Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Jánosnak.' Maga az érsek nem tudta még ekkor se, számít-e a király további szolgálataira, mint Visáéknak június 5-én írja. A formális megbízatás azonban nem késett sokáig, a király június 15-én kelt hosszú levélben közli ismét vele, a mit Kollonics levele s a nádor hirdetménye által bizonyára tud, a néhai Lipót király halálát, s az ország kormányzásának átvételét. Uralkodói gondjainak legelsője az, hogy békés állapotot teremtsen ; tudvalevő, hogy az elhunyt életében az országkormányzásában és igazgatásában semmi részt nem vett, azért ha Lipót király tudomásán kívül és akarataellenére az ország t örvény telenséget szenvedett, ezért sem őt, sem fiát jogosan okolniok a felkelőknek nem lehet, mert legerősebb elhatározása, hogy a koronázási hitlevélben foglaltak megtartásán szigorúan őrködik. Mivel ennélfogva a fölkelésnek oka megszűnt, beláthatja Széchényi is, hogy a királyi szó szentségén kívül egyéb biztosítás alkalmazásáról szó sem lehet. Április 29-én, még az elhunyt királyhoz intézett levelére pedig azt válaszolj a, hogy megtudván a felkelők sérelmeit, fordítsa minden igyekezetét, tehetségét tovább is az elégedetlenkedők kibékítésére, s az országnak nyugalmas állapotba való vezérlésére. Ebbeli érdemeinek méltánylásáról nem fog megfeledkezni. A levélhez mellékeli a kuruczoknál levő foglyok kiszabadítására vonatkozó utas tásokat is, a mely ügyet 315 szintén figyelmébe ajánlja. A bécsi tanácsosok igen rövidlátó emberek, nemzetünk ellenségei voltak Lipót király idejében, s azok maradtak a kegyesnek hirdetett József alatt is. Most újra apró boszantásokkal fogtak munkához. Rákóczit csak méltóságosnak czímeztették a levelekben, Széchényit pedig a meghalt király tanácsosai közé sorozták. Az érsek magasröptű lelke nem adott semmit e kicsiségekre, még az se hozta ki lelki nyugalmából, hogy a királyt is fölingerelték ellene. Igaz, hogy ő se járt el kellő körültekintéssel, betegeskedése miatt nem gondoskodott arról, hogy a király május 14-én kelt leiratára idejében válaszoljon, se később sem ment föl Bécsbe esküje megújítására. Pedig a király érzékenységének megbolygatása most is káros hatássa lehetett volna nemcsak az érsek személyére, hanem magára az ügyre is. József király neheztelését kifejező levele július 5-én kelt, Stepney szerint a haditanács irodájában készült. A háború és béke segíti