Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)
Ismeretes, hogy két tanácsos ment tovább a puszta felszólalásnál : Zrínyi Péter Gremonville bécsi franczia követ útján kérte Lipót jóakaratát a nemzet részére, míg neje a velenczei franczia követ, Bonzi Péter segítségével igyekezett elérni ugyanazt, s Lippay érsek szintén a bécsi franczia képviselővel tárgyalt a dologról. De mert se a nyilt felszólalás, se a közvetítőkkel való kísérlet nem járt eredménynyel, továbbá mert az elkeseredést a török pusztításai növelték, a protestánsok sérelmei nem orvosoltattak, létrejött a stubnyai szövetség 1666 áprilisában. Széchényi ezen időbeli működéséről, felfogásáról bővebb részleteket nem ismerünk. Pauler, a Wesselényi-korszak kitűnő ismerője azt írja róla, hogy Zrínyi elveit vallotta s eleinte Nádasdynak ellensége volt. 19 9 Bizonyos, hogy Nádasdyval az utóbbi adósságának megfizetése miatt pereskedett, de hogy személyes ellensége lett volna, bajos elhinni, ellenkezőleg ismeretes az, hogy NádasdyFerencz országbíróval belső barátságban élt, ki végső akarata egyik végrehajtójának ő t kérte meg. 20 0 Feltehető ellenben, hogy a nemzet alkotmányának védelmezésében nem akart a stubnyai összeesküvőkkel egy uton haladni, hogy Nádasdv Ferenczet nem tartotta a nehéz viszonyok között a nádori méltóság betöltésére alkalmas egyénnek. Eljárása hazafias, határozott s meggyőződésével egyező volt. Bizonyosan könnyebb lesz helyzete, ha a függetlenül gondolkozó néhai Lippay érsekkel egy uton haladhat, nem kell a Bécsnek feltétlenül behódoló, pénzvágyó s megvesztegethető Szelepcsényiétől eltérő politikai felfogást vallania. Ha a volt érsek erélyessége és politikai nagy befolyása Széchényi hazafisága és hozzáférhetetlen jellemességével egyesülhet, a nagyobb bajoknak elejét tudták volna venni. Széchényi tekintélye ekkor még csorbítatlan volt, az udvar sietve nevezte ki 1667 november 19-én Szelepcsényi ajánlására a kalocsai érsekségre. Széchényi György érsek jogosan tartott attól, ha a kormány abszolutisztikus politikáját folytatja, s a nemzeti törekvések irányítása az összeesküvők kezében marad, a két irányból egymásra törő erő összeütközése mielőbb bekövetkezik. Aggodalmának a magyarok és iránta is semmi rokonszenvet nem érző győri főkapitány, Montecuccoli előtt adott kifejezést. Elmondta neki, hogy Nádasdv nagyon erősködik országgyűlés létrehozatalán, a mely a sérelmeket
