Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

birtokrészei felét, tehát az egésznek negyed részét úgy AlsóSzécsényből, mint Péteriből engedje át Gyürky Máténak, egyúttal megbízta a váczi káptalant, hogy járassa meg az újonnan kiszakítandó birtokrész határait. 1361 február elején, a mikorra az országbíró a tárgyalást elhalasztotta, Gyürky bemutatta a káptalan 1361 január 13-án kelt oklevelét, a mely szerint Széchényi István és Jakab, Pál fiai és Gyürky Máté között a felosztás a következő módon ment végbe : Alsó-Szécsény déli részének alsó fele jutott Gyürky Máténak, északi fele megmaradt a Széchényiek birtokában ; Pál és Jakab íöldjei tehát Alsó-Szécsényke felső részén terülhettek el. A lakott telkek a birtokon átfolyó pataktól délre Gyürkyé, a patak melletti kápolna felől Széchényi Istváné és testvéréé lettek, a rétek és legelőkből Máté a nyugat felé eső részt választotta, a keleti rész lett rokonaié, míg a szántókból a Széchényiek szintén választás folytán a Becskevölgy felől esőket foglalták el, Gyürkynek hagyván a déli földeket. A közös birtoklás azonban nem szűnt meg véglegesen, az egyház fentartása, az utak gondozása és használata mindkét fél kötelességévé tétetett. Péteri határainak megjárását, illetve felosztását a falutól északra kezdték el a nagyút mellett, a honnan egyenesen lefelé haladtak a templomig, az így felosztott rész keleti fele, hol Széchényi János fia Jakab földjei is elterültek, Gyürkynek jutott, a Gyömrő felé eső nyugati rész megmaradt Széchényi Istvánnak és testvérének. A két helyen fekvő cserjésből a Téka felőli a Széchényieké, a Byke felőli Gyürkyé lett, a Gyömrő felé esőből pedig az északi lett a Széchényieké, déli fele Vasad felől Gyürkyé ; az újerdő gyömrői fele a Széchényieké, Vasad felől Gyürkyé, a szilberek Vasad irányában Széchényi Istváné, G\'ömrőnek nézve Gyürkyé, végül a szántók délről a téglaégetőkig és szénavölgyig Gyürkyé, a szilberek és Gyömrőtelek felől Széchényié. Mint közös jogot csak azt kötik ki, hogy egymás kútjaiból kölcsönösen meríthessenek. Az országbíró ezen módon erősítette meg a birtokfelosztást a peres felek között. Az oklevélből azon döntő fontosságú következtetést vonhat-