Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

juk a Szécsény kéhez fűződő Széchényiek történetét illetőleg, hogy a Széchényiek és Gyürkyek egy nemzetségből erednek. Mielőtt tehát Szécsényke, jobban mondva a Széchényiek történetének kérdésében tovább haladnánk, meg kell állapodnunk azon kérdésnél : I. Melyik nemzetségből származtak a Hont megyei Gyürkyek? Csak azután térhetünk át a második kérdésre, mely lesz II. A Gyürky-Széchényi család története 1518-ig. I. A Gyürky család eredete. A Hont megyében élő Gyürkyekről annyit tudunk, hogy egyike a megye legrégibb családainak, Nagy Iván több helyen megszakított leszármazási táblájukat a XIV. század derekáig vitte vissza. A rendelkezésünkre álló adatokból a család eredetét is megtudjuk határozni. Gyürki birtok egy részét, mint ismeretes, László honti főesperes és testvére Mihály, kiknek nemzetsége ismeretlen, 1262-ben a sági konvent közbejöttével megveszik Pousa, Achilles és Márktól, rokonaik (az eladókéi) Pousa Demeter, Mikó és Duda beleegyezésével.

8

0 Bennünket pedig László és Mihály nemzetségének kérdése érdekel első sorban, mert világos tény, hogy a XIV. században Gyürkiben birtokos Gyürkyeknek részben Mihálytól is kell származniok. Fel kell ugyanis tételeznünk, hogy 1262-ben azért szerzette meg Gyürkinek a mások kezén levő részeit, hogy sajátjának mondhassa az egész birtokot, vagy annak övéhez közel eső részeit. A Gyürkyek első nyomait már korábban fellelhetjük. A budai káptalan 1258-ik évi okleveléből, melynek szövegét a függelékben szintén közöljük, megtudjuk, hogy a Szolnok nemzetségbeli (a hibás átirat Zowmek-et ír) Gorgan, mivel örökösök nélkül volt, egyéb birtokai között, melyeket azonban az oklevél nem sorol fel, Garábsápot a pesti domonkosházra hagyta, a végrendelkezéshez IV. Béla hozzájárult. Miért, miért nem, nem tudjuk megmondani, az említett domonkosok elhatározták, hogy Garábsápot, mely valószinű3*