Barabás Samu: Székely oklevéltár 1219-1776. (Budapest, 1934.)

közül az említettem hibák mindenikére példával szolgál az az oklevél, amely a mai Kézdi széki Szárazpatak lakosai között 1324-ben a szabad besenyőket is (liberi biceni) emlegeti, holott ezek az idegen fajú népek az eredeti oklevél tanúsága szerint nem besenyők, hanem kétségtelenül rutének (ruteni) voltak. Az eredeti oklevelek függelékében közzétett 1366-ik évi oklevél tanúsága szerint az úgynevezett Székföldet a „Kurlatpataka seu Kurlatgepuy" mellett megújított határ „a possessione Bulyn" választotta el. Ez a Bulyn falunév — és nem „Bulyri", amint ezt a nagybecsű Urkundenbuch II. kötetében a 246. lapon, sőt a névmutatóban is olvassuk, — kétségtelenül a Miklósvár széki Bölönnek ősi magyar nevét tartotta fenn. A név Bwlen, Belen, Bewlen és Naghbewlen alakban azóta is elég gyakran felbukkant középkori okleveleinkben. A kötet 167. lapján közzétettem az eredeti után azt a Csikjenőfalváról szóló oklevelet is, amely két csiki tanító másolatából már régóta ismeretes az irodalomban. A kérdéses eredeti oklevélnek rövid tartalma ez. A jenőfalvi székelyek ölti malmaik száraz és esős időben való járásának biztosítása céljából megegyeztek egymással, és ezt Bertalan nagyboldoga&szonyi plébános és csikgyergyói alesperest, a Nemen Ked néven nevezett csikszéki tisztség vallomása alapján 1495. szept. 25-én írásba foglalva a főesperestség pecsétjével meg is erősítette. Ezek után lássuk röviden, hogyan tartották meg a névszerint is ismert másolók a szabályt, melyet a másolatok pontossága, hűsége és megbízhatósága tekintetében minden időben egyaránt elengedhetetlennek tartott a történettudomány. A négy-öt nyomtatott sornyi szöveg kihagyása mellett a betűkkel kifejezett évszám egyes „quinto" számjegyét „sexto"-val cserélték fel. Ehhez képest az oklevél is 1496. évi hibás dátummal látott a késői kiadványokban napvilágot. A tíz emberből álló csikszéki tisztségnek „Nemen Ked" klasszikus magyar neve a másolat szerint „nőmén Ked". Mulatságos dolog olvasni, hogy a Nemen Ked