Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

a tanárokról és tanulókról, ezen iskolák berendezéséről, épületéről, könyvtárairól stb. — Olvasunk a bukaresti magyar ref. egyház és iskola (1830) felállításáról, azután gazdasági ügyekről, földmüvelésről, iparról, üveghutákról, papirmalmokról, pénzügyletekről, pénzeknek idegenbe való átutalásáról, tőzsdei árfolyamról, vizek szabályozásáról, a Győrben felállítandó gyapjúfonó és posztó gyárról, a szeged-pesti hajózható csatornáról, a Véd-, Ipari-, Gazdasági-, Gyáralapító stb. Egyletekről, a Pesti Jótékony Nőegyletről, a főváros, Buda és Pest, továbbá Bécs akkori életéről, a színházakról, hangversenyekről, mulatságokról, nevezetes eseményekről, építkezésekről, a budai és alcsuti nádori udvar életéről, a pesti műkedvelő társulatról, stb. stb. De nemcsak a szűkebb Magyarországról, hanem Erdélyről is szólnak e levelek. A Királyhágón túli bérezés haza köz- és magán életéről, a gubernium dolgairól. Szeben és Kolozsvár életéről, az ottani egyházi, világi, nemzetiségi, politikai, társadalmi, irodalmi stb. viszonyokról, az 1848-as eseményekről, sűrűn megemlékeznek ezen irások. Mindkét haza irodalmi és tudományos életéről, irodalmi, tudományos és zeneművek kiadásának pártolásáról, bel- és külföldi tudósokról, írókról, szerkesztőkről, könyvekről, könyvtárakról, többek közt a Teleki thékáról is, kiadókról, nyomdákról és nyomdászokról, folyóiratokról, napilapokról, könyvkereskedőkről, képek metszéséről sok adatot találunk e levelekben, a melyek a művészetekről, genealógiáról, heraldikáról, a zsidó ügyről, peres ügyekről, birtok ügyekről, a tervezett lutheránus és görög keleti közös egyetem felállításáról, azután egyes városok, községek, egyházak belső életéről, végül a Teleki család birtok ügyeiről, pereiről, gazdasági, tudományos, belső családi stb. stb. ügyeiről bőven megemlékeznek e levelek és írások. Bátran állíthatjuk, hogy a 1848 előtti tervező, haladni akaró, mozgó, élő, dolgozó, küzdő Magyarországnak, minden irányú életnyilvánulása e levelekben többé-kevésbbé meg van rögzítve. Es noha ezek az írások egy-egy esemény, intézmény, mozgalom, múltja teljes képének megrajzolásához nem elegendők, mégis a kutató ezeket az egykorú és megbízható részletfeljegyzéseket el nem mellőzheti, legfeljebb a megrajzolandó kép teljességenek rovására. Úgy, hogy bármely történelmi témához óhajt valaki a XVIII.—XIX. századból nyúlni, a téma