Iványi Béla: A római szent birodalmi széki gróf Teleki-család gyömrői levéltára. (Szeged, 1931.)

Teleki Lászlóné pl. ezeket irja férjének : „Gesund und vergnügt sind wir alle. Der kleine Latzi verschönert sich seit drey Tagén so auszerordentlich, dasz wir alle verliebt in ihm sind ; er bekomt hübsche Rősschen auf beyden Wangen und ist dabey so lustig und munter, dasz ich vor Freude darüber wie im Himmel bin." Pár nap múlva ujabb levelet indit Gyömrőről a grófné Pozsonyban időző férjéhez, melyben a kis Lacziról ezeket olvassuk : „Wir sind alle gesund, der kleine Latzi nimt táglich an Liebenswürdigkeit und Artigkeit zu, du wirst Mühe habén ihn zu erkennen, wenn du lang aus bleibst." A következő év tavaszán a fogzás idejét élő kis Laczi jó kedvét egy pillanatra sem veszti el, a mit édes anyja siet is férjével tudatni, (1811. ápr. 5.) irván: „Der kleine Latzi macht Záhne; ist aber lustig und froh dabey." A kis gyermek tehát vidám, élénk, jókedvű és eleven, mint a hal a vizben, a mi mind makk egészséges voltának természetes következménye. Edes anyja Gyömrőről irt levelei mind tele vannak Laczi egészségének dicséretével, s a kicsike életrevalóságának hangoztatásával. Így 1811. szept. 26-án Gyömrőn kelt levelében ezeket irja férjének : „Der kleine Latzi springt den ganzen Tag so, dasz man ihn kaum haltén kann, dabey erhebt er immer ein so durchdringendes Freuden geschrey, dasz das ganze Haus davon ertönt — kurz er ist so munter, so voll Leben, wie ein Fisch im Wasser; wenn seine Lebhaftigkeit immer so zunimt wie seit deiner Abreise, so weisz ich nicht wie viel Kindsweiber wir ihm haltén werden müssen." Ez az elevenség nemhogy csökkenne, hanem még fokozódik, mert két nappal később, 1811. szept. 28-án Gyömrőn kelt levelében a grófnő férjének ezt irja: „Unser Latzi ist der gesündeste und lebhafteste Junge von der Welt; alle die ihn sehn, sagen einstimmig, dasz sie noch bey keinem Kind von seinem Altér eine so auszerordentliche Lebhaftigkeit bemerkt habén." Édes Anyja tanúságtétele szerint csodálatos, hogy ez az apró gyermek mennyire szereti Gyömrőt. Midőn 1811. októberében anyja Szirákra viszi, itt, daczára kifogástalan egészségi állapotának, a gyermek korántsem olyan eleven, mint Gyömrőn, de amint visszatérnek vele Gyömrőre és este fél tizenegy órakor megpillantja a megszokott gyömrői szobákat, szívből ka/