Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

itt is járatlan úton haladt. A leszárító? bizonyosat nem írhat, mert a kérdést 1 largyává senki se tette. A család otthona legnagyobb ég szerint Nógrád megyében keresendő. Ő már három I- zéchényi családot ismer ott: egyik volt a XV. században fiágoii kihalt ág (Kacsics nemzetségbeli), a második a XVI. sz. elejétől XVII. szazad közepéig élt ugyancsak Nógrád megyében, nemes és birtokos volt, sőt utódai szerinte most is élhetnek, de ez nevét inkább Szécsényke falutól, mint Szécsény várától vette, néha Széchényieknek, Szécsénykeieknek, máskor Szécsényi Szécsénykeieknek nevezik őket, végül a harmadik a grófi család, mely szerinte amazokkal nemzedékrendileg nem függ össze. A grófi család vagyonának és tekintélyének megalapítója György érsek, 1592-ben Nógrád megyében született. Nagy Iván volt az első, ki a család köznemesi és grófi oklevele közti ellentmondást észrevette. A Széchényi Györgynek bécsi kispap korában adott s 1629 november 26-án kelt nemesítő levél ugyanis jobbágvsorból emeli fel a kérvényezőket, kik nem nemesi család sarjadékai, az 1697 márczius 30-án kiadott grófi oklevél ellenben kiemeli a család régi származását, ősei közül megnevezi a XVI. század derekán élt Mihály veszprémi kapitányt, a ki azonban Nagy Iván szerint nem tekinthető a család ősének, tehát hogy a család származására nézve a nemesi levél a mérvadó. Felfogását azonban nem indokolj a meg semmivel, de mivel első látszatra helyesnek tűnt fel, íróutódai azt magukévá tették. Wurzbach nagy életrajzi gyűjteménye, mely másfél évtizeddel később jelent meg, szintén foglalkozik a Széchényiekkel. Abba a tévedésbe esik ő is, hogy a család ősei közé számítja Széchényi Frank fiait, bár a leszármazást közvetlenül csak Mihálytól kezdve állítja össze. Az íijabbkorban élt családtagokról bő értesülést szerzett, Széchenyi Istvánra aránylag nagy irodalmi adattárt is közöl, a melyek miatt könyve még ma se vált elavulttá. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság kiadásában 1888-ban megjelent Zsebkönyv I. sorozatának I. kötete, mely a hazai főrangú családokról szól, azt mondja a Széchényiekről, hogy régi család, melynek leszármazása még tisztázva nincs, családfája szakadatlan rendben Mihály veszprémi várparancsnoktól kezdve mutatható ki.