Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

voltak, mert az ő í'ölsége jószágiban, kiváltképen Moson vármegyében, mint királyi örökös vármegyében főispán lévén, az hitnek reformatiója actu azon esztendőben kezdetett, senkit nem szenvedtek idegen hiten levőt. Az prédikátorokat amandálták városokrúl-falukrúl, cum militari manu az templomokat visszafoglalták és pápista papokat helyheztettek mindenüvé, itt is Nezsiderben és Nyúláson elkövették). Ugyan Nezsiderben azon esztendőben, hogy kezéhez vette szegény úr az jószágot, mindjárt azon gondolkodott, hogy maga atyafiai közül tehessen olyan gubernátort be azon jószágban, az ki az német nyelvet is tudja, az törvényt is értse, bátorságot s authoritast is tartson, és azon községet dirigálhassa, s jövedelmeire is gondot viselhessen, s az említett boldog emlékezetű úrnak kedvére is járhasson. De a mellett szegény üdvözült úr arrúl is gondolkodott, hogy hova szállítsa azon atyafiát, s egyszersmind tisztit is, mivel Nezsiderben az uraságnak nincsen háza, Lippay família reserválván magának az nezsideri uraság házát, addig míg Nyúlást is ki nem váltják. Eljiivén annak is redemptiójának is ideje, kéntelen volt szegény üdvözült érsek Gálffy István nemes kúriáját magátúl Gálffy Istvántú( (az kit kegyelmed jól ösmert, Sopronban lakos jó magyar luteranus ember volt, az külső kertjükben az luteranusoknak, éppen közepén, egy szép filagóriát építvén magának, alája bótot, ott kívánta magát temettetni, s ott nyugszik) megvenni, de szegény atyám s anyám költségével is, s oda szállította legis legelsőben Vizkelety Ferencz üdvözült sógoromat, úgy üdvözült nénémet, mint új házasokat, említett sógoromnak adván azon városban az directiót, s mint főtisztet úgy tartván benne. Azomban említett üdvözült érsek teszen betegágyában testamentumot in anno 1666., az melyben azon jószágot testamentaliter hagyja (együtt Nyúlást is immár megvévén, s az uraság puszta kúriáját is aprehendálván) üdvözült atyámnak s holla után anyámnak, annak halála után fiainak, Mártonnak, Györgynek, ezeknek defectusával az én apámtúl származott leányágnak. Sőt ezen testamentumra két győri káptalani személyt is hivat azon beteg ágyában magához, kik előtt mindezen két jószágot, Nezsidert tudni illik és Nyúlást, mind az uraság házával, nemes kúriákkal (ki is másképen nem az jószággal járandó dolog, hanem