Barabás Samu: Székely oklevéltár 1219-1776. (Budapest, 1934.)

névsorában legelsőnek említett borsovai Fejér (Fejier) Mátét családi nevének megváltoztatásával Fekete Máténak keresztelték el. Mindezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy az alesperest úr az oklevelet a „sigillo nostro archidiaconatus" helyett a „sigillo nostro annotato"-val pecsételte meg.

1) A kötetnek teljes középkori anyagát és az újkori anyagnak túlnyomó részét jó barátaim támogatásával saját kutatásaim alapján, a világháborút jóval megelőző időkben gyűjtöttem össze. A kisebb részt családi leveles ládákból s egyeseknek velem közölt okiratairól újabb időben másoltam le. A levéltárak, amelyekből kisebbnagyobb mértékben merítettem, ezek: Magyar kir. Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum törzslevéltára, Erdélyi Múzeum Egyesület levéltára, Székely Nemzeti Múzeum levéltára, Esztergomi kápt. levéltár, Gyulafej érvári kápt. levéltár, Alsófejér vármegyei levéltár, Jászói premontrei rend könyvtára, Bártfa város levéltára, Eperjes város levéltára, Báró Apor-levéltár, A Székely Oklevéltárban (I. köt. 100. 1.) ugyancsak másolat után közzétett, egy másik oklevélből kitűnik, hogy öt jenőfalvi székely az Olt folyó és Csorgó patak szabályozása felett állítólag már 1406-ban is torzsalkodott egymással. Az oklevelet a jenőfalvi 1495-ik évi oklevéllel egyidejűleg 1726. jun. 2-án ugyanaz a két nagyboldogasszonyfalvi tanító másolta le. Az előbbi másolathoz fűzött megjegyzésekből már láttuk, hogy milyen eredménnyel végezték a bizonyára hazafias lelkesedéssel önként vállalt munkát. Sajnos, hogy a valószínűleg rövidített évszám feloldásánál ebben az esetben is cserben hagyta a tudományuk. Az 1495-iki oklevélből ismert jenőfalvi Kajtár és Gegő családnevek ebben is előfordulnak, sőt Barlok György mindkét alkalommal egyik tényezője az eseményeknek. Ehhez képest az oklevél keltét 1406 helyett 1506-ban kell megállapítani.