Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
sorsban forgó magyar nemzetünknek keserves állapotán kegyelmed istenesen megindult s orvoslásában fáradozni igyekszik, azt igen istenesen és felette dicséretesen cselekszi. Ez jó maga indulatjával és keresztényi munkálkodásával kötelezi az egész magyar nemzetséget maga szolgálatján, fen marad boldog emlékezeti az következendő posteritásra is. Ezt kívánja ugyanis kegyelmednek igaz magyarsága, ezt hozza magával méltóságos hivatalja, nékem mindazonáltal ezt meg kell vallani, hogy nem kicsin becstelenségemnek ítílem lenni azt, hogy sokszori magam oblatiója, ez istenes és keresztény jó dolgokban való fáradozásom csak haszontalan tért meg ő felsége méltóságos udvarábul». ígéri mindamellett, a mit a porta megbántása nélkül végbe vihet, megteszi." 0 A nyolczvanas évei felé járó érsek a fejedelem válaszának megérkezte előtt fontos lépésre határozta el magát. Hazafiúi fájdalmának, a király törvényszegése felett való megütközésének s az ebből folyó súlyos következményektől való aggodalmának közvetlenül az uralkodóhoz intézett levelében adott kifejezést. Széchényi György ezen 1671 április 12-én Bécsben kelt levele az iró gondolatainak magassága, érzelmeinek mélysége, s stílusának választékossága miatt egyike a legbecsesebb irodalmi emlékeinknek. A legalázatosabban kéri a felséget, függeszsze fel az adózásról minap kiadott rendelkezését, a míg a királyi ház iránta hű más tanácsosok véleményét is meghallgatja, mások kérése is eléje juthat, ne nyúljon erőszakhoz. Másként a kizsarolt haza népe felzokog, karjait esdve az ég felé emeli s bosszút kér a számtalan sok özvegy és árva a gyászos parancsolat szerzőire, kik nem hihetik, hogy a királytól származik. Tudja jól, hogy a felség félelemmel teljes imádással van a mindenható Isten iránt, kinek Ítéletei csodálatosak; tudja, hogy mint kegyes és igazságos uralkodó Tőle vár áldást magára, a királynéra, gyermekeire, a kikben halhatatlanságot remél. Erre az istenfélelemre, az ő csodálatos Ítéleteitől való függés érzetére, utódai iránti szeretetére és bizodalmára alapítja megismételt kérését : rövid ideig halaszsza el a rendelet végrehajtását. A magyar nemzet — írja — nem érdemel a királyi családtól hálátlanságot. Tudja mindenki, hányszor ontotta vérét az uralkodóház sértetlenségéért, a jelenben is lángban állnak házaik, a csatamezőkön megsebesülnek és meghalnak, a míg a szomszédos