Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Nagy felvesz apósától 2000 forintot, hogy a tarnóczi jószágot megvehesse, egyúttal 6 évre zálogba is adja Széchényi Lőrincznek. Kijelenti, abban az esetben, ha neje gyermek nélkül halna meg, a birtokot vagy kiváltja, vagy átengedi apósának.

4"

8 A gondviselés a házasságot hét gyermekkel áldotta meg. Érsekújvár feladása után (1663.) Nagy Ferencz családjával együtt Kürtre ment lakni apósához, a ki, mint említettük, akkoriban vette át a rárói birtokot. Előbb al-, majd 1672-ben sentei kapitány, 1673-ban Batthyány Ferencz gróf helyettese a szentgróti kapitányságban, a várat 1675-ben György érsek egészen az ő gondozására bízza. 1674-ben Eszterházy Jánossal és Zsigmonddal tárgyal arra nézve, hogy a galántai felső kastély tetejé 100 forint erejéig megjavíttathassa.

40

9 A birtok zálogban volt nála, mivel állandó lakóhelyeként ekkor is Kürtöt említik. 1674 szeptember 12-én Szombathelyen Széchényi Pál jótáll helyette az Eteky Annától kölcsönvett 10 arany visszafizetéséért.

4

1'

1 1672 — 1700 közt pereskedik Wesselényi Eugénia apáczának két jobbágya miatt, a kik tőle apósával együtt valami régi adósság megfizetését követelik. 1675 május 21-én kéri fel sógorát, Mórocz István pozsonyi alispánt, ha teheti, adja meg helyette a kívánt 75 forintot, most nincs rá pénze, bár szükség esetén apósa helyett is vállalja 150 forint megadását ; 1700 márczius 20-án Zalaegerszegről írja ugyanezen ügyben Nedeczky Sándornak, hogy az ügy még most sincs elintézve, bár újvári hadnagy korában pontosan küldözgette tőle apósa a törlesztést, s mivel jó lelkű ember volt, bizonyára megadta a teljes összeget. Az adóslevélre rá is vezette, hogy kifizette, csupán az összeg maradt el mellőle.

41

1 Miután Szentgrótot az érsek 1680 január elején visszadja Batthyány Kristóf tábornoknak, Nagy Ferencz elhagyja eddigi állomáshelyét és Egervár alkapitányává lesz sógora, Széchényi György gróf oldalán, a következő évben pedig a Dunán inneni kerület kapitánya (vicegenerálisa), 1683-ban hasonló minőségben Dunán túlra kerül, állását 1695-ben Forgách Simon grófnak adja át. 1702 táján halt meg. 1707 deczember 7-én leányai összes ügyeikre nézve Széchényi Pál érseket bízzák meg képviseletükkel. Arról volt szó, hogy Széchényi György grófot perrel kényszerítik azon intézkedések