Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

frankói és német-sidáni három falukra Írattak ; továbbá Nagyasszonyfalván Hes Ferencztűl váltott portiót ezer nyolczszáz huszonöt forintban, melyben tallér száznyolcz, garasúl ezerkétszáz hetvennégy forint, a többi közpénzűi vagyon. Azon Asszonyfalván Sigray Ferencztűl redimált portiót ezer hétszáz és ötven forintban jó folyó pénzűi, ugyan Asszonyfalván Festetich Páltúl váltott portiót hét száz forintban német pénzűi, még is Asszonyfalvára íratott ezer öt száz forintot, melyben három száz negyven forint garasúl, a többi közönséges pénzűi vagyon, végre nagypősei, lukácsházi, doroszlói, asszonyfalvai és szakonyi portiókat, kiket kegyelmes urunk ő fölsége nemes magyar kamarájátúl, és néhai gróf Széchy György uram accedált inscriptiójábúl bírt érsek uram tizenöt ezer forintban, mely in toto a fölvett készpénzzel együtt teszen száz harminczkét ezer hat száz és ötvenyolcz forintot. Adtuk pedig, kötöttük és per manus assignáltuk ez alább írt mód és condítiók szerint. Primo a ius gladiumot ezen eladott fölsővidéki jószágban magunknak reserváljuk. Secundo ezen eladott jószágokat és jobbágyokat érsek urunk ő nagysága Széchényi Lőrincz uram nevezett posteritása azon állapotban, adóságban és szolgálatban, a mint eddig voltak, megtartsák, és az urbáriumon kívül szokatlan adózásokkal és terhekkel ne agraválják. TerLio mivel említett érsek uram ő nagysága a kőszögi faluk között némely portiókat nem az egész Széchy familiátúl, hanem (a mint följebb is írva vagyon,) csak magátúl néhai Széchy György uramtúl és a nemes kamarátul birt, melyet pörrel obtineált a kamara, és most is pörben vagyon, a minthogy per viam apellationis az elmúlt pozsonyi extraordinarián revisióban is vétetett, de az időnek rövidsége miatt végben nem mehetett, azért Ion maradott; hogy rion obstante praevia eorundem bonorum assignatione a processus foljon, és nekünk posteritásunkkal együtt szabad legyen omnibus iustis et licitis iuris viis érsek uram ő nagysága és successori ellen, mintha ő nagysága maga, vagy successori birnák akkor is azon jószágot, magunk igazságát resequálnunk, és obtineálván satisfactiónk lehessen. Quarto az mi az zálogos jószágokat illeti, azoknak (Iványon és Puszta-Csaladon kívül, kiket ut supra, kivettünk) kiváltását érsek urunknak ő nagyságának, és ő nagysága megnevezett successorinak engedtük, melyeknek is az árát az zálogos leve-