Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)
tásban az, ki nekem bajjaimban őrangyalom volt s egyetlen vigasztalóm. Annyi lélek, annyi elme, annyi szorgalom és tudomány ! mily veszteség — mind reánk nézve, kik igazán s íorrón szerettük, mint a honra nézve, — mi hijjába várta fáradozási gyümölcsét. Három esztendei utazása alatt mindig csak honn felé néztek vágyai, ott várta s várja most is kedvese. A budai hegyrül hányszor álmodozott s azon örömrül, mellyett akkor érezne, mikor a gőzhajón Pest felé menvén, — legelébb Esztergomnál messziről kékelve meglátná. — — — Szerettem őt kimondhatatlanul, szerettem ugy mint magamat — jobban mint magamat. — — — Édes mamám — szörnyű az én állapotom. — — — Ég a fejem — nem tudom, hogy szabaduljak meg ezen szörnyű váróstul, — miben annyi szerencsétlenség ért. Szökni szeretnék minél elébb, de az orvos még azt kivánja, hogy egészségem helyre állítása végett egy rövid ideig itt maradjak. Nem tudom, mit teendek." 3 4) íme László gróf ifjúkori levelei, a melyek éles fénysugárral világítják meg egy nyugtalan lélek mélységeit! Leveleit László színesen, elevenen, érdekesen, s gyakran sok humorral írja, de igen hajlamos a melancholiára is. Mindenre, ami körülötte történik, felfigyel. A színház, zene, tudomány, irodalom, politika, szép tájak, városok és azok nevezetességei, a lovak, a gazdaság mind érdeklik őt. Mindent észrevesz, s mindenről megvan az önálló véleménye, melyet hibás ortografiával bár, de hűségesen megír. Ortográfiája hibásságáért gyakran kér bocsánatot anyjától, s egy izben azt irja, hogy: „Gott siet auf das Herz und nicht auf die Ortographie." (1833. ápr. 10. Bécs.) Azonban térjünk vissza Münchenbe, a hol László gróf Petrovics temetése után már csak rövid ideig maradt, s anyjával, aki utána utazott, 3 5) csakhamar hazatért. László, fájdalmának enyhülése után közügyekkel kezd foglalkozni s a politika és irodalom mezején tüneményes, de mozgalmas pályát fut meg. De mentül jobban belemerül a politikai és irodalmi tevékenykedésbe, annál jobban távolodik szeretett Gyömrőjétől, a hova ifjúságának annyi kedves emléke fűzi. A pozsonyi diéta 3 4) Petrovicsnak ekkor már menyasszonya volt, fivérei közül egyik Szakolczán szenátor volt, a másik pedig Lónyai Gábornak jószágdirektora. 3 Ö) Anyjának 1836. március 15-én Bécsben kelt s Münchenbe szólló útlevele ma is megvan a gyömrői levéltárban.