Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Már az első tanácskozáson is fontos kérdések kerülhettek szőnyegre, mert április 24-én Wratislaw sietve visszament Bécsbe, hogy a király külön utasításait kérje. Titoktartó ember volt, az udvarba bejáratosak se tudhatták meg tőle, mi járatban van. Nagyobb nehézség aligha merült fel, mert harmadnap megint visszament Pozsonyba. Az előjelekből most már mindenki arra következtetett, bizonyosan létrejön a béke. Széchényin kívül talán csak Pálffy János bán látta át világosan a helyzetet, őt az apró jelenségek nem tévesztették meg. «Kalocsai érsek, Wratislaw uramék, úgy a mediatorok itt vannak, írja Erdődynek május 2-án, a mennyire látom a dolgoknak folyamatját, megleszen az armistitium, azután penig szándékozni fognak mindkét részrűl az tractához fogni. Az Istennél semmi sem lehetetlen, de én igen félek, hogy a békességbűi még most semmi sem fog készülni, mert a mennyire egymástól voltunk kezdetben, úgy most is oly távol vagyunk, és így nem közelíthetvén egymáshoz, mit lehet egyebet várnunk.»

0 A fegyverszünet ideje letelvén, Bercsényi maga vitte el Kistapolcsányba az annak meghosszabbítására vonatkozó előterjesztést. A király döntése szerint a béketárgyalásnak május 10-re véget kellett volna érnie, később június végéig kitolták a határidejét. Előbb arra gondoltak, hogy a tárgyalás siettetésére a két fél megbízottai közelebb legyenek, Bercsényiék Szentgyörgyre menjenek, de az utóbbiak újra Nagyszombat mellett döntöttek, ott készültek a békekötés pontjainak összeállításához. Ezalatt Bécsben is folyt a tanácskozás, hogy lehetne a legfőbb nehézségeket eloszlatni. A felkelők egyenessége azonban nem birta hasonló eljárásra a tanácsosokat, hanem arra, hogy elővegyék a régi eszközöket: a vezéreket igyekeztek megint színleg csillogó igéretekktel eltántorítani aszabadságharcztól, a többivel, úgy vélték, el tudnak bánni kevesebb koczkáztatással is. De bizony a vezérkar egyik tagja se alkudozott velők a köz kárára. Rákóczihoz tudjuk, a legcsábítóbb kísértőt, nejét küldték. Május 1-én indult el Bécsből azon hintón, melyet a fejedelem 12.000 forintért vett neki, Pozsonyból Forgách kísérte 800 lovas élén Érsekújvárba. Az eredményt biztosra vették s Rákócziról ellenségei máris alattomos híreket kezdtek terjeszteni. «Wratislaw uram, oda alá tractál az armistitium iránt, melyet kívánnak két holnapra, írja Kollonics Ádám gróf Erdődynek, Rákóczi 6000 jó