Bártfai Szabó László: A Sárvár-felsővidéki gróg Széchényi család története. I. 1252-1732. (Budapest, 1911.)

• ifUi] Székely Ferencz is, kinek dolgozatában újra a rvacs zetségbeliekkel való rokonság gondolata kísért s a családtör. adatok közlésében is több hibát követ el.

4 Nagy Iván 19(X-jjan megjelent töredékes munkájában másodízben foglalkozik a Széchényiekkel. Felöleli dolgozatában a Nógrád megye terüle lón'ősidők' óta éli s oda később bevándorolt családok középkori adatait. Közli ebben a Kacsics nemzetség Széchényi ágának leszármazási tábláját is (javítva Wertner Mór adatait), Ifiely nevét szerinte a Záchok hűtlenné nyilvánítása alkalmával megszerzett Szécsény várról vette. Arról, hogy Szécsény egyrésze a Kacsicsok ősi szállásbirtoka volt, Nagy Iván nem tud. Műve második felében, tehát a megyébe beszármazott családok közt szól újra a már említett Szécsény kei Széchényiekről is, néhány XV. századi oklevél kivonatát idézi, de összefüggő leszármazási táblát a családról nem közöl.

0 Úgy terjedelemre, mint tartalomra nézve a megelőzőknél többet ír a Széchényiek korai történetéről Fraknói Vilmos, mintegy bevezetés gyanánt Széchényi Ferencz életrajzához. Közli a nemesítő levél fénynyomatú hasonmását, ennek és a grófi oklevélnek képeit, bővebben foglalkozik Széchényi György és Pál érsekek életével, a család vagyoni viszonyaival. A leszármazásra nézve teljesen Nagy Iván véleményét osztja. A grófi oklevél kitétele a mű szerzője szerint alaptalan, Mihály sem fogadható el a család ősének, az érsek atyja, Széchényi Márton nem volt nemes ember, nem is Széchényinek, hanem Szabónak hívták. A határozottnak látszó felfogás indokolását azonban itt is hiába keressük.

0 A legújabb időben megjelent irodalmi termékek közül a család történetére a gróf Széchenyi István emlékére kiadott Emlékkönyv II. évfolyama (1904.) közli Zarándy Antal Gáspárnak «A magyar nemesség világtörténelmi vonatkozásai» czímű kéziratának idevágó részletét. A szerző csak homályos sejtelem gyanánt szól a család Árpádkorba visszamenő történetéről, Széchényi Mihály veszprémi kapitány vitézségéről, György és Pál érsekek nagy érdemeiről a közügy terén. A család múltjáról szóló irodalomnak, mint látjuk, közös vonása az, hogy kevés adattal rendelkezik s hogy a kérdést magát önálló kutatás tárgyává még senki se tette. De még így is két úton