Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
non fuerit contradictum, contradictores vero si qui fuerint, citet Michaelis nos Iram in presenciam ad terminum competentem racionem contradiccionis eorum reddituros. Et post hec (nomini)bus contradictorum et citatorum, si qui fuerint, terminoque assignato nobis amicabiliter dominicamreminiscereanno domini millessimo quadringentesimo tricesimo sexto [1436 III. 4]. Unde Matliius annuentes ut tenemur, una cum prefato Stephano Bak de Mohora homine suos nominatim conscriptos specificato misimus nostrum hominem videlicet Briccium chori nostro pro testimonio fide dignum, qui tandem exinde ad nos reversi nobis concorditer pasce domini proxime preteritum ad faciem dicte possessionis Fogacz consequenterque porcionis et cometaneis eiusdem universis et presentibus accedendo introduxisset prefatum Johannem filium titulo suprascripto perpetuo possidendam nullo contradictore inibi apparente legitimis (sexto ?) die diei introduccionis et statucionis premissarum anno domini memorato. Papir eredetije, melynek bal széle hiányzik, hátára nyomott pecsét töredékeivel és hártya szalagjával a Nemzeti Múzeum levéltárának törzsgyüiteményében. 14iíJf június J5., Szentfalva. Hédervári Lőrincz nádor felhívja a váczi káptalant, hogy a Pest megyei Péteri, a Nógrád megyei Szécsény és a Hont megyei Gyürki birtokok azon részét, mely Török István, Széchényi Simon, György és Péter és Széchényi Nagy Pál tulajdonában van, becsültesse meg, hogy Radák Jakab özvegye, Gyömrői Erzsébet azokból néhai anyja hitbérét és leánynegyedét megkaphassa. Capitulo ecclesie Vachiensis 1 Laurencius de Hedrehuara regni Hungarie palatinus et iudex Comanorum . . . noveritis, quod in congregacione nostra generáli universitatis nobilium Pestiensis et Pylisiensis comitatuum feria quarta proxima post festum apparicionis beati Michaelis archangeli ex speciali edicto regio prope villám Zentfalua celebrata nobilis domina Elizabeth vocata, relicta Jacobi fily Blasy de Rada et Nico aus filius Emerici de Halom personaliter de medio aliorum exurgendo proposuerunt eo modo, 1 Áthúzva, felébe írva Wachiensis.
