Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

neki adományozta. Mellékeli az adományozó oklevél másolatát, továbbá többszörös tanúbizonyságot arra nézve, hogy az apátság birtokába valóban be is vezettetett. A bizonyítékok egyes darabjai azt mutatják, hogy addig ellentmondás nélkül rendelkezett az apátság embereivel, szedte a jövedelem egy részét. Mivel Győrben lakott, a javadalom hasznát részben György bátyja élvezte, a mihez ő, bár a kanon tiltja, elnézésből hozzájárult, mert azt Ígérte, hogy az apátság romban heverő épületeit rendbe hozatja, a még zálogban maradt földeket is kiváltja. E helyett azonban a pusztulásnak indult várat úgy hagyta, az apátsághoz tartozó erdőket szabadon vágatta, fájából hét kastélyt építtetett, az apáti házakat azalatt eső és hó rombolta. Ezt látván, mivel úgy érezte, hogy az apátság érdekeit megvédeni kötelessége, nem erőszakosan, fegyveresen, mint a vád írja, hanem szép csendesen beült az apátságba. György érsek nem e miatt lépett fel ellene, hanem öreg korával járó türelmetlenségből jövedelme esetleges megfogyásába nem akart belenyugodni. Kéri mély alázattal a királyt, védje meg rokona további támadása elől, a kivel való lelki és testi rokonságát sajnálja. A felirathoz mellékelte a már említetteken kívül Körmendi Péter szolgabíró és Ledniczky András Vas megyei jegyző 1684 május 12-én Szentgotthárdon kelt bizony ságlevelét arról, hogy nemes Saller István vallomása szerint a beiktatáskor György érsek fenszóval kijelentette, hogy Pál öcscse lesz az apátság tényleges birtokosa, hogy továbbá ugyanő tudomása szerint évről-évre húzta az uradalom jövedelmének egy részét. Svisi Rudolf akkori gyanafalvi plébános és Talián Péter június 27-én és május 13-án kiállított bizonyságlevelei azonos tartalmúak voltak. Lipót Széchényi Pál feliratát elég alaposnak találta arra, hogy az egyoldalú véleményezés alapján tett intézkedés helyett a kényes ügy megvizsgálását rendelje el. A kanczellária hamarosan, május 28-án felszólította a vasvári káptalant, hogy a beiktatás és az apátság birtoklása felől tartson tanúkihallgatást. A káptalan 1684 július 19-én kelt jelentése szerint Kis János kanonok és Körmendi Péter megyebeli szolgabíró, Széchényi Pál fogalmazása alapján a következő kérdéseket intézték a jelenlevőkhöz : 1. Tudja-e az tanú, hogy Széchényi Pál pécsi püspök uram az 1677-ik esztendőben ő felsége publice elolvastatott donatiója mel14