Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

nyájunk praesentiájában, s azt kezéhez vette volna, újabban megköszönvén, hogy most tovább való itt késését nem appromittálhatta mintegy deprecatoria excusatiójával consolálta az nemes országot, mondván, hogy az midőn immár régtűi fogva inchoált systemális opussát tovább is szorgalmatoskodván, és abban serényen laborálván az tekintetes ország, liova hamarébb perl'ectióra viszi, és hírévé eshetik, újonand maga praesentiájával fogja consolálni szegény hazánkat. Mi is elbúcsúztunk, és renddel megcsókolván alázatosan kegyesen nyújtott kezeit, s által késérvén az hidakon, szintén oly parádával, nem ugyan (de számosan) az mint bekísértük. Az hidakon túl csak folvást hajtatta Petronelláig lovait, s azon éjszaka ottan hálván, másnap bement residentiájában.» A Pozsonyban visszamaradt ministerekhez, Stahrenberg Guido és Kinsky Ferdinánd grófokhoz az országgyűlés két háza küldöttséget menesztett másnap, a kik szintén megerősítették, hogy a király, főleg a gyűlés előtt Bécsben járt küldöttség előadása által meghatva, nagy jóakarattal van az országhoz, «valamint más haereditaria provinciához.» Majd vegyes bizottságot választottak a javaslatok felülvizsgálására, a melynek tanácskozása idejére az országgyűlés tagjainak jelentékeny része elment Pozsonyból. A kiküldött bizottságok dolgoznak, a politikai a prímás, a gazdasági és katonai a bán elnöklete alatt, írja ugyanaznap Zsigmond gróf Ebergényinek, a bizottságokba meg nem választottak pedig esznek, isznak s alusznak. A közeli birtokosok hazamentek a közös tanácskozás megkezdéséig. így a kanczellár is, Csáky Imre bibornok pedig néhány napra kiment Vödrödre friss levegőre. Majtényi János kamarai igazgató 16-án meghalt, Hunyady László letette előadói állását, helyébe Koller Józsefet nevezték ki. Károlyi Sándor napok óta köszvényben fekszik, a bizottsági tagok főbbjei kora reggel mennek el hozzá a tanácskozás megkezdése előtt. Széchényi György is elhagyta a nádor engedélyével a várost, hogy birtokain körülnézzen, az volt a szándéka, hogy a közös tanácskozás megkezdésére megint visszatér. A tárgyalást akkor hagyta ott, írja augusztus 11-én Horpácsról, a mikor a megyei tisztviselők jogainak kiterjesztéséről folyt a szó. Azon akartak segíteni, hogy ne kelljen a szegénynek és gazdagnak egyformán sokat köl-