Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

ben milyen álláspontot foglaljon el. Mivel az örökös királyságot tartotta a nemzetre sulvosodó bajok főokának, forradalmi alapra helyezkedve ugyan, de kétségtelenül szigorú következetességgel nem ismerte el urának az új királyt, ki viszont az ő fejedelmi méltóságáról nem akart tudni, bár a személyes jó viszony köztük tovább is megmaradt. A felkelés oka a kuruczok szerint nem Lipót személye volt, tehát halála se szünteti azt meg, a mint az elhunyt Ígéreteiben nem bízhattak, nem előlegezhetnek a felkelők hitelt az új királynak se, ki hitlevelét emlegetve, a kuruczok kívánta biztosítást éppúgy vonakodott megadni, mint uralkodó előde. Rákóczi és híveinek álláspontja igazságos, jogos és mindenképen indokolt volt, de egyúttal a felkelés sikertelenségét is okozta. Mi, a nyugodtan szemlélő utókor nem csodálkozunk azon, hogy a német és kurucz által kizsarolt, felforgatott szegény ország lakói nem tudtak Rákóczi és híveinek önzetlenségéig felemelkedni, hogy a küzdelem folytatásától ezután már nem a jog és igazság győzelmét remélték, hanem megborzadtak a további pusztulás gondolatától. Igaza volt Pálffy Miklósnak, a király halála nagy baj forrása lett. Széchényi Egerben maradt a tanácskozás megszakadása után is, 1705 júniusának végéig. Május 5-én, a király halála napján, tudatja éppen Bercsényi a fejedelemmel, hogy az érsek elébe menni szándékozik Budára ; Heister Bécsben van, s az érsek szolgáit nem eresztette át a Csalóközön, le kellett keríilniök Komáromnak. Jelenti továbbá, hogy a fegyverszünetet hajlandó lenne kimondani, a miről külön postával értesítette az udvart. A mikor Lipót király halálának híre ment, a helyze nyomban megváltozott. Bercsényi volt az első, ki a BécsbőlPrivigyén keresztül Széchényihez menő követeknek ezt tudtul adta. «Mivel penig mutatus est status rerum, defecit Principális, mediatio proposita fuitinter ; egem etregnum: rege mortuo, hic, cuius electio per nos pro illegitima declarata fűit, agnosci nequit, — interregnum manifestissimum. Mert, ha folyása nem volna is fegyve.linknek, non esset capax regiminis Josephus, eiiam vi articuli sui Posoniensis : mert iuravit ad conditionem et futuram conventionem, 11011 adimpleta conventione diaetali: iuramentum tamquam super nihil certi, nullum, non iuratus — non Rex. Isten ítéleti. Ezen articulussal akarták törvényeinket veszteni: ez veszti magát, any-