Kredics László-Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma - Urbárium episcopatus vesprimiensis anno MDXXIV. Fontes Minores ad Históriám Hungáriáé Spectantes. (Budapest 1993. Új Történelmi tár 4.)
Az összeírás a két püspöki vár: Veszprém és Sümeg, valamint az Ősi faluban levő majorság és a peremartoní udvarház és majorság ingóságainak leltárát, a két vár személyzetének eltartási költségeit, a veszprémi székesegyház és papsága püspöki járandóságát, a katonatartás terheit (az 1498. évi XX. törvénycikk száz lovas kiállítására kötelezte a veszprémi püspököt), a budai, zalai, fehérvári és a veszprémi főesperesség tizedjövedelmének bérbeadásából várható bevételek számbavételét, továbbá a püspöki birtokok részletes urbáriumát tartalmazza. Mivel az utóbbi alkotja az összeírás túlnyomóan nagy részét (kb. 85%-át), joggal nevezhetjük a műfajilag vegyes összetételű forrást a püspökség urbáriumának. Az 1524. évi pillanatfelvétel szerint a veszprémi püspökség birtokállománya hét dunántúli vármegyében két várat, Veszprém püspöki város egy részét: Szentmiklósutcát és Szenttamásfalvát, továbbá három mezővárost (Sümeg, Zalaegerszeg, Nova), 71 falut vagy falurészt és öt pusztát, a budavári Mindszent (a mai Úri) utcában pedig egy püspöki kúriát foglalt magába. 1 0 A veszprémi püspöki nagybirtok nagyságrendjét kellően érzékelteti, hogy az egri püspökség 1476-ban Eger és Szarvaskő vára mellett a püspöki székvárosban és 46 helységben, az esztergomi érsekség pedig 1488ban Esztergomban, 13 mezővárosban és 98 faluban volt földesúr. 1 1 A veszprémi püspök birtokállománya az eszter1 0 A veszprémi püspökség Mindszent (Úri) utcai kúriáját 1495-ben palotának mondják. Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei 15 (1950) 296 (93. jegyzet). Vö. Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése. (A továbbiakban: Beriszló.) Budapest Régiségei 20 (1963) 130, 134 (84. jegyzet); Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában l. Bp. 1966. 582. 1 1 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 37008. A jó száz évvel későbbi másolatban fennmaradt s a végén - a tizedbevételek felsorolásánál - kissé hiányos forrás külön (fol. 26-29r) összeírja a bélháromkúti ciszterci apátság birtokait. Ezeket természetesen nem számítottuk a püspökség birtokállományába. Vö. Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és a magyarországi agrárfejlődés a XV-XVII. században. Bp. 1963. 47; Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Századok 94 (1960) 88. A kisebb birtokállomány ellenére az egri püspök jövedelme jóval több volt a veszpréminél, mert tizedbevételei tetemesen meghaladták az utóbbiét.
