Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
denütt, sőt az egész gavallérok privátim házoknál is imádkoznak.» A király javulása napokon át tartott. «Kegyelmes urunk ő felsége, jelenti ugyanő április 29-én, Istennek hála, sok imádságok s könyörgésünk után jobbadon vagyon ; Isten ójjon, ha megtalálna halni, rettenetes nagy confusiók causáltatnának halálával. Doktorok maguk is mondják, hogy extra omne periculum legyen. Deputatusoktól semmi levelekel nem veszünk, azt sem tudjuk, hol vannak, és mit csinálnak». 31 0 Azon aggodalom, mely a kishitűeket minden trónváltozásnál elfogja, most a haldokló király és fegyverben álló alattvalóira tekintettel indokolt volt. A nemzet Lipót halálával két pártra szakadt. Nem az uralkodó személye tartotta össze addig se, hanem a király hűségén megmaradtak s a felkelők közt némi lelki közösség ezideig még fenállott. A mint a király elhunyt, kiviláglott, hogy az ország nagyobb fele nem látott többé nagyobb akadályt a béke útjában, sokan meg egyenesen követelték, hogy József király jóindulatát felhasználva a felkelők hagyjanak fel a további küzdelemmel. Eszterházy nádor egyenesen megfenyegette a kuruczokat, ha az új király hitlevelének nem hisznek. «Holott pedig, kit nem remélünk, ugyancsak az lenne a kegyelmetek szándéka, hogy minden ok nélkül tovább is az ország pusztítását akarná elkövetni: Isten s e világ előtt tudományt teszünk, hogy olyatén, nem szabadságot, hanem utolsó romlást keresők ellen kicsintői folyvást nagyig feltámadván, kényszeríttetünk fegyvert fogni, s hazánkat ilyen pusztítástól megoltalmazni.» Mindenki a béke kilátásairól ír levelében, az új király jóindulatát emlegetik. «Azomban már itt nagy propensióját magyar nemzethez mutatja, írja május 13-án Pálffy Miklós az országbírónak, — minthogy nagy kegyesen resolválta, hogy minden postulatumokat az elidegenedett magyaroknak redintegrálja, valamint diplomával s törvény nyel megbizonyíthatnak, és azt szentül meg is akarja tartani; mivel pedig soha, semmi szabadságokat nem sértegette magyar nemzetnek, tehát semmi okok sem praetextusok nem lehet tovább ő fölsége ellen hadakozni, kivált hogy minden törvény és szabadságokat helyre kívánja hozni.» 811 A felkelés ügye a helyzet kényszerítő nyomása folytán dülőpontra jutott. A politikai erkölcsösség magaslatán álló fejedelem egyetlen pillanatig se habozott,hogy a megváltozott helyzettel szem-
