságra közönségünk figyelmét már jó előre felhívjuk.

— A hirdetések haszna. A berlini statisztikai hivatal főnöke, dr. Weber kimutatta, hogy azok az üzletek, melyek rendszeresen" hirdettek, 1904-ben 74% kai nagyobb üzleti forgalmat értek el a postai küldeményeknél, mint azok, a melyek nem hirdettek. A szórványosan hirdető czégek postai küldeményforgalma azonban csak 4%-kal volt nagyobb az egyáltalán nem hirdető czégekénél úgy. hogy a nem rendszeresen folytatott hirdető seknek számottevő haszna egyáltalán nem volt. Ugyanilyen haszna van Magyarországon is a rendszeres hirdetésnek, melyet azonban gyárosaink és kereskedőink még mindig erősen elhanyagolnak.

— Sok pénzt takarít, ha a mindennemű vásznakat, férfi és női fehérnemüeket köz vetlen a gyárakból rendeli. Kereskedelmi iroda, Budapest, Kerepesi-ut 65.

— Remekmű. Megjelent az »Érmelléki első szőlőoltvány telep« árjegyzéke 15-ik évfolyam, rendkívül díszes kiállítás, számos képpel és gazdag tartalommal, mely nemcsak az árakat, hanem mindenkinek, aki a szolé szét iránt nem is érdeklődik, szükséges- gyakorlati utasításokat is tartalmaz. Ez a mü bemutatja és bőven ösmerteti az ország ban oly rohamosan terjedő sodronyfonat és tüskés sodronykelütések alkalmazását is 12 képben. Aki czimét egy levelezőlapon tudatja, annak ingyen és bérmentve küldetik meg, czim „Érmelléki első szőlőoltvány telep“ Nagy-Kágya (Biharm.) Ezen telepnek mai számunk hirdetési rovatában közölt „Szőlőlugast ültessünk“ czimü hirdetésünkre felhívjuk olvasóink nagybecsű figyelmét.