Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

1695 május 3. Széchényi György arról értesülvén, hogy a néhai prímás a két birtokot alapító levéllel a jezsuitáknak hagyta, tiltakozik ezen eljárása ellen, miután a birtokot előbb már atyjá­nak adta, s agyőri káptalan előtt jogairól lemondott, tehát a Tri­partitum I. r. 62. és 67. § alapján utóbbi intézkedése érvénytelen. Eredeti. 1721 január 17. Bécs. Az udvari kamara kérdezi Széchényi György gróftól, miért nem adja ki Vaggeg Antal budai jezsuita házfőnöknek a néhai prímás végrendeletét, a mikor a rend bekül­dött folyamodványában mint a sajátjáról ír a két birtokról ? Széchényi Ebergényihez ugyanazon évi február 11-én írt levelében fejti ki egész részletesen, miért nem akar arról tudni, hogy a bir­tokokat a jezsuitáknak átengedje. Mivel a birtoklásra is érdekes részleteket tartalmaz levele, bő kivonatban közöljük. «Az mi pediglen Pásztory Zsigmond uram által kegyelmednek jelentett dolgokat illeti, ez iránt nékem az fölséges kanczelláriárúl némely jóakaróm által jütt immár intimatióm, mit kívánjanak az budai jesoviták. Azt tudniillik, hogy mivel Nezsidert és Nyúlást mind az két várost üdvözült esztergomi érsek, öreg Széchényi György említett budai akadémiának és konviktusnak fundatiójára testamentaliter legálta, s holta után az urak testamentariusok kik voltak ? Azon két várost, az miben ő fölségétűl el volt zálogosítva Lippay famíliának, consequenter az fiscustúl, az üdvözült érsek cum consensu Leopoldi primi caesaris et regis Hungáriáé Lippay familiátúl cum benevolo assensu comitum Georgiiet Joannis Lippay, készpénzeket letévén említett uraknak, et etiam aliqua auctioval üdvözült érsek megtaszította az kamarát, aprehendálta is mind az két várost. De hogy egyik szómat az másikban ne keverjem (az mint fundamentaliter ezen dologról gyermekségem tűi fogvást emlékezem), Nesider várost vásárolta légyen legelsőbben meg Lippayaktúl, azután még alkalmas ideig birták Lippayak az nyú­lási jószágot és várost. Hanem circa annum 1666. az én üdvözült érsekem akarván üdvözült édes atyámmal, úgy édes anyámmal, s azoknak mindkét ágon lévő maradékival, kiváltképen üdvözült bátyámmal s velem jót tenni, legis legelsőben az curialistáktúl kívánta, hogy jussukat mutassák (kik jobbára mind luteranusok

Next

/
Thumbnails
Contents