Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

Az 1681-ik évi országgyűlés vívmányai hasonlóképen érték­telenek maradtak, a megválasztott nádor, Eszterházy Pál, teljesen az udvari politika embere volt, gyenge arra, hogy a küzdelmes idők­ben kétszeresen fontos állást jól betöltse; az évtizedes vallási és közjogi sérelmek orvoslását a mindenható tanácsosok akadályoz­ták meg. Az ország területi épségének visszaállítására a rendek megújították az 1659-ik évi 40. törvényczikket, mely Lubló várá­nak és az elzálogosított 13 szepesi városnak visszacsatolását mondta ki. Hogy ez a törvényczikk érvényesülhessen, Széchényi nagy­lelkűen felajánlotta az országnak a visszaváltásra szükséges össze­get, azonkívül a végrehajtás előkészítésére kiküldött bizottság munkálatainak fedezésére 10.000 forint lefizetését ígérte meg a nádornak. Az országgyűlés a páratlan hazafias buzgóságért a tör­vénykönyvben mondott Széchényinek köszönetet. Arra az örömhírre, hogy Buda az ország nagy részével együtt felszabadult a török uralom alól, még nagyobb bőkezűséggel meg­alapítja a budai jezsuiták rendházát, a nemes ifjak nevelőintézetét, hogy az elpusztult főváros ismét felvirágozhassék. Milyen érzelmekkel fogadta a királyi család trónörökösödésé­nek kimondását, abból a beszédből Ítélhetjük meg, melyet 1687-ben a megkoronázott József királyhoz intézett. Mint a koronázást végző érsek figyelmébe ajánlotta az ifjú uralkodónak, hogy Magyarország trónján csak megkoronázott király ülhet. Ha széttekint az ország felett, melynek koronáját fejére tette, látja, hogy Magyarország nagy, nemes, gazdag aranyban és ezüstben s a föld termésének bősé­gére nézve páratlan a világon. Rajta áll, hogy ne csak királyává, de apostolává is legyen az országnak. Az ellen a sok támadás ellen, mely az uralkodóházat érte s érheti, hatalmasabb védője nincs alattvalói ragaszkodásánál és szereteténél. Minél inkább szeretik uralkodójokat otthon, annál jobban félnek tőle külföldön. A koronázás után úgy nyilatkozik, hogy nyugodtan lezárja szemeit, mert megérhette, hogy Innocentius pápa idejében az ártat­lanságot ültethette a magyar trónra. Az uralkodásban beállható személyi változástól az ország sorsának jobbrafordulását remélte. 20 9 Az alkotmány megvédésében élete utolsó éveiben is erősnek bizonyult, habár tudta, hogy az engedékeny többség ellen nem is tud sikerrel szembeszállni. 1692 elején, a mikor hire ment, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents