Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

Rajta kívül Wenzel Gusztáv, Karácsonyi János, Csánki Dezső, Fejérpataky László, Mihályi János, újabban Holub József, Lu•kinich Imre, Fuhrmann Camilla és mások dolgoztak a család engedélyével Gyömrőn. * * * A mi már most a levéltár belső tartalmát illeti, az elsőés másodrendű levéltár összes középkori okleveleinek kivonatait, a mohácsi vész utáni anyag válogatott darabjainak regesztáival, e kötetben kapja az olvasó. Azonban a nagybecsű missilis levél anyag nevezetesebb darabjainak részletes ismertetésére terünk nincsen, úgy hogy a levélírók nevén és a levelek keltén kívül többet közölni alig lehetséges. Mégis legalább nagyjában megemlítjük azokat a tárgyköröket, a melyekben a levelek tartalma mozog. így e levelek elsősorban a XVIII.-XIX. századi politikai mozgalmakkal és eseményekkel, az országgyűlésekkel, megyegyűlésekkel, párt élettel és mozgalmakkal, a vármegyei és országos igazgatással, udvari ünnepélyekkel, audienciákkal, s általában az udvari élettel s eseményekkel foglalkoznak. Igen érdekesek az udvari ágensek leveleiben leírt udvari hírek, pletykák, intrikák, hivatalokért, adományokért, címekért, kitüntetésekért folyó kulisszák mögötti küzdelmek és tülekedések, s a küzdők elgáncsolásának, az ellenük folyó esetleges aknamunkáknak részletezése. Szó van e levelekben pl: a vitám et sangvinem jelenetről, külföldi utazásokról, városok, vidékek nevezetességeinek, külföldi városok, udvarok életének leírásáról, a Horia-Closca lázadásról, az 1790—1791 évi reform korszak mozgalmairól, a XVIII. század végi török háborúkról, az 1794 évi Kosciusko-féle lengyel felkelésről, a napoleoni háborúkról, a Martinovics-féle összeesküvésről, az 1831. évi epemirigy azaz kolera lázadásról, .az 1839. évi pesti nagy árvízről, az insurrectióról, a Magyar Nemzeti Muzeumról, járványokról, s általában a közegészségügyről, (orvosok, ezeknek külföldi tanulása, szakorvosok, gyógyszertárak, kórházak stb.) igazság-ügyről, nevezetes emberek életéről, haláláról, temetéséről, bel- és külföldi oktatás és nevelésügyről, külföldi egyetemekről, a debreczeni, enyedi, huszti, késmárki, kolozsvári, losonczi, máramarosszigeti, marosvásárhelyi, pápai, pataki pozsonyi, selmeci, szászvárosi, székesfehérvári stb; iskolák szervezetéről, külső és belső életéről,