Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Az oklevél adatait szemügyre véve megállapíthatjuk, hogyha János 1339-ben a harminczadik éve körül járt is, atyjának Eleknek legalább is 1270 körül kellett születnie, Célén tehát a XIII. század közepe körül szereplő ember lehetett. János mester az oklevelek keltezése idejében a királyi katonák egyike, kedvelt alakja az udvarnak. Ha való az, hogy szintén a Zách nemzetségből eredt, egyúttal érthetővé teszi azt is, miért kímélte meg a király bosszúja Feliczián merénylete után is a nemzetség ezen ágát, a melynek birtokügyei se szenvedtek nagyobb rázkódtatást. Szelény ma kettő is van, Gyiirkivel észak felől határos kis falvak Hontban, a Hunt-Paznánok ősi, talán Szent Istvántól nyert birtokai. Néhány becses korai adatot őrzött meg történetére a Kubinyi család kóvári ágának levéltára. A sági konvent 1268 előtt kelt, évnélküli oklevelében azt olvassuk, hogy Csalomjai Zoyslaus (a Kőváriak őse, Miklós és Lampert egri püspökök testvére) Szelény egy részét eladta a Turócz megyéből származó Dobrok és fiainak Jakab és Veytrehnek, továbbá Patak (Potachk) fia Jánosnak. Ezt a birtokrészt a konvent előtt Dobrok fiai és rokonuk átengedik Csalomjai Miklós és Paznánnak 14 márkáért, mivel az utóbbiak nemzetségi földje. Kijelentik azonban, hogy a birtokrész nem teljesen akkora, a hogyan Zovslaustól annak idejében vették, mert egy részét már eladták Mihály mesternek. Ez utóbbi szintén jövevény volt Szelényben, másként Horvátinak hívták, papi tanulmányokat végzett (clericusnak írják) s Hont várának felszabadult várjobbágya volt. Természetes, hogy Csalomjai Paznán a Mihály mester kezén maradt földeket is igyekezett visszaszerezni. 1268 deczember 13-án előadta az esztergomi káptalan előtt, mivel azt hallotta, hogy Szelényi Mihály mester Szelény fele részét, a mely eredetileg Paznan nemzetségének birtoka volt s szintén Zoyslaustól (a káptalan Sceyzlou-t ír) vette, idegeneknek akarja eladni, kijelenti, hogy ő is megveszi, a mire, mint szomszédnak, elővételi jogai is vannak, mert a birtok másik fele az övé. Szelényi Mihály azonban nem akart földjein túladni, hanem vejeire kívánta hagyni. 1269 — 1270 közt e miatt Csalomjai Paznán ujabb tárgyalásra hívta meg az esztergomi káptalan elé, s a betegeskedő apósuk helyett megjelent vöknek, Szelényi Villámnak és Isztrói Mihálynak meg-