Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
országok népeit az ellenség nem támadja, békében virulnak; a magvarok az első csatasorban harczolnak, hogy a többiektől a barbárokat távoltartsák. Voltak lázadások I. Ferdinánd és Miksa királyok uralkodása idejében is, bűnük szerint elvették büntetésüket; bűnhődjenek most is, a kik vétkeztek. De kérdezze meg önmagától a felség, igazságos-e, hogy néhány vétkesért az egész nemzet szenvedjen? A török sose hagy fel a küzdelemmel, a férfi kora delét élő s dicsőségre vágyó nagyvezér a török birodalom határainak kiterjesztésén fáradozik. Hogyan ontsák a csatákban véröket azok, kiket béke idején megfosztanak verejtékkel és vérrel nehezen szerzett vagyonuktól V Nyelve nem tud szóhoz jutni, tolla megakad a meghatottságtól, karja megbénul, könyek öntik el arczát, a mikor sorait papirra veti, előre látja, hogy temérdek kára lesz az országnak az adó behajtásából. Szereti felséges urát királyát, s a legnagyobb jót kívánja neki : a magyar nemzet örökké éljen ! 2U( > Tudjuk, hogy Széchényi levele a pusztába kiáltó szó volt, a külső beavatkozástól nem félő abszolutizmust nem tartóztathatta fel. Határozott állásfoglalása mégis az alkotmányért folyt küzdelmek hősévé avatja az aggkorú győri püspököt, a kinél erélyesebben, egyenesebben egyetlen magyar főpap se írt a nemzet nevében az uralkodóhoz. Habár hasonló részletességgel nem ismerjük közéleti tevékenységét egész terjedelmében, Széchényi jelleméből folyólag bizonyosra vehetjük, hogy hazafiasság, vallásosság és a király iránti hűség vezette minden lépését. 1676-ban ő hívja fel Szelepcsényi figyelmét arra, hogy a szepesi kamara hatalmaskodva rátette a kezét a néhai Szegedy Ferencz püspök hagyatékára. Szelepcsényi helyesnek találta azon indítványát, fogjanak komolyan a klérust ért ezen sérelem megtorlásához. Mivel a kamara a káptalannal tárgyalni se akar a hagyaték felől, az érsek a király beleegyezésével azon évi (1676) február 10-ére tárgyalásra hívta össze a szomszédos püspököket, köztük Széché• 207 nyit is. Résztvett a Thököly Imre vezetése alatt álló felkelés lecsendesítésére s az ország kibékítésére Bécsben folytatott tárgyalásokon is, a melyek a kormány ellenállása miatt szintén eredmény nélkül végződtek. 2 0* B. Szabó L. : Gróf Széchényi család története. 10
