Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

készült el Décsy Antal 1806 körül írt, nyomtatásiján c. meg nem jelent tanulmánya, a melyben azt igyekszik bb a, hogy a család a Csetnekiekkel állott rokonságban, hoer jhát a fiágon kihalt Csetneki család javait a Lórántfyakkal, .lokiakkal, Csicseriekkel, Kendiekkel egyenlő jogon követelj <. maga részére. Szerinte az 1430 körül élt Lórántfv Fóris és üéje Garai Katalin egyik fiától Miklóstól származtak a Széchényiek és Rendiek. A leszármazás kimutatása azonban hiá­nyos, a Széchényiek rokonságát a Lórántfyakkal nem tudja feltün­tetni, pedig, mint alább látni fogjuk, megvolt. A véleménye támo­gatására felhozott indokok szerfelett gyengék : szerinte Szécsény — prope Szécs, tehát a Szécsyek tulaj donképen Széchényiek, Szécs­Sziget, Rima-Szécs a Szécsény név változatai. Ilyen alapon bizo­nyítja, hogy a család tagjai már Zsigmond király idejéből ismerete­sek, a Tripartitumban (Pars 2. Tit. 14, 15.) említett Széchényi László a grófi család ősei közé számítandó. Munkája további részében a Rimaszécsyeket és a Kacsics nemzetségből eredő Széchényieket még jobban összezavarja. 2 Podhraczky József az Uj Magyar Múzeum VII., 1857-ik évi folyamának I. kötetében, a 22—45.1. foglalkozik Széchényi György érsek életrajzával, mely elé írt vezető soraiban Fényes Elek azon állításával szemben, hogy a család Sopron megyébe való, ő a nem­zetségeredetét Nógrádban keresi, «— s azt tartom, írja, hogy ez a virágzó nemzetség, melyet csak György szállított által Sopron megyébe, ama Zechen vagy Széchény nemzetségnek egyik ága, melyet Wágner Károly (Collectanea Genealogico-Historica illu­strium Hungáriáé Familiarum, Dec. II. Posonii, Pestini et Lipsiae 1802, 8. p. 130. §.) még a XV. században kihaltnak s Aba nemzet­ségből valónak tartott; mert egy eredeti okiratban olvasván: «Anno 1591. per defectum Nicolai Széchény, Franciscus et Ludo­vicus Horvát e consorte Clara Széchény progeniti, mutató ab avo materno nomine impetrant totalem posessionem Alsó-Szécsénke, necnon portiones in Beczke, ac in Fölső-Szécsénke pro se et pro haeredibus suis.» Nagy Iván munkája, mely 1863-ban Magyarország nemes családjairól megjelent, a Széchényiekre nézve is sok új adatot tar­talmazott, botlásait annak kell tulajdonítanunk, hogy a szerző

Next

/
Thumbnails
Contents